A Lillafüred Alapítvány fő célkitűzése, hogy növelje a térség hírnevét és jelentőségét, illetve hozzájáruljon a természeti szépségekben bővelkedő környezet megóvásához.
Lillafüred Galéria
Az Alapítvány tevékenysége két területen bontakozott ki: kultúra és természetvédelem. Kulturális események színterévé kívántuk tenni Lillafüredet, ezért a Palotaszállóban 1994-ben egy képzőművészeti galériát alakítottunk ki (Lillafüred Galéria), ahol havonta változó képzőművészeti kiállításokat rendezünk. A kiállított anyagok a hét minden napján megtekinthetőek. A kiállítások megnyitóját kisebb koncertek kísérik. A szállóban egyéb kulturális rendezvények (pl. színházi előadás, szabadtéri koncert) is zajlottak, amelyeket az Alapítvány szervezett.
Információs anyagok
A turizmus minőségi fejlesztése érdekében Felső-Hámor és Lillafüred területén fából készült, kisméretű irányító táblákat helyeztünk el, amelyek a környék nevezetességeire hívják fel a figyelmet. Hasonló célokat szolgál a Hotel Palota parkolójában elhelyezett nagyobb méretű tábla, amelyen magyar és angol nyelven tájékoztatjuk a látogatókat a közérdekű helyekről, illetve látnivalókról. Pályázati támogatással két kiadványt hoztunk létre, „Minden évszakban Lillafüred” illetve „Lillafüredi Kalauz” címmel. Ezek a kiadványok magyar, német és angol nyelven készültek, és Lillafüreden kaphatók.
Tanösvények
2001-ben az Alapítvány a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával Lillafüreden egy komplex tanösvényt hozott létre, amely a térség geológiai, növény- és állattani, helytörténeti és irodalomtörténeti jellemzőit, nevezetességeit mutatja be, táblákon megjelenített magyarázatokkal és ábrákkal. A tanösvény tábláinak szövege honlapunkon is olvasható. 2002-ben került sor a Hámori–tó mellett található, 1800-as évek közepéről származó kőkereszt felújítására.
Csónakkikötő
Előbbieken túl az Alapítvány a Hámori-tavon csónakkikötőt alakított ki. Ennek bevételéből a működési költségek mellett további kisebb célokat is meg tudunk valósítani. A csónakkikötő minden évben május 1. és szeptember 30. között, naponta 10-től 18 óráig áll az érdeklődők rendelkezésére.
LILLAFÜREDI LÁTNIVALÓK
Az ország egyik legszebb természeti adottságokkal rendelkező üdülőhelye, Lillafüred – közigazgatásilag Miskolc város része – a Bükk hegység keleti szélén, 350 méter tszf. magasságban, a Szinva völgyében, a meredek hegyoldalakkal határolt Hámori-tó mellett fekszik. A Hámori-tó az 1810-es években jött létre, amikor Fazola Henrik megépíttette a Garadna és Szinva patakok összetorkolásánál a zsilipekkel ellátott völgyzáró gátat, hogy a felső-hámori vasverők meghajtásához a vízierőt biztosítsa. A tó hossza körülbelül másfél kilométer, legnagyobb mélysége 9 méter. A tavon nyaranta a Lillafüred Alapítvány által működtetett csónak-kikötő üzemel.
A közhiedelem szerint Lillafüred névadója gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter volt, aki 1892-ben felesége, Vay Lilla tiszteletére keresztelte el az egyik vadászat során felfedezett, lenyűgöző szépségű helyet. Az esemény által felkelt az érdeklődés a környék iránt. Az üdülőteleppé való fejlesztés gondolata az 1920-as években, gróf Bethlen István miniszterelnökben fogalmazódott meg. Első lépésként a Hámori-tavon fából kiépített strandot hoztak létre. Mivel a tó vize hideg volt, meleg víz után kezdtek kutatni, de az erre a célra, a mai autóbusz parkoló helyén mélyült kutató fúrás nem hozott sikereket.
A környék szépsége és természeti adottságai késztették Bethlen István miniszterelnököt arra, hogy felvesse egy olyan kormányüdülő építésének gondolatát, ahol a nemzetközi kapcsolatokat is fogadásokkal egybekötve ápolhatják. A javaslat miatt Bethlent sok bírálat érte, mert a 20-as évek végi nemzetközi gazdasági válság Magyarországon is súlyos helyzetet idézett elő, és így a szálló építéséhez szükséges hatalmas beruházások esztelennek tűntek. Mindezek ellenére a szálló építéséről döntés született, és Lux Kálmánt, a kor neves építészét megbízták a tervek elkészítésével. Az építész a Palotaszállót az 1400-as évek végének reneszánsz stílusában tervezte meg, idézve a Mátyás-korabeli paloták hangulatát. A szálló építése 1927-30-ig tartott. Az építés folyamata a gazdasági válság idején a jól szervezett közmunkák egyik leglátványosabb példája volt. A szállóhoz szorosan kapcsolódó függőkert létrehozása és a parkosítás mellett a téli sportokat kedvelők számára a Mária-sétány felett ródli- és bob-pályát, ettől nem messze felvonóval ellátott sípályát, a fehérkő-lápai fennsíkon versenyek rendezésére is alkalmas síugrató sáncot építettek ki.
