Ez az aprócska információ az Index-címlap alján árválkodik olyan címmel, hogy azt gondolhatjuk, csak a szokásos Fidesz-ellenes propagandát olvashatjuk a szokásos hatalmas számokkal.

De nem: valaki a G7-nél és/vagy a DemNetnél (amire az Index hivatkozik) valószínűleg befüvezett és kiszámolta, hogy a Fidesz által akkor is feltárt és támadott autópályamutyikon mennyit veszített Magyarország, a magyar emberek, és most igazak a számok. A jelenlegi magyar GDP 7 százalékát kitevő kárt okoztak csak ennek a két autópályának a ppp-konstrukcióban történő megépítése és az üzemeltetése során. Köszönjük, MSZP, köszönjük, Gyurcsány Ferenc, köszönjük, magyar liberálisok. Kuncze Gábornak külön.

Az egészségi állapotunk kímélése érdekében általában nem szoktuk reggel felsorolni magunknak, ébredés után rögtön, hogy mennyit is lopott az MSZP-SZDSZ kormányzása idején a liberális és a baloldali elit, és ennek következtében mekkora károkat okozott az országnak. Pedig érdemes lenne, mert akkor nem lennénk annyira kedvesek hozzájuk, hogy szabadon császkálhatnak egy kisebb atomháború kárait maguk után hagyó országrablásuk után.

Jól figyeljen mindenki: most elmagyarázom, hogy lehet egy néhány milliárdos lopásból ezermilliárdos károkozást csinálni, ha baloldali liberális az ember. Mi, földhözragadt konzervatívok azt gondoltuk, hogy előre nem lehet lopni. Nem lehet előre szökkenni az időben és mondjuk ellopni 20 milliárd forintot 2039-ben. Főleg nem az 1994-es technikai színvonalon. Dehogynem. Csak proaktívnak kell lenni. És kreatívnak. Ja, és teljesen gátlástalannak.

Elmagyarázom kisebb számokkal. Ez is egy szoci rablás, vidékről, olyan, amiből csak a helyi szocik gazdagodtak, de tipikus. Az elv ugyanaz.

Kitalálsz egy fejlesztést, amire egyébként nincs szükséged, se neked, se a városodnak. De jól hangzik. Kampányolsz vele, leteszed az alapkövét, majd fogadod azokat a bűnözőket, akik a beruházás hírére bejelentkeznek nálad. Mind szakember: eszükbe sem jut azon mélázni, hogy csak az építési költségek 80 százalékát lopjátok el. Ez persze elsőre soknak tűnik, de az a csávó mondta, aki a kivitelezést vezette, hogy a teljes kivitelezést bonyolító cége 380 millió forintot kapott összesen, tokkal-vonóval (400-at számlázott, de az utolsó 20-at nem kapta meg, mert „elfogyott a pénz”) a teljes munkáért. A város mégis kétmilliárdos hitelt vett fel a projektre. És az ÁSZ szerint el is költötte teljesen szabályszerűen az egészet az építkezésre. Olyan pesti cégek is kaptak százmilliókat, akikről az építésvezető nem is hallott. Az elkészült létesítménnyel csak annyi baj lesz egyébként, hogy hamarabb kell majd felújítani, drágább fűteni, meg hűteni, de azért távolról szép. Nem, igazából ronda, de rohadt messze van mindentől, így legalább nem zavar senkit (ott volt olcsón telek).

Sajnálatos módon azonban a hitelfelvételkor a pénzügyi környezet nem volt a legjobb, így a város egy igen nagy kamatterhelésű konstrukciót volt kénytelen választani, de legalább nagyon hosszú futamidőre. És persze nem lehet fölmondani, csak még drágábban. Mert a bank vezetői is benne voltak a buliban, rohadt sokat kerestek a hitelen. És biztosan. 15 évre előre. A város még ingatlangaranciát is adott a banknak. Egész véletlenül nem az új létesítményt, mert arról mindenki tudta, hogy a negyedét sem éri, hanem néhány belterületi ingatlant, amelyekkel bármikor ki lehet váltani – nyilván nyomott áron – a bankhitelt. A város szépen karban is tartotta ezeket az ingatlanokat, fel is újította, majd valamiért úgy döntött a futamidő vége előtt nem sokkal, hogy kilép a hitelből. A bank boldogan balra el a belvárosi, felújított ingatlanokkal. Még meg is dicsőült a polgármester, hogy csökkentette – és milyen ügyesen – a város adósságállományát. Aztán néhány hét múlva bejelentette a kormány, hogy rendezi az önkormányzatok adósságát. Micsoda pech. Még szerencse, hogy az ingatlanok, a kifizetett kamatok és törlesztések legfeljebb a négyszeresét teszik ki az eredeti hitelösszeg reálértékének, és a tizenhatszorosát annak, amennyit a megépített ingatlan újonnan ért tíz évvel korábban.

Ez egy teljesen valós történet, és csak néhány trükköt hagytam ki belőle, mert azokat még a gazdaságvédelmis nyomozók se hinnék el.

Az MSZP-SZDSZ kormányoknak sikerült azt a bravúrt megvalósítani, még a lakájmédiájuk szerint is, hogy többet loptak az elvileg lehetségesnél.

És a legrosszabb csak most jön. A politikusok, a közgazdász tanácsadóik, a jogászaik mind tudták, hogy mit csinálnak; pontosan kiszámolták nekik, hogy ez a következő évtizedekben mennyibe fog kerülni az országnak. Ők azonban azokra az összegekre koncentráltak, amit zsebbe kaptak (valami bankszámlára vagy fedőcégbe), és teljesen hidegen hagyta őket, hogy a náluk lecsapódó néhány milliárd következménye majdnem 3000 milliárd forint nemzeti kár lesz. Ez Bokros-csomagból is jó néhány, hát még lélegeztetőgépből.

És hány ilyen ügyük volt, Istenem. A rendszerváltás során, valamint utána a 12 évnyi balliberális kormányzás során az országot a II. világháborúban elszenvedettekhez hasonló nagyságú kár érte.

Idézet következik a DemNet az Index által szemlézett írásából:

Mindenképpen pozitív, hogy a ppp-projektek nem folytatódtak Magyarországon, ehhez képest még a vélhetően alaposan túlárazott kivitelezések is jóval kevesebb kárt okoznak az országnak.

Jól jegyezzük meg ezt a mondatot. Soha máskor nem fogják beismerni a liberálisok – főleg ilyen szépen, számokkal alátámasztva -, hogy objektíve lehetetlen, hogy a Fidesz akár csak a töredékét is ellopja annak, amit az MSZP-SZDSZ kormányoknak sikerült. Ugyanis mindent elloptak már 2010-re, már a 2040-es költségvetésből is.

Lehet, hogy mégis fel kellene mondanunk magunknak ezt a százezer milliárdos listát minden reggel.

Vezető kép: Gyurcsány Ferenc és Medgyessy Péter a Polgár a pályán című könyvének bemutatóján a Kogart Házban. Fotó: MTI

PS