A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy kereseti korlátjára vonatkozó jogszabályi előírások általában ismeretek:

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mm. tv.) 10. § (2) b) pontja, illetve 13. § (2) d) pontja értelmében megszűnik a rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az érintett keresőtevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

A feltétel nem tűnik túl szigorúnak, ugyanakkor „hibázni” nem szabad, hiszen a jövedelemkorlát túllépésekor nem az ellátás folyósítása kerül szüneteltetésre bizonyos ideig (mint például a szolgálati járandóság esetében hasonló helyzetben), hanem maga a jogosultság szűnik meg.

A jogszabály alkalmazásában keresőtevékenység a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 58. § (5) e) pontja szerinti keresőtevékenység azzal, hogy

• az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét, illetve

• az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban fennálló keresőtevékenység is keresőtevékenységnek minősül.

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő, adozona