Visegrádi Együttműködés
A Visegrádi Együttműködés (vagyis visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete. Az együttműködés célja ezen közép-európai országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása.
Adatok a tagokról
Története
A visegrádi királytalálkozó
A visegrádi egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. A visegrádi királyi palotában 1335 novemberében Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs árumegállító joga ellenében.
Új kereskedelmi utakat jelöltek ki, hogy kikerüljék a bécsi vámot. A Buda–Brünn útvonal főbb állomásai Esztergom, Nagyszombat és Holics voltak. Buda és Brünn teljes árumegállító jogot kaptak. A lengyel-orosz kereskedelem magyarországi központja Kassa lett.
Ez az együttműködés olyan sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte.
Az együttműködés modern kori felújítása
Ennek az együttműködésnek a felújítására került sor 1991. február 15-én. Ekkor írta alá a Visegrádi Nyilatkozatot Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a Visegrádi Együttműködés. Eredetileg Románia is szerepet vállalt volna az együttműködésben, azonban a marosvásárhelyi Fekete-március és a bányászjárások után Ion Iliescu közölte, hogy országa nem vesz részt a V4-ek munkájában.
Céljai
Az 1991-es deklaráció céljai között szerepelt a totalitárius rendszer maradványainak felszámolása, a demokrácia védelme és a három ország összefogása a gazdasági előrehaladásban és az euroatlanti csatlakozás előremozdításában. Ezeket a célokat a ’90-es évek során még sok gazdasági és politikai megbeszélés és egyeztetés követte. Ezalatt az évtized alatt a V4 valóban erős és hiteles védjeggyé és együttműködéssé vált. A V4-ek céljai immár a NATO-n és az Európai Unión belül megváltoztak.
Az új célokat Kroměříž-ben tartott találkozójuk során fektette le 2004-ben a négy ország vezetője. A felek hangsúlyozták, hogy hosszú távú együttműködésre volna szükség a közös agrárpolitikában, a strukturális és kohéziós alapok ügyében, a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekben, illetve a schengeni rendszer működtetésében. Különösen fontos a NATO által is képviselt alapelvek érvényesítése, a transz-atlanti kapcsolatok erősítése.
Az 1990-es évek során sok nagy jelentőségű dolgot sikerült elérnie a négy országnak, és ezt a 2000-es években is folytatták.
CEFTA
1992-ben a visegrádi országok létrehozták a Közép-európai Szabad-kereskedelmi Megállapodást, azaz a CEFTA-t. Ez a szervezet a Nyugat-európai minta alapján megkönnyítette a nemzetközi kereskedelmet a négy ország között. A CEFTA sikeres működését gazdasági fejlődés kísérte a tagállamokban.
Nemzetközi Visegrádi Alap
2000. június 9-én hozta létre a négy tagország pozsonyi székhellyel. Az IVF (International Visegrád Fund) sokak szerint a V4-ek legsikeresebb vállalkozása volt. Az Alap az egyezmény alapján, erősíti a tagországok együttműködését a kultúra, a tudomány és kutatás, az oktatás, illetve az ifjúsági cserekapcsolatok területén. A 2003-tól már évi 2.400.000 euróra emelt költségvetésének köszönhetően a négy tagországból minden esztendőben hat alkalommal lehet pályázatokat benyújtani a pozsonyi titkárságra. Az Alap által kínált lehetőségek egyre bővülnek: a kulturális támogatás egyéb formái mellett kiterjednek a visegrádi tagországok közötti humanitárius segélyezésre is. 2003-tól indult be a visegrádi ösztöndíjas program. Ez a program lehetővé teszi, hogy a visegrádi diákok ösztöndíjjal tanulhassanak a tagországok határain belül bármely egyetemen vagy főiskolán. Másrészt az ösztöndíj harmadik országokba is megpályázható a kiemelkedő tanulók számára.
Egyéb találkozók
Az 1994-es prágai csúcs azért is vált nevezetessé, mert a négy tagország miniszterelnökein és elnökein kívül a találkozón részt vett Bill Clinton amerikai elnök is. A látogatáson a NATO-ról volt szó, valamint a V4-eknek nyújtott amerikai támogatásról.
