Miskolc-Görömböly, Miskolc város déli határában, a város Pesti bevezető szakaszán található dinamikusan fejlődő kedvelt kertváros.
Görömböly az M3-as autópályáról a Miskolcot elkerülő M30-as gyorsforgalmi úton át, a Miskolc-déli csomópontnál közvetlen kijáraton keresztül a déli bevásárlóközpontok mellett elhaladva közelíthető meg.
A településrészen halad át a 3-as sz. főút, melynek városi átmenő forgalma lényeges csökkent a várost elkerülő Miskolci körgyűrű megépítésével.
Szomszédos városrészek:
-Miskolc-Tapolca, a város legnagyobb üdülőterülete, mely egykor Görömbölyhöz tartozott.
-Hejőcsaba, az egykori határ a Hejő patak mentén látható, de mamár szinte teljesen egybeépült a két város rész.
-Miskolc-Szirma, a város déli kapujának sík területén fekvő kertváros.
Miskolc-Görömbölyt a belvárossal a 4.sz. helyi buszjárat kapcsolja össze.
A városrész mára kedvelt kertvárossá vált, teljes infrastruktúrával, jó hírű intézményhálózattal, sokszínű kereskedelmi egységgel, bevásárlóközpontokkal, aktív vállalkozásokkal és a hagyományokat is ápoló gazdag kulturális programokkal rendelkezik.
A városrész képe folyamatosan változik, a dombos-lejtős utcákon a falusias kis családi házak mellett megjelennek az újépítésű többszintes, nagy alapterületű építészetileg is figyelemreméltó családi házak.
A családi házas utcarészek nyugalmát meghagyva, de az ott élők kényelmét is szolgálva a városrész perem területein a déli bevásárlóközpontok, üzlethálózatok, kereskedelmi egységek találhatók.
A városrészben több épített műemlék, védett terület és egyéb látványosság található. Érdemes felkeresni a klasszicista stílusban épült görög katolikus templom ikonosztázát, a templomdombon a római katolikus templomot és udvarán az újjáépített haranglábat, a természetet kedvelők kellemes sétát tehetnek a gyurgyalag fészkelőhely és a bányató környékén, illetve igazi turistacsalogató a görömbölyi pincesor és a városrészben található több lovarda is.
Görömböly 1950-ben veszítette el önállóságát, amikor Miskolchoz, a megyeszékhelyhez csatolták.
Mai neve: Miskolc-Görömböly.
Egykor Görömbölyhöz tartozott Tapolca is.
A falu első említése egy 1365-ből származó oklevélben olvasható. Ebben Zsigmond király adományozta a területet a Balassa családnak és a tapolcai apátságnak, akik így osztoztak a településen. 1849. július 24-én a Görömböly és Mályi között elterülő fennsíkon csaptak össze Pöltenberg Ernő magyar és Tscheodajew orosz tábornok hadosztályai.
Valamikor híres volt boráról, a filoxéra-járvány kitörése előtt 1048 kh szőlőültetvénye volt, de ma is sokan termelnek szőlőt és sok miskolcinak van pincéje az itt található Ág-hegyen, ahol jellegzetes hangulatos pincesor található.
Látnivalók
Görög katolikus templom (Istenszülő oltalma)
Görög Katolikus Egyházközség
Cím: 3516 Miskolc, Bacsinszky A.u. 2 sz.
Tel.: (46) 313-947
A Görömböly középpontjában lévő görög katolikus templom érdekes látnivalót kínál, ikonosztáza és az itt található egyházi ereklyék figyelemre méltóak.
A nagytömegű, késő klasszicista stílusú templom 1868 körül épült, a XVIII.századi fatemplom helyén. Főhomlokzata fölött félgömbkupolával fedett torony látható. Hajója kétboltszakaszos, csehsüveg-boltozatos. Az ikonosztáziont a XX. század elején a pesti Oberbauer cég készítette. Középen másodlagosan beépített, dúsan faragott aranyozott barokk királyi ajtó nyílik, mely feltehetően a régi templom berendezéséből származik. Bejárati végén vaskos pilléreken áll a karzat, mindkét szinten három ívvel. Szentélye lekerekített sarkú, egyenes záródású. Barokk gyertyatartók. A karzat alatt vörösréz keresztelőkút található a XVIII. Század elejéről. A mennyezeti freskókat 1999-ben restaurálták.
Görömbölyi parókia (Bacsinszky András u. 2)
Római katolikus templom (Szentháromság)
Római Katolikus Plébánia (Szentháromság) plébánia,
Cím: 3516 Miskolc, Szolártsik tér 6.
