image002

Kép: ©FAO/Kelemen Gabriella

Budapest, 2015. augusztus 5. A szerbiai Zentán élő Homolya Lidia a közelmúltban vette át növényorvosi mesterszakos diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen. Pozitívan mesél a FAO és a Magyar Kormány közös ösztöndíjáról, amely lehetővé tette ezt számára.

Miután levelező tagozaton elvégezte a kertészmérnök alapképzést, Zentán helyezkedett el, részben saját vállalkozásában: kardvirágokat nevelt. Az egyetem koordinátora a piacon, ahol Lidia épp a virágait árulta, egy véletlen találkozás során ajánlotta neki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Magyar Kormány közös ösztöndíjas programját.

Mennyiben volt ismert a FAO ösztöndíjprogram és egyáltalán a szervezet munkája ezt megelőzően?

Hallottam már az ösztöndíjról korábban, néha szóba került beszélgetések során, de mindaddig nem gondolkodtam rajta, amíg kifejezetten fel nem hívták rá a figyelmemet. Akkor viszont elkezdtem jobban utánanézni. Egyébként is szerettem volna továbbtanulni, amire a támogatás nélkül nem lett volna lehetőségem.

Hasonlóan voltam a FAO-val: tudtam róla, de a konkrét tevékenységéről hiányosak voltak az ismereteim. A FAO munkáját nem tudtam követni, mivel a tanulás mellett nem is igazán volt időm figyelni a híreket. Az ösztöndíjjal ez is megváltozott. A környezetemnek eleinte nagyon sokszor el kellett magyaráznom, pontosan mivel is foglalkozik a szervezet és miről szól a program, de aztán gyorsan tisztába kerültek vele.

A támogatáson túl miben jelentett többet FAO ösztöndíjasnak lenni a többi hallgatóhoz képest?

Részt vettünk FAO-találkozókon, például mindjárt a legelején, illetve a Vidékfejlesztési Minisztériumban tartott záró konferencián, ahol alkalmunk volt megismerkedni és beszélgetni egymással. Egy Ukrajnából érkező ösztöndíjas lánnyal, aki szintén az én évfolyamomon tanult, azóta is tartjuk a kapcsolatot.

A többiekkel, akik más egyetemeken és angol nyelven végezték a képzést, főleg ilyen eseményeken találkoztam. Velük beszélgetve érezhető volt, mennyire hálásak és boldogok, hogy Magyarországon tanulhatnak a FAO-ösztöndíj jóvoltából.

Ha már szóba kerültek a többiek. Mennyire tartják a kapcsolatot a volt hallgatók egymás között? Mik a tapasztalatok a diplomázás után?

Ismerek több végzett FAO-ösztöndíjast Szerbiában, összetartó társaság alakult ki az évek során. A programról az az általános vélemény – és ezzel én is egyetértek –, hogy ez egy hasznos és jó lehetőség. Előtte sokan nem tudtak elhelyezkedni a szakmájukban, utána pedig ez kevésbé jelentett problémát. Vannak, akik Szerbiában dolgoznak, de néhányan visszamentek Magyarországra.

Én egyelőre pihenek és a diplomám szerbiai honosítását intézem. Amint az megvan, én is azon leszek, hogy a frissen szerzett tudásomat a gyakorlatban is használhassam.

A 2008-ban kezdődött programban a Magyar Kormány egyes kelet-európai, ázsiai és afrikai országokból származó hallgatók számára biztosít képzési lehetőséget magyarországi felsőfokú intézményekben agrártudományi (állategészségügyi, növényvédelmi, vidékfejlesztési és egyéb) területeken mesterképzés folytatására. A FAO részt vesz az ösztöndíjasok kiválasztásában és a képzésben. A kezdetek óta már 35 ország 230 hallgatója részesült támogatásban, akik közül eddig több mint 150-en szerezték meg diplomájukat és döntő többséggel visszatértek hazájukba.

forrás: FAO