Egyre gyakrabban találkozunk a „valós idejű operációs rendszer” (Real Time Operating System – RTOS) kifejezéssel. Számos esetben ilyen eszközök gondoskodnak biztonságunkról, kényelmünkről vagy éppen szórakoztatásunkról, a téli olimpiától kezdve a légiirányításon át egészen a banki szolgáltatásokig. De pontosan mit is jelent ez, és milyen hatással van a mindennapi életünkre?

Az egyik leginkább aktuális példa a valós idejű operációs rendszerek felhasználására a téli olimpia. Idén minden eddiginél intenzívebb és látványosabb formában követhetjük a megmérettetéseket. Akár interaktív VR-környezetben is átélhetjük a legfontosabb eseményeket a világ bármely pontjáról, méghozzá élőben, de 360 fokos videókban is gyönyörködhetünk. Ahhoz, hogy valós időben készíthessék és szinkronizálhassák ezeket a felvételeket, és a szolgáltatások azonnal, megbízhatóan és folyamatosan elérhetők legyenek, a valós idejű operációs rendszerek képességeire van szükség.

Ahogy azt már megszokhattuk, a sporteseményeken rendkívül precíz az időmérés, és villámgyorsan rendelkezésre állnak az információk, a legtöbbször azonban nem is gondolunk bele, milyen komoly informatikai háttérre van szükség mindehhez. Az időmérő, illetve pontozórendszerekben azonnal összegzik az adatokat, amint a sportoló beért a célba vagy a zsűritagok kiosztották a pontszámokat.

Az összesítés után az adatok egy központi elosztórendszerbe kerülnek, ahol feldolgozzák azokat, és szétküldik minden szükséges eszközre. Az egész folyamat kevesebb mint 2 másodperc alatt lefut, sőt, a kommentátorok és újságírók még hamarabb, 0,3 másodperc alatt megkapják az eredményeket. Ezek az azonnal befutó információk gondoskodnak arról, hogy élőben követhessük a versenyeket.

A szervezők óriási információhalmazzal dolgoznak, beleértve az időbeosztásokat, az egyes versenyek eredményeit és statisztikáit akár évtizedekre visszamenően, valamint az összesített eredményeket, az aktuális ranglistát, illetve a sportolók életrajzait. A számos különféle verseny és feladat mellett mindennek óramű pontossággal kell működnie, beleértve a világszerte nézők milliárdjai számára biztosított tökéletes közvetítést is.

Mindehhez megbízható, nagy rendelkezésre állású és villámgyorsan reagáló rendszerekre van szükség a háttérben. A speciális, valós idejű operációs rendszerek képesek kiszolgálni a real-time alkalmazásokat, amelyek azonnal, késlekedés nélkül feldolgozzák az adatokat beérkezésük után, és rendkívül szoros időkorlátoknak felelnek meg..

A pénzügyi intézményeknél a kereskedő programokat bízzák a valós idejű operációs rendszerekre, a repülésben a különféle légi járművek ellenőrzéséhez és szimulációjához használják.

Egyre nagyobb szerephez jutnak az önvezető autók irányításában, illetve a Forma1-es versenyautók tervezésénél és működtetésénél is széles körben alkalmazzák, például az egyes változtatások hatásainak szimulációjához.

A valós idejű operációs rendszerek a gyártásban is különféle területeken biztosítanak fontos előnyöket, a robotika, a szerelősorok és az ipari folyamatok irányításától kezdve az eszközök szimulációján át az adatok gyűjtéséig. A szórakoztatóiparban elsősorban animációs rendszerekhez és interaktív videójátékokhoz alkalmazzák, a telekommunikációban pedig többek között a hálózati routerek, a telekommunikációs kapcsolók, az IoT és VoIP eszközök, valamint a különféle weboldalak és szolgáltatások üzemeltetésénél, illetve hang vagy videó streamelésénél veszik igénybe a valós idejű operációs rendszereket.

Az okostelefon halálra ítélt technológia. Hajmeresztő dolgok jönnek utána.
Minden széles körben elterjedt és divatos infokommunikációs eszközről azt gondoltuk a fénykorában, hogy örökké fog tartani. De techguruk már rebesgetik, hogy az okostelefon napjai is meg vannak számolva.