Egyes kutatók szerint nem sok jót – elmagyarázzuk, miért.
Egy állatjogi aktivista csoport fel szeretné hívni a figyelmet a csirkemellen található fehér csíkokra, amelyek egy különös izombetegségre utalnak.
Egy 2013-as olasz tanulmány szerint ez a szövődmény 224%-al emeli a zsírtartalmat a csirkében és csökkenti a proteintartalmat. Egy másik, hasonló kutatás ugyanerre az eredményre jutott: a zsír növekszik, az izom pedig sorvad, összhangban a fehér csíkok mennyiségével.
Való igaz, hogy párhuzamosan futnak fehér barázdák az izmok mellett. Az arkansasi egyetem tanulmányából kiderül, hogy „a fehér csíkozás súlyossága nagyobb méreteket öltött az utóbbi években”: a 285 tesztelt madárnak 96%-a volt fehér csíkokkal tűzdelt mellű. „Ez az állapot rossz hatással van a hús minőségére és a főzés folyamatára.”
A baromfikutatók úgy vélik, hogy egyszerű kereslet-kínálat jelenségről van szó:
az átlag amerikai több mint 40 kilogramm csirkét fogyaszt el minden évben, és ez a szám növekszik. Az olcsó árura való kereslet arra ösztönzi a farmereket, hogy nagyobb állatokat tenyésszenek kevesebb idő alatt. Az amerikai National Chicken Council szerint 1950-ben átlagban 1,3 kilós, 70 napos madarakat küldtek a vágóhídra. Ma ez a súly duplázódott – 2-3 kiló -, a koruk ellenben feleződött: átlagban 47 naposan viszik őket piacra.
A „csirketanács” szóvivője szerint a madarak kis százalékát érinti a fehér barázdabetegség, és semmiféle egészségügyi veszéllyel nem jár.
Jaclyn London, a Good Housekeeping Institute élelmezési vezetője egyetért azzal, hogy a csirke még így is egészséges választás szerinte
a csirke – amíg nem rántott, vagy bő olajban sült – kiváló forrása a sovány proteineknek, B-vitaminnak, vasnak és B12-vitaminnak is.
Érdemes átolvasni a címkéket és olyan állatokat választani, amiket nem kezeltek antibiotikummal.
Emlékeztet arra is, hogy mindig megfelelően süssük a húst és hűtőben, fagyasztóban tároljuk, de figyeljünk a keresztszennyezésre is: ne használjuk ugyanazokat az eszközöket a többi hozzávaló feldolgozásához, mint amit a húshoz használtunk.