Lillafüred bővelkedik a különleges természeti értékekben. A Palotaszállóval szemközti hegyoldalban található a Szeleta-barlang, melyben a század elején bőséges régészeti leletanyag – 80-100 ezer éves pattintott kőeszközök – kerültek elő. A szálló alatti függőkertben juthatunk le a fiatal édesvízi mészkőben kialakult Anna-barlanghoz. Látványos formáit éppen e kőzet keletkezési folyamatának köszönheti, mert a mész anyag növényi részekre csapódott ki, megőrizve a több ezer éves levelek és fűszálak lenyomatát. A környék legnagyobb barlangjának, a Szent István-barlangnak a bejárata a szállótól néhány száz méterre, az országút mellett nyílik. A bejárat előtt 2001-ben új, impozáns fogadóépületet hoztak létre. Az idős, tengeri lerakódású mészkőben keletkezett barlang járatainak összes hossza 350 méter. Hatalmas termekből és hosszú folyosókból áll, melyeket változatos és gazdag cseppkőformák ékesítenek.
Az Anna-barlang közelében, 20 méter magas édesvízi mészkő teraszról zúdul le az ország legmagasabb vízesése. Szépségében elsősorban a tavaszi hóolvadás illetve bőséges esők után gyönyörködhetünk. A Szeleta-barlang felkeresését összeköthetjük a Molnár-sziklához tett sétával. A szikla tetején hatalmas fakereszt őrzi a szegény molnárlegénynek és a gazdag molnár lányának az emlékét, akik a vagyoni különbség miatt nem lehettek egymáséi, ezért a szikláról levetve magukat véget vetettek életüknek. A környék másik nevezetes sziklacsúcsa Fehérkő, a sziklamászó sportot kedvelők gyakorlótere. Az Erzsébet sétányról induló kék turistajelzés vezet minket az 587 m magasságban emelkedő, függőleges sziklafalak tetejére, ahol a környező hegyek nagyszerű panorámája tárul elénk. A természeti látványosságok mellett a Lillafüredre látogatók kulturális élményekkel is gazdagodhatnak. Aki Felső-Hámorba lesétál, a Központi Kohászati Múzeum igényesen berendezett termeiben a hazai vaskohászat hőskorának emlékeit tekintheti meg. A község római katolikus temploma mellett Nepomuki Szent János 1806-ban felállított szobra áll.
A Szent István-barlang bejárata felett kialakított gyalogösvény vezet az 1926-ban épített kálváriához és kis kápolnához. Szemben, az Erzsébet sétányon, a Herman Ottó emlékházban („Pele-ház”) a Bükk hegység élővilágát bemutató múzeum működik. Az autóbusz parkolóból induló, a 20-as évek végén kiépült Mária sétányon találjuk a Lourdes-i csodatévő Szűz Máriának emléket állító kápolnát, melynek szobra a budai Mátyás-templom egyik középkori szobrának másolata. A sétány vezet el minket a Tábori oltár feletti Limpiászi kereszthez. A kereszt a spanyolországi Limpias faluban található feszület másolata, ahol a 20-as évek elején csodálatos gyógyulások és események történtek. A sétánynak ezt a részét kandeláberek világították meg, és a Palotaszálló építését követő évtizedben szabadtéri misék és hangversenyek színhelye volt.
Aki Lillafüred tágabb környezetében is sétát tesz, megtekintheti Nagy Lajos király kedvelt pihenőhelyét, az 1300-as években épült diósgyőri várat. Lillafüredtől Ómassa felé, körülbelül négy kilométernyire található a Fazola Henrik által 1777-ben létesített őskohó, amelyben nyert nyersvasat Hámorban dolgozták fel. Az autós kirándulóknak vagy a rutinosabb túrázóknak érdemes a szentléleki pálos kolostort is meglátogatniuk, amelynek romjai a 14. század elején élt pálos remeték emlékét őrzik.
Cím: Miskolc (Lillafüred)Városház tér 8.
Tel: +36 (30) 229 6416
E-mail: foldshe@gold.uni-miskolc.hu
Web: http://www.miskolc.hu/pages/
