Világszerte az áramfogyasztás megugrását, helyenként súlyos áramszüneteket okozott a rekord magas hőmérsékleket hozó kánikula, elsősorban a légkondicionáló berendezések fokozott igénybevételének tulajdoníthatóan.

A növekvő kereslet a villamos energia árát számos országban rekord magasságba küldte, az ellátás biztosítása érdekében pedig nem egy kormánynak korábbi energiapolitikai elveivel ellentétes döntéseket kellett hoznia.

Az Észak-Európában, Egyesült Államokban és Ázsiában támadó szokatlan forróság óriási terhet rakott számos ország villamosenergia-rendszerére. A mind gyakoribbnak és kiterjedtebbnek tűnő extrém hőhullámokra a lakosság érthető módon a klímaberendezések fokozott használatával reagál, de az áramigényt az is növeli, ha a légkondi beállítását nem változtatjuk, miközben a külső hőmérséklet emelkedik. A kereslet megugrása pedig szinte törvényszerűen az árak emelkedéséhez vezet. A bajt tetézi, hogy

a fotovoltaikus naperőművek napelemeinek hatékonysága 30 Celsius-fok felett fokonként néhány tized százalékkal romlik.

Ellátásbiztonság mindenek előtt

Így történt ez Japánban is, ahol a halálos áldozatokat követelő 40 Celsius-fok feletti rekord hőség következtében az áramtőzsdén az azonnali árfolyamok ötéves csúcsra, 26,16 jen (0,24 dollár) kilowattórára emelkedtek – számolt be a Bloomberg a japán áramtőzsde adatai alapján. A 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után bezárt reaktorokat fokozott ütemben indította a japán kormány, hogy a kínálat lépést tudjon tartani a villamosenergia-kereslet erősödésével. Március óta így csaknem megduplázódott a szigetország nukleáris kapacitása.

A hőség Ázsia más részein is több éves csúcsra küldte a villamos energia árakat. Dél-Korea kormánya július közepén azt közölte, két olyan nukleáris reaktort is újraindít a hőség nyomán fokozódó áramfogyasztás kielégítésére, amelyeket eredetileg karbantartás miatt zárva tartott volna idén nyáron.

Sokszínű vidék
És bár a kabinet nem támogatja hosszabb távon az atomenergiát, további három reaktort is üzembe állít a cél érdekében.

Amellett, hogy elveivel is szembe kell mennie a szöuli kabinetnek, ráadásul a sajtó is hevesen kritizálta a fellépő áramszünetek miatt.

Kínában egyes városokban már korlátozták az áramellátást. Az állami árampiaci felügyeleti szervek már júniusban figyelmeztettek, lehetséges, hogy az ország erőművei nem lesznek képesek kielégíteni a nyári hőség hatására emelkedő áramigényeket. Miközben a még mindig robusztus gazdasági növekedés folyamatosan felfelé hajtja a villamosenergia-fogyasztást, a levegőminőség javítását célzó erőfeszítésekkel párhuzamosan a szénerőművek szerepe csökken, ami egyre nagyobb terhet rak a gáztüzelésű és megújuló energiaforrásokon termelő egységekre. A Reuters azt írja, hogy az ország az ellátás biztosítása érdekében fokozza LNG-beszerzéseit, egyebek mellett Kamerunból, Egyiptomból de még Európából is vásárolva a cseppfolyósított földgázból.

A szénimport még nagyobb mértékben, több mint 20 százalékkal ugrott meg júniusban, vagyis az ellátásbiztonsági szempontokat Peking átmenetileg a levegőtisztaság elé helyezi.
52 fok a Halál-völgyben
Az Egyesült Államokat sújtó hőhullám szintén az áramárak emelkedését okozta, számos nyugati államban hirtelen történelmi csúcsra emelkedtek a tarifák. Kalifornia államát egy hónapon belül két hőhullám érte el, helyenként 45 fok fölötti hőmérséklettel (de a Death Valley, vagyis Halál-völgy Nemzeti Parkban 52 fokot mértek július 8-án; ez a térség tartja a Földön valaha mért legmagasabb hőmérséklet rekordját is, 56,7 Celsius-fokkal, amit még 1913-ban mértek). Texasban 93 éves csúcsot döntött meg a több mint 42 Celsius-fokos hőmérséklet a Dallas-Forth Worth területen. Az itt is a zömmel a légkondicionálók fokozott igénybevételéből eredő fogyasztásnövekedéssel nehezen birkóznak meg a hálózatok, ami Los Angelesben is áramszünetekhez vezetett.

