Természeti Vonzerő
Dunapart
Speciális vonzerők
• horgászat
Duna Sporthorgász Egyesület vezetője : Illés József 6352 Fajsz, Szent I. u. 20. Tel:78/368-014
• vadászat
Fajsz-Miske Vadásztársaság Vezetője : Pata József 6352 Fajsz, Kossuth u. 29. Tel:78/368-674
Vendéglátás
Vendéglátóhelyek
• Gyöngyvirág Csárda
üzemeltetője : Schrick János
Borozó, söröző
• Dréher Söröző
vezetője : Hegedűs Sándor 6352 Fajsz, Árpád u. 21. Tel:78/368-883
• Drink Bár
vezetője : Hegedűs Gábor 6352 Fajsz, Kossuth u. 23. Tel:78/368-273
• Foci Büfé
vezetője : Csaplovics János 6352 Fajsz, Rákóczi u. 53.
• Büfé-Falatozó
vezetője : Dézsi Józsefné 6352 Fajsz, Árpád u. 52. Tel:78/368-345
Cukrászda, kávézó,kávéház
• Éden Fagyizó
vezetője : Bolvári Zsolt 6352 Fajsz,Szent I. u. 43.
Gasztronómia
halászlé
Hozzávaló 4 személyre:
vegyes halászlé: 1 kg ponty, 1,5 kg vegyes hal (3 fajta)
ponty halászlé: 2.5 kg ponty
60 dkg vöröshagyma
3 púpos evőkanál őrölt paprika
só, bors, cseresznyepaprika
1db halászlékocka
A megtisztított halat 2 ujjnyi széles szeletekre vágjuk, a fejét hosszában kettéhasítjuk. A vöröshagymát ráreszeljük, besózzuk és 1-2 óráig állni hagyjuk. Főzéskor 2,5 l vizet öntünk a halra. Forráskor a finomra őrölt paprikát, halkockát, sót, borsot és egész cseresznyepaprikát adunk hozzá. Kb. 25 percig jó erős forralással főzzük.
halpörköltek
A település speciális ételei,italai vagy a leggyakrabban fogyasztott hagyományos étel, ital
Halászlé
készítője : Csere Tibor 6352 Fajsz, Árjas u. 20. Tel:78/368-818
Események
FALUNAP halászléfőző verseny Fajszon a halászok védőszentjének, Jakabnak a napján július 22-én.
A település története
A település történetének összefoglalója:
Fajsz Bács-Kiskun megyében a Duna bal partján fekszik, Kalocsa és Baja között. ősmagyar, Árpád-kori település. Fajsz, mint a régi írásokból kitűnik, már az Árpádok korában tekintélyes község volt. A község nevét is valószínűleg Árpád egyik unokájáról FÁJSZ-ról nyerhette. A Hóman-Szekfű-féle történelem szerint Árpád fia Jutas, akinek két gyermeke volt FÁISZ és TASS. A kutatások eredményeit összevetve elfogadható az a nézet, hogy a X. századi fejedelmek és hercegek nevéből képzett helynevek udvaruk helyét jelölik. A következőket Győrffy Györgytől idézem. „Fajsz Árpád után az első, akinek fejedelemsége biztos. Téli udvarának helyét a Tolna várral szemközt lévő Fajsz falu máig őrzi.”
A község nevét az 1061-ben alapított szekszárdi bencés apátság oklevelei említik első ízben. Fajsz – mint helynév – már III. Ince pápa 1212.márc.3-án a veszprémi püspökhöz írt levelében is szerepel. Egykori lakói IV. Béla 1239 évi privilégiumlevele alapján kaptak kiváltságot. Ennek fejében – mint prediális nemesek – fegyveres szolgálatot vállaltak a szekszárdi apátság birtokainak védelmében. A tatárok 1241-ben felégették a települést, de a lakosság nagyobb része az erdők és vadvizek bozótosai között átvészelte a pusztítást. A falu eredeti helyén újra épült. Miklós apát 1351-ben megerősítette a fajsziak kiváltságait, és újabb predikálisokat telepített közéjük.A XV. század elejétől vette kezdetét a „Fajszi-Szék” működése, amely a szekszárdi apátság prediálisainak peres ügyeit intézte egészen a XVI. század első harmadáig. A török hódoltság alatt Fajsz nem pusztult el, sőt a lakosság száma a kincstári defterek adatai szerint gyarapodott. A lakosság számának gyarapodásában az a körülmény is közrajátszott, hogy a környékbeli elpusztult településekről sokan Fajszra menekültek. Az egykori lakosok gabonát, lent kendert, babot, hagymát, káposztát termeltek, kerti veteményekkel foglalkoztak, és méhészkedetek. A ló és szarvasmarhaállomány ebben az időben visszaesett, viszont a sertésállomány növekedett, mivel a törökök nem vitték el. A dunai hajómalmok száma 10-11 körül alakult a XVI. század végéig, jelentős szerepet töltött be a révforgalom és a vizi szállítás, valamint a halászat. A török uralom alóli felszabadulás után a fajsziak igyekeztek elfogadtatni nemesi jogállásukat, de ez egyre több nehézségbe ütközött. Az 1770-ben hitelesített úrbéri tabella a fajsziakat zsellérekké nyilvánította.
A községet 1852-ben, 1873-ban, majd 1881-ben hatalmas tűzvészek pusztították, a lakóházak 2/3-a megsemmisült. Kezdetét vette a középkori halmazfalu átépülése. Az új házak sakktáblaszerű utcarendben épültek. Fajsz ebben az időben a Sárköz legrendezettebb községe lett. A XIX. század utolsó harmadában kezdetét vette a gazdasági fellendülés. Önellátásról árutermelésre tért át a lakosság jelentős része. Iparosok, kereskedők telepedtek le Fajszon. A század végén és a XX. század első évtizedeiben megtorpant a fejlődés, véget ért a konjuktura.
A mintegy ezer év alatt ezt a községet szorgalmas és becsületes magyar emberek lakták. Az ősök példája buzdítsa a ma itt élő utódokat, hogy helytállásban, emberségben ne kelljen szégyenkeznie az elkövetkező kor magyarjai előtt.
Programok :
Jakab napi falunap Dunapart 2008. július 26.
Fajszi búcsú Kossuth utca augusztus 20.
Művelődési házak
Dusnok-Fajsz Társult ÁMK Művelődési Ház
Cím: 6352 Fajsz, Ady u. 3.
Telefon: 78/368-898
Intézményvezető: Bolvári Gézáné
Könyvtár, levéltár
Könyvtár, eMagyarország pont
Cím: 6352 Fajsz, Ady u. 3.
Nyitva tartás:
páros héten K: 14:00 – 16:00
P: 16:00 – 18:00
páratlan héten: K: 14:00 – 16:00
P: 16:00 – 18:00
Cím: Fajsz Szent István utca 20
Tel: +36 (78) 368 014
E-mail: fajszph@sugolan.hu
Web: http://www.fajsz.hu/gss02/alpha
