Tudom, hogy egy háziasszonynak nem nagy truváj elkészíteni egy májgaluska levest, de én most veszítettem el a szüzességemet – legalábbis ezen a fronton – írja egri húsimádó barátunk.
Mint hozzétette, régen tervezte már, hogy varázsol egy ilyen fogást, de valahogy mindig közbejött valami más. Most azonban egy szupermakretben megakadt a szeme a kacsaleveses dobozokon, amik a hűtőben várták az Ő hercegüket – amikből aztán gyorsan meg is vett kettőt. Először még csak kacsa alaplében gondolkodott, de kiderült, hogy van a dobozokban valamennyi máj is – úgyhogy nem csak alaplé, hanem egy répás májgaluska leves tette szebbé és finomabbá az őszüket.
Most nem fogok konkrét receptet írni, mert csak random készült minden, úgyhogy nagyjából a menetet rögzítettem, Ti pedig többnyire úgyis tudjátok, hogy miként kellene egy ilyen levest profin megcsinálni.
Szóval egy jó nagy fazékba feltettem akacsa-alkatrészeket főzni, amibe természetesen ment bele mindenféle zöldség, majd szép gyöngyözés közben foglalkoztam sok minden mással. Természetesen a habot leszedtem, só és bors illetve kömény is került a lébe – majd amikor már késznek ítéltem meg – akkor Esztikém profin leszűrte a levet.
Második körben a répákat tisztítottam meg, majd nagyjából azonos kockákat vágtam belőlük. A répákat vajon előpirítottam, kicsit hagytam, hogy karamellizálódjanak a kockák. Amint már úgy ítéltem meg, hogy jó az állaguk – akkor kevés alaplével felöntöttem őket, majd egy kicsit hagytam az egészet. A kacsamájakhoz daráltam le egy hagymát, majd megdinszteltem az egészet. A cutterban a májakat szintén ledaraboltam, majd ment melléjük a hagyma, tojás, liszt, zsemlemorzsa és petrezselyem zöld is – majd az összetevőket alaposan összedolgoztam. Só és bors még ment bele, na meg annyi zsemlemorzsa, amennyit felvett a cucc.
Mivel nem akartam összebarmolni a gyönyörű levest, ezért sima forró vízben főztem meg a májgaluskákat, majd a tálalás előtt azért összeforraltam a répákat és a galuskákat is.
Hogy milyen lett? Nekem nagyon bejött – ugyanis nagyon ritkán eszem ilyen levest, mert valahogy nálunk a csajoknak (a páromnak illetve anyukámnak) ez a fogás nem nagyon jutott az eszükbe – mostanáig.