Európában is hasonló folyamatok játszódtak le, számos országban emelkedtek az árak. Ráadásul, miközben a klímaberendezések falják az áramot,

Németországban a szokásosnál gyengébb légmozgás miatt a vártnál szerényebb szélenergia-termelés valósult meg, Franciaországban pedig az atomerőművek nem tervezett kapacitáskiesései bonyolították a helyzetet, az EDF indoklása szerint „hűtési problémák” miatt.
Szon

A kínálat egyelőre ugyan fedezi a keresletet, azonban a hőség folytatódása Európában is áramszünetekhez vezethet. Ugyanakkor az ENTSO-E európai villamosenergia átviteli hálózatirányító szervezet május végén azt prognosztizálta, hogy az európai ellátás várhatóan még „súlyos körülmények” közepette is kiegyenlített lesz idén nyáron.

Az Egyesült-Királyságot sújtó hőhullám június utolsó hetében szintén jelentősen megdobta az áramfogyasztást. A rendszer csúcsterhelése az időszak során 900 MW-tal nőtt, ami arányaiban akkora bővülést jelent, mintha a korábbiakhoz képest hirtelen további 2,5 millió háztartással bővült volna az ország lakossága.

Veszélyben a vízenergia?

Közben az erdőtüzekkel küzdő Svédországban és Norvégiában a rendkívüli hőséggel járó aszály, illetve a folyók vízszintjének apadása okozott hasonló folyamatokat az árampiacon. Norvégiában az évnek ebben a szakában rekordnak számító 0,5 korona (0,0613 dollár) fölé emelkedett az áramár; a korábbi rekord még 2008-ban született meg 0,44 koronás árszinttel. Az országban január és július között a sokéves átlaghoz képest  mintegy 45 százalékkal hullott kevesebb csapadék idén.

Július 17-én pedig abszolút csúcsnak számító 35,5 Celsius-fokos melegrekordot mértek.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legutóbbi jelentése pedig a következő két hétre pedig az évszakban megszokottnál jelentősen, 3-6, de akár 10 Celsius-fokkal melegebb időt prognosztizál Észak-Európa számára. Észak-Szibériában szintén 30 fok fölötti hőmérsékletek okoztak zavarokat az áramellátásban.

De a folyóvizek nyári apadása nem csak a vízenergia-termelés visszaesése miatt jelenthet gondot. Egy korábbi tanulmány szerint a klímaváltozás miatt a jövőben egyre sűrűbben előforduló vízszintcsökkenés a fosszilis és nukleáris erőművek hűtésében is problémákat okozhat. A Leideni Egyetem professzora által jegyzett tanulmány szerint ennek következtében várhatóan az áramkorlátozások száma is emelkedni fog Európában, amint a klímaváltozás hatására megváltoznak a sokéves csapadékmintázatok.

Visszatámad a természet?

Több más szervezet mellett az ENSZ, az OECD, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), valamint az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) is figyelmeztetett már korábban arra, hogy a klímaváltozás világszerte számos úton megzavarhatja az energiaellátást. Míg a folyóvizek hozama jelentősen csökkenhet, a tengerszint emelkedik, a szélsőséges időjárási jelenségek mind gyakoribbak, a hőség mellett pedig az erőteljes viharok, valamint a világ számos részén pusztító erdőtüzek is veszélyeztethetik az ellátást.
Forrás: portfolio.hu
Címlapkép: MTI/EPA/Michal Czerwonka