Világszerte az áramfogyasztás megugrását, helyenként súlyos áramszüneteket okozott a rekord magas hőmérsékleket hozó kánikula, elsősorban a légkondicionáló berendezések fokozott igénybevételének tulajdoníthatóan.
A növekvő kereslet a villamos energia árát számos országban rekord magasságba küldte, az ellátás biztosítása érdekében pedig nem egy kormánynak korábbi energiapolitikai elveivel ellentétes döntéseket kellett hoznia.
Az Észak-Európában, Egyesült Államokban és Ázsiában támadó szokatlan forróság óriási terhet rakott számos ország villamosenergia-rendszerére. A mind gyakoribbnak és kiterjedtebbnek tűnő extrém hőhullámokra a lakosság érthető módon a klímaberendezések fokozott használatával reagál, de az áramigényt az is növeli, ha a légkondi beállítását nem változtatjuk, miközben a külső hőmérséklet emelkedik. A kereslet megugrása pedig szinte törvényszerűen az árak emelkedéséhez vezet. A bajt tetézi, hogy
Ellátásbiztonság mindenek előtt
Így történt ez Japánban is, ahol a halálos áldozatokat követelő 40 Celsius-fok feletti rekord hőség következtében az áramtőzsdén az azonnali árfolyamok ötéves csúcsra, 26,16 jen (0,24 dollár) kilowattórára emelkedtek – számolt be a Bloomberg a japán áramtőzsde adatai alapján. A 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után bezárt reaktorokat fokozott ütemben indította a japán kormány, hogy a kínálat lépést tudjon tartani a villamosenergia-kereslet erősödésével. Március óta így csaknem megduplázódott a szigetország nukleáris kapacitása.
A hőség Ázsia más részein is több éves csúcsra küldte a villamos energia árakat. Dél-Korea kormánya július közepén azt közölte, két olyan nukleáris reaktort is újraindít a hőség nyomán fokozódó áramfogyasztás kielégítésére, amelyeket eredetileg karbantartás miatt zárva tartott volna idén nyáron.
Amellett, hogy elveivel is szembe kell mennie a szöuli kabinetnek, ráadásul a sajtó is hevesen kritizálta a fellépő áramszünetek miatt.
Kínában egyes városokban már korlátozták az áramellátást. Az állami árampiaci felügyeleti szervek már júniusban figyelmeztettek, lehetséges, hogy az ország erőművei nem lesznek képesek kielégíteni a nyári hőség hatására emelkedő áramigényeket. Miközben a még mindig robusztus gazdasági növekedés folyamatosan felfelé hajtja a villamosenergia-fogyasztást, a levegőminőség javítását célzó erőfeszítésekkel párhuzamosan a szénerőművek szerepe csökken, ami egyre nagyobb terhet rak a gáztüzelésű és megújuló energiaforrásokon termelő egységekre. A Reuters azt írja, hogy az ország az ellátás biztosítása érdekében fokozza LNG-beszerzéseit, egyebek mellett Kamerunból, Egyiptomból de még Európából is vásárolva a cseppfolyósított földgázból.
Európában is hasonló folyamatok játszódtak le, számos országban emelkedtek az árak. Ráadásul, miközben a klímaberendezések falják az áramot,
A kínálat egyelőre ugyan fedezi a keresletet, azonban a hőség folytatódása Európában is áramszünetekhez vezethet. Ugyanakkor az ENTSO-E európai villamosenergia átviteli hálózatirányító szervezet május végén azt prognosztizálta, hogy az európai ellátás várhatóan még „súlyos körülmények” közepette is kiegyenlített lesz idén nyáron.
Az Egyesült-Királyságot sújtó hőhullám június utolsó hetében szintén jelentősen megdobta az áramfogyasztást. A rendszer csúcsterhelése az időszak során 900 MW-tal nőtt, ami arányaiban akkora bővülést jelent, mintha a korábbiakhoz képest hirtelen további 2,5 millió háztartással bővült volna az ország lakossága.
Veszélyben a vízenergia?
Közben az erdőtüzekkel küzdő Svédországban és Norvégiában a rendkívüli hőséggel járó aszály, illetve a folyók vízszintjének apadása okozott hasonló folyamatokat az árampiacon. Norvégiában az évnek ebben a szakában rekordnak számító 0,5 korona (0,0613 dollár) fölé emelkedett az áramár; a korábbi rekord még 2008-ban született meg 0,44 koronás árszinttel. Az országban január és július között a sokéves átlaghoz képest mintegy 45 százalékkal hullott kevesebb csapadék idén.
Július 17-én pedig abszolút csúcsnak számító 35,5 Celsius-fokos melegrekordot mértek.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legutóbbi jelentése pedig a következő két hétre pedig az évszakban megszokottnál jelentősen, 3-6, de akár 10 Celsius-fokkal melegebb időt prognosztizál Észak-Európa számára. Észak-Szibériában szintén 30 fok fölötti hőmérsékletek okoztak zavarokat az áramellátásban.
De a folyóvizek nyári apadása nem csak a vízenergia-termelés visszaesése miatt jelenthet gondot. Egy korábbi tanulmány szerint a klímaváltozás miatt a jövőben egyre sűrűbben előforduló vízszintcsökkenés a fosszilis és nukleáris erőművek hűtésében is problémákat okozhat. A Leideni Egyetem professzora által jegyzett tanulmány szerint ennek következtében várhatóan az áramkorlátozások száma is emelkedni fog Európában, amint a klímaváltozás hatására megváltoznak a sokéves csapadékmintázatok.
Visszatámad a természet?
Címlapkép: MTI/EPA/Michal Czerwonka