Tel: (46) 360-421
A barokk stílusú templom 1774 körül épült, a török időkben rommá lett középkori templom helyén. A berendezés egy része – a főoltár, a szószék – XVIII. századi barokk alkotás.
A templom hajója egyboltszakaszos, csehsüveggel fedett, bejáratánál két vaskos pilléren nyugvó orgonakarzattal, szentélye lapos ívvel záródik. A déli oldalához épült a sekrestye. A főhomlokzat fölött kisméretű, gúlasisakos fa huszártorony áll.
A főoltár menzáján adoráló angyalpárral közrefogott barokk tabernákulum, mögötte a szentély zárófalán nagyméretű, áttört rokokó keretelésű, erősen átfestett oltárkép, feltehetően a miskolci Mindszenti templom régi berendezéséből. Szép barokk szószékének kosarán a Magvető példázatának domborműve látható. Orgonaszekrénye a XVIII. század végéről való.
Faharangláb
A római katolikus templomkert szentély felöli sarkában a XIX. Század közepéről származó nyitott faharangláb áll, melyet 1998-ban átépítették.
Református templom
Református Egyházközség
Miskolc-Görömböly
Cím: 3516 Miskolc, Lavotta u. 15
Tel: 20/443-7630
Lp: 46/450-162
Felnőtt Istentisztelet: vasárnap 10.00
Gyermek Istentisztelet: vasárnap 11.00
Bibliai óra: szerda 18.00
II. Rákóczi Ferenc mellszobra
II Rákóczi Ferenc bronzból készült köztéri mellszobor
3516 Miskolc-Görömböly, Szolártsik tér
Gyurgyalag Fészkelőhely és Bányató
Földrajzi helye: Miskolc, Görömböly, Tégla utca végén
Megközelíthető: 4 számú autóbusszal (Tégla utca megálló)
Gyurgyalag (Merops apiaster)
Gyurgyalag
v. gyurgyóka (Merops apiaster), a gyurgyókafélék családjába tartozó egyik legszínpompásabb tarka tollazatú madarunk. Homloka fehér, feje mellső része zöld, nyakszirtje és tarkója barna, szemén keresztül fülig fekete sáv fut, háta zöldessárga, torka aranysárga, feketésbarna szegéllyel, melle és hasa zöldeskék, szárnya és farka zöld. Testhossza 26, farkáé 14 cm., kitárt szárnyainak átmérője 10,5 cm. Dél-európai madár, mely hazánkban mint vándormadár áprilistól szeptemberig tartózkodik, de sehol sem gyakori. Tápláléka rovarokból, különösen méhekből áll (ezért méhésznek is nevezik) s e miatt a méhészetre káros.
A hazai állomány mindössze 15 000-25 000 párra tehető. Hazánkban 1982 óta fokozottan védett madár, melynek természetvédelmi értéke százezer forint. Szerepel a kipusztulással fenyegetett fajokat regisztráló Vörös Könyvben is.
Fészkelőterület, költés
Az állomány nagy része működő vagy bezárt homokbányákban költ.
A partfalba fúrt üregben fészkel, de ritkán előfordul, hogy rövidfüves területen a földbe vájt lyukat foglalja el. A költőüreg egy 100-200 cm hosszú folyosó végén található kiszélesedés. A fészekalj 6-7 tojásból áll. Tojásait 1-5 naponként rakja le, kotlását már a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi, ezért a fiókák eltérő fejlettségűek és ennek megfelelően nem egyszerre repülnek ki. A kotlási idő 20-22 nap, míg a fiókák kb. 30 nap alatt érik el röpképességüket. A kotlásban és a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz.
Táplálkozás
A gyurgyalag elsősorban repülő rovarokkal táplálkozik. Ezekre száraz ágon, villanydróton vagy egyéb kiemelkedő helyen ülve les, majd a kiszemelt zsákmány után veti magát, és azt reptében fogja el. Leggyakrabban hártyásszárnyúakat (darázs, méh), egyenesszárnyúakat, szitakötőket, kétszárnyúakat (bögöly, légy), futó-, kőris- és fináncbogarakat, poloskákat, lepkéket zsákmányol. Házi méhet elsősorban hűvös, hideg időben fog. Költési időben a telep közelében, 1-2 km-es távolságon belül szerzi táplálékát. Ha a telep közelében méhes található, akkor gyakoribbá válik táplálékában a házi méh. A gyülekező, vonuló csapatok bárhol táplálkozhatnak.
