Nehéz éven van túl Németország. Az Európa motorjának is nevezett német ipar gyengélkedéséről szóltak a gazdasági hírek az elmúlt időszakban.

A berlini statisztikai hivatal becslése szerint 2018-ban mindössze 1,5 százalékkal bővülhetett az ország GDP-je. Ez jelentős, 1 százalékos lassulást jelent az egy évvel korábbi értékhez képest. Ráadásul novemberben nem növekedett, hanem 0,2 százalékkal csökkent a világ negyedik legnagyobb gazdaságának teljesítménye.

Az ipari termelés tavaly novemberben például 1,9 százalékkal esett az előző hónaphoz képest. Éves összehasonlításban pedig már 4,6 százalék volt a csökkenés, ez a 2008-as pénzügyi válság óta a legrosszabb érték.

Szinte minden ágazatot érintett a visszaesés Németországban

A visszaesés szinte minden ágazatot érintett Németországban. A feldolgozóipar például novemberben, az előző hónaphoz képest 1,8 százalékkal zsugorodott. „Németország egyelőre a recessziót elkerülte, de a tartós lassulás jelei mutatkoznak” – így értékelte az adatokat az elemző.

Negatívan hat az iparra, hogy

a lakossági fogyasztás sem alakult túl jól az elmúlt fél évben.

Azt lehet látni, hogy a lakosság egy kicsit visszahúzódóbb. Az állam is visszafogott a költekezés oldalán, 1,7 százalékos többlete volt a német költségvetésnek 2018-ban. A gyengébb belső kereslet is folyamatosan visszaveti a német gazdaság növekedését – nyilatkozta Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője az M1 Summa című magazinjában.

Az exportorientált német gazdaságot több tényező is hátráltatta. Tavaly szeptember óta a korábbi, könnyen kijátszható károsanyag-kibocsátási vizsgálati módszer helyett egy új, szigorúbb rendszer lépett életbe, ami hátrányosan érintette a nagy autóipari konszerneket.

Nem sok reformot hajtottak végre az elmúlt években

Emellett Kína lassulása is a német termékek iránti kereslet csökkenését eredményezte. Németh Dávid szerint problémát jelent az is, hogy

a német állam nem törekszik a gazdaság élénkítésére a saját eszközein keresztül.

Nagy probléma, hogy az elmúlt években nem túl sok reformot hajtottak végre Németországban. Az, hogy a költségvetés takarékoskodóvá válik, és nincsen infrastrukturális fejlesztés, hosszú távon negatívan hathat a gazdasági növekedésre – mondta az elemző.

Egyre inkább az látszódik, hogy akár hosszabb távon is jellemző lehet ez az alacsonyabb, 1,5 százalék körüli gazdasági növekedés Németországra – fűzte hozzá.

Ezeket az aggályokat erősíti az is, hogy a World Economic Forum 2017-es versenyképességi jelentésében például Németország infrastruktúrájának állapotát csak a 10. legjobbnak ítélte meg, 137 ország  összehasonlításában.

A 2008-as jelentésben még az első helyre sorolták a németeket. „Az elmúlt években az utak, a vasutak, a kikötők állapota folyamatosan romlott” – jegyezte meg Kiszelly Zoltán politológus.

„A német infrastruktúra nagyon elmaradott,

ez is nehezíti Németország gazdaságának a megújulását.

A legtöbb német mobilhálózat még a 3G frekvenciát használja, a belföldi roaming nem megoldott, nagyon satnya az üvegszálas internet ellátottsága is, 2 százalék, míg Spanyolországban 50” – húzta alá.

Komoly károkat okozna a Hard Brexit

A német gazdaság idei teljesítménye körül is sok a bizonytalanság – tette hozzá Deák Dániel. A Figyelő munkatársa szerint például a Hard Brexit nem csak Nagy-Britannia gazdaságát érintené hátrányosan, Németországnak is komoly károkat okozna.

„Hogyha a britekkel nem sikerül megállapodni, akkor

a német autóipar pillanatok alatt olyan komoly pofont kap,

ami a német GDP-adatokban is azonnal megmutatkozik. Ebből fakadóan, mind Merkelnek, mind Macronnak komoly tárgyalásokat kell folytatnia Theresa May-jel, és viszonylag könnyen, gyorsan ki kell alkudni valamilyen egyezséget” – nyilatkozta.

Deák Dániel hozzátette: egy német recesszió nagy valószínűséggel

magával rántja a francia, valamint az olasz gazdaságot is,

és a közép-európai országok ipari termelésére, továbbá szolgáltatásaira is kedvezőtlenül hathat.

Forrás: M1