Sokkoló felvételt készített a Vénuszról a Nap felé tartó Parker napszonda.
A 2018-ban indított Parker napszonda nevéből adódóan a Napot fogja tanulmányozni. Útja hét évig tart, végül a Nap atmoszféráján keresztülhatolva megközelíti annak felszínét. Erre korábban egyetlen űreszköz sem volt képes.
A Vénusz kulcsszerepet játszik a napszonda sikerében, a Parker ugyanis a bolygó gravitációs mezejét kihasználva, úgynevezett hintamanőverekkel áll a megfelelő pályára. Emiatt többször is elrepül a Vénusz mellett, így lehetősége nyílik arra, hogy pompás fotókat készítsen az égitestről.
A most közzétett, de még 2020. július 11-én készített fotón a bolygó éjszakai oldalát pillanthatjuk meg több mint 12 000 kilométer távolságból. A felvétel az űreszköz WISPR (Wide-field Imager for Parker Solar Probe) műszerével készült. A WISPR-t arra tervezték, hogy a napkoronát, azaz a csillag külső atmoszféráját a látható tartományban megörökíthessék, ezen kívül megfigyelhessék vele a napszelet, vagyis a Napból kiáramló töltött részecskéket.
A WISPR KÉPE AZÉRT IS EGYEDÜLÁLLÓ, MERT ÁLTALA KERESZTÜLLÁTHATUNK A VÉNUSZ VASTAG FELHŐRÉTEGÉN, ÉS MEGPILLANTHATJUK A POKOLI BOLYGÓ FELSZÍNÉT.
A planéta körül halvány fény látható, ezt „éjszakai izzásnak” (nightglow) nevezik. A nappali oldalon a sugárzás a felsőlégköri oxigénmolekulákat atomokra bontja, amik az éjszakai oldalon újra összeállnak, és ez okozza a fényjelenséget. A fotón látható fényes csíkokat űrpor és kozmikus sugarak, vagy töltött részecskék idézik elő.
A kép közepén egy jól kivehető fekete képződmény is kiszúrható. Ez nem más, mint az Aphrodite Terra, a Vénusz egyenlítője közelében található magasföld, a bolygó két kontinensének egyike. Méretben nagyjából akkora, mint Afrika. Azért sötét, mert a térség hőmérséklete sokkal alacsonyabb, mint a környező régióké.
Ha minden megfelelően alakul, a Parker-napszonda a küldetés végén két kulcskérdés megválaszolását segítheti elő: az egyik, hogy miként gyorsul fel a napszél, a másik, hogy a Nap külső atmoszférája miért forróbb a napfelszínnél (előbbi 1,7 millió Celsius-fok, utóbbi viszont mindössze 5500 fokos). A rejtélyeket kizárólag a Nap közelebbi, alaposabb vizsgálata oldhatja meg.
origo
