Magyarország – EBESZ

Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (röviden EBESZ, angolul Organization for Security and Co-operation in Europe, OSCE) a világ legnagyobb biztonsági szervezete, amely Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia 57 részt vevő államát fogja össze. Eredetileg 1975-ben értekezletként hozták létre, annak érdekében, hogy a Helsinki Záróokmány értelmében alkalmi fórumot teremtsenek a többoldalú, de főképp a kelet-nyugati párbeszédnek. 1992-ben alakították állandó intézménnyé, az 1994-es budapesti konferencián vette fel a jelenlegi nevét. A bécsi székhelyű szervezet célja a korai figyelmeztetés, a válságmegelőzés, a válságkezelés, a válság utáni rehabilitáció.

Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
EBESZ/OSCE

Alapítva 1975, Helsinki

Jogelőd Helsinki záróokmány

Székhely Bécs, Ausztria

Tagság 57 EBESZ részt vevő állam
11 Partnerállam

Vezetők – ITA Lamberto Zannier(Főtitkár)
– UKR Leonid Kozhara(soros elnök)
– SLO Janez Lenarčič (a varsói székhelyű Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának (ODIHR) vezetője)
– BIH Dunja Mijatović(sajtószabadságért felelős képviselő)
– NOR Knut Vollebaek(Hágában székelő nemzeti kisebbségi főbiztos)
– ITA Riccardo Migliori (a Parlamenti Közgyűlés elnöke)

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) földrajzi értelemben a legkiterjedtebb, legátfogóbb páneurópai biztonsági szervezet, amely összesen 57 államot tömörít magába. A résztvevő államok között találjuk az Egyesült Államokat és Kanadát, az Európai Unió 28 tagállamát, a volt FÁK-térség utódállaimat, a nyugat-balkáni országokat, és 2012 óta Mongóliát is. A bécsi székhelyű nemzetközi szervezet fő funkciója – az ENSZ Alapokmány VIII. fejezetében foglaltak értelmében – az európai biztonság és stabilitás megőrzése, azaz a korai előrejelzés, a konfliktuskezelés, a válságkezelés és a válságok megoldását követő rehabilitáció.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az EBESZ átfogó és kooperatív módon kezeli a biztonságot, mivel annak mindhárom dimenziójával – politikai-katonai, emberi, illetve gazdasági és környezetvédelmi – egységesen foglalkozik. A szervezet fegyverzet-ellenőrzéssel, az új típusú fenyegetésegekkel elleni küzdelemmel, emberi- és kisebbségi jogi kérdésekkel, választási megfigyeléssel, a demokratikus átalakulás előmozdításával, a tolerancia elősegítésével, a diszkrimináció elleni küzdelemmel, valamint gazdasági-környezetvédelmi ügyekkel is foglalkozik.
A biztonság szerteágazó volta miatt a bécsi szervezet munkáját több autonóm EBESZ-intézmény is segíti: a varsói székhelyű Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok irodája (ODIHR) a biztonság emberi jogi aspektusaival, a Hágában található EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosi hivatal (HCNM) annak kisebbségjogi vetületével foglalkozik, míg az EBESZ Médiaképviselője (RFoM) a szólás- és sajtószabadság megőrzéséért felel. Kooperatív jellegéből adódóan mind az 57 EBESZ résztvevő állam konszenzussal hozza meg döntéseit, amelyek nem jogi, hanem politikai kötelezettségvállalást jelentenek. Ez utóbbiak az államok közötti kapcsolatokra, valamint az államok állampolgáraikkal szembeni viselkedésére nézve tekinthetők iránymutatónak.

A szervezet irányításáért a mindenkori soros EBESZ-elnökséget ellátó résztvevő állam az EBESZ-főtitkárral karöltve felel. Míg a soros elnökséget adó ország a szervezet éves politikai programjának végrehajtásáért felelős, addig a főtitkár a szervezet arca és egyben adminisztratív irányítója is. 2014-ben az éves soros EBESZ-elnökségi feladatokat Svájc látta el, míg idén Szerbia látja el. Az EBESZ-főtitkára 2011 óta Lamberto Zannier olasz diplomata.

forrás: Hírmagazin, Wikipédia, Index Képek: Google