Vonulás
A gyurgyalag az egyik legkésőbb visszaérkező madarunk, amely csak május első harmadában érkezik meg téli szállásáról. ősszel korán, már augusztus második felében megkezdi elvonulását. Előtte gyakran nagy – több százas – csapatokba verődik. A vonulók folyamatosan hallatják jellegzetes hangjukat, és így tartják egymással a kapcsolatot. Néha nagy magasságban, máskor a felszín közelében repülnek. A telet Kelet- és Dél-Afrikában, többnyire az Egyenlítőtől délre eső területeken, illetve a Kongó-medencében töltik.
Védelmi célkitűzések
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület célja, hogy az állomány a jelenlegi szinten stabilizálódjon, illetve a nagyobb telepek is fennmaradjanak.
Jogi szabályozás
A gyurgyalag nagyobb telepeit az illetékes önkormányzatokkal védetté kell nyilváníttatni.
MMJV Önkormányzat 3/2002.(II.12.).sz. rendeletében védetté nyilvánította „Görömbölyi gyurgyalag fészkelőhely és bányató” néven a Miskolc 42906/6, 42906/10 és 42906/16 sz. helyrajzi számú ingatlanokat a fokozottan védett gyurgyalag városi életterének jogi eszközökkel történő védelme érdekében.
A védett terület határai:
* Miskolc – Görömböly, Szabó E. utcai telkek hátsó telekhatára,
* Lovarda, Görömbölyi pincesor, Homokbánya délnyugati határa,
* Görömbölyi szőlők,
A terület részei:
* nem művelt bányaterület
* agyagbánya megnevezésű terület és azon belül az 5518 m2 területű bányató
* a telephely megnevezésű terület, amely magában foglalja az 5 ha korábban termelésből kivont erdőt és a 4 ha termelésből való kivonásról szóló határozattal nem érintett és ténylegesen erdővel borított területet is.
A védelem célja:
* a fokozottan védett gyurgyalag és a védett partifecske fészkelőhelyének és legközelebbi táplálkozó területének, valamint az egyre inkább természetes élőhellyé váló tó élővilágának megőrzése,
* fejlődésük tudományos megfigyelésének biztosítása,
* a környéken lakók részére pihenési, és természet-ismeretszerzési lehetőség biztosítása.
A védett terület három részre osztható.
1. Az első a felhagyott homokbánya, amelynek függőleges falában a gyurgyalag és a partifecske fészkel. A lakott üregek száma az utóbbi években 15 és 40 között változott.
2. A második rész a valamikori tölgyes helyén létesített fiatal akácos területe, mely a madarak számára táplálkozóhelynek számít. Az erdő aljnövényzete leromlott, de a tisztásokon még számos tölgyes és erdős-sztyepp faj található. Az erdő további védett madarak számára nyújt fészkelő- és táplálkozóhelyet: házi rozsdafarkú, vörösbegy, cinege fajok, barátposzáta, ökörszem, sárgarigó, kis és közép fakopáncs, zöld küllő.
3. A harmadik rész a bányató és a körülötte lévő mocsaras terület, illetve felhagyott bányaudvar. Az agyagbánya helyén kialakult állóvíz ideális vizes élőhely.
A tó felszíne 5500 m2, legmélyebb pontja 5,5 méter, a tározott víz kb. 12.000m3. A közepesen kemény, semleges kémhatású, szervetlen tápanyagokban szegény vizű tó, több hazánkban ritka algafaj élőhelye. A halak között megtalálható a védett szivárványos ökle is. A kétéltűek közül a zöld varangy, a tavi és gyepi béka, illetve a tarajos gőte előfordulása bizonyított, míg a hüllők közül a vízi sikló és a fürge gyík a leggyakoribb. A tó környezetének madárvilága is egyre színesedik. Rendszeres vendég a tőkés és barátréce, állandó lakó a vízityúk, a cserregő nádiposzáta, de megjelent már a törpegém és a jégmadár is.
Pincesor
A görömbölyi pincesor az egykori virágzó bükk-aljai borvidékhez köthető. A görömbölyi domboldalba több sorosan, teraszosan elhelyezkedő, jellegzetes, egyedi pinceházakból álló pincesor, látványosságnak is különleges. A pincék fölötti területen megtermelt szőlők igazi alapanyagként szolgálnak a helyi borkultúrák kialakításához, fejlesztéséhez. A borosgazdák a Görömbölyi ősz rendezvény keretei belül meghirdetett borversenyeken is résztvesznek, illetve családi, baráti társaságokkal együtt kóstolgatják a pincékben tárolt izletes borokat.
Cím: Miskolc (Görömböly)Városház tér 8.
Tel: +36 (70) 320 8020
E-mail: kocsis-levente@freemail.hu
Web: http://www.miskolc-goromboly.hu/