Augusztusban České Budějovice városában találkoztak a négyek, és lefektették a közös agrárkereskedelmet és a mezőgazdasági politikájukat. Ezen a találkozón részt vettek Ausztria és Szlovénia megfigyelői is.
1998-ban Budapest adott otthont a lengyel–cseh–magyar megbeszéléseknek. A találkozó célja az volt, hogy megerősítsék a visegrádi együttműködés létjogosultságát az euroatlanti integráció révbe érésének éveiben is.
Működése
A Visegrádi Együttműködésnek nincs konkrét székvárosa vagy székháza. A pozsonyi IVF titkárság az egyetlen kézzelfogható létezése a V4-eknek. Azonban az együttműködés ügyeinek intézését és összehangolását minden évben egy ország vállalja magára. Az elnökség feladatait előre meghatározzák, év végén pedig kiértékelik.
Slavkovi nyilatkozat
A slavkovi nyilatkozat Ausztria szövetségi kancellárja (Werner Faymann), valamint Csehország és Szlovákia miniszterelnökei (Bohuslav Sobotka, Robert Fico) által a dél-morvaországi Slavkov városában található Austerlitz kastélyban 2015. január 29-én aláírt háromoldalú együttműködési nyilatkozat.
A slavkovi barokk palotában aláírt nyilatkozat infrastrukturális, közlekedési, energiabiztonsági kérdésekkel, ifjúsági foglalkoztatással, határokon átnyúló kapcsolatokkal, az európai integráció társadalmi dimenzióival és az Európai Unió szomszédsági kapcsolataival foglalkozik. Az aláírók elhatározása szerint évente találkozni fognak, a 2016-os csúcsot Szlovákiában tartják. A munkát háromoldalú, valószínűleg külügyminiszter-helyettesi szintű munkacsoport hangolja majd össze.
Az aláírók hangsúlyozták, hogy a „slavkovi háromszög” nem a Visegrádi négyek (V4) konkurenciájaként jött létre.
A tekintélyes varsói Lengyel Külügyi Intézet (PISM) elemzése szerint azonban az új fórum akcióterve, az Európai Tanács ülései előtti konzultációkkal, olyan széles körű, hogy a V4-es együttműködés megkettőződésének is tekinthető. A „slavkovi háromszög” lehet egy, az infrastrukturális és energetikai kapcsolatok javításán fáradozó lokális platform, az Európai Unióban a baloldali gazdasági doktrína érvényesítésére törekvő projekt, vagy akár egy oroszbarát „élcsapat” is.
Története
A háromoldalú együttműködés cseh-osztrák közeledéssel kezdődött, amelynek jelképes nyitánya Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök 2014. júniusi bécsi látogatása volt. Ezt Werner Faymann osztrák kancellár egy hónappal később viszonozta Prágában. Tárgyalásaikat a két ország magas rangú illetékeseinek egész sor tárgyalása követte. 2014 második félévében Sobotka többször találkozott Robert Fico szlovák miniszterelnökkel is, akinek felajánlotta, hogy csatlakozzon a fórumhoz.
A slavkovi nyilatkozat kidolgozója Petr Drulák politológus, cseh külügyminiszter-helyettes, a prágai Institute of International Relations (IIR), a külügyminisztérium által alapított elemző központ volt igazgatója, aki régóta „új nyitást” szorgalmaz a Csehország déli szomszédaival fennálló viszonyban. Bár ez a végül aláírt nyilatkozatban nem fogalmazódott meg, Drulák elgondolása szerint a szorosabb cseh-osztrák együttműködés fokozatosan kiterjeszthető lenne más országokra, például Szlovéniára és Horvátországra is – ezzel növelve Prága befolyását a Nyugat-Balkánon, amit geopolitikai, történelmi, kereskedelmi és társadalmi okokból a cseh külpolitika prioritásként kezel.
Forrás: Hírmagazin; Wikipédia; Képek: Google;
