Foktő bemutatkozása

2014-09-15

Természeti vonzerők
Duna-part

Kulturális/Örökség vonzerő
műemlék
• László Károly-Kossuth titkárának emlékhelye
6331 Református temető,Ady E. u.
népi hagyományok
• tánc
Vendéglátás
Borozó, söröző
• Hársfa Büfé
vezető neve : Schaffer Ádám 6331 Foktő, Kossuth u. 4.
• Hangulat Büfé
vezetője : Csada Attila 6331 Fokfő, Fő u. 107.
• Turul Söröző
vezetője : Simon Zoltán 6331 Foktő,Ady u. 9.
• QQRiQ
vezetője : Balatonné Nagy Katalin 6331 Foktő, Kossuth u. 8.
• Joker Söröző
vezetője : Katus Róbert 6331 Foktő,Kossuth u. 1.

Cukrászda, kávézó,kávéház
• Ciki-cuki
vezetője : Balatonné Nagy Katalin 6331 Foktő, Kossuth u. 84.
Gasztronómia
• halászlé
• Hozzávaló 4 személyre:
vegyes halászlé: 1 kg ponty, 1,5 kg vegyes hal (3 fajta)
ponty halászlé: 2.5 kg ponty
60 dkg vöröshagyma
3 púpos evőkanál őrölt paprika
só, bors, cseresznyepaprika
1db halászlékocka
A megtisztított halat 2 ujjnyi széles szeletekre vágjuk, a fejét hosszában kettéhasítjuk. A vöröshagymát ráreszeljük, besózzuk és 1-2 óráig állni hagyjuk. Főzéskor 2,5 l vizet öntünk a halra. Forráskor a finomra őrölt paprikát, halkockát, sót, borsot és egész cseresznyepaprikát adunk hozzá. Kb. 25 percig jó erős forralással főzzük.
• pörköltek
• kacsasült
• pirított tarhonya
Események
• FALUNAP, Bográcsos ételek főzőversenye, környékbeli falvak néptánc-együttesei és fúvózenekarai lépnek fel Foktőn Pünkösd előtti szombaton.
• Karácsonyi Futás
• Motoros Találkozó
• Magyar László Napok
• Május 1. Majális

Foktő rövid története
Foktő és környéke a Római világbirodalom idején már lakott hely volt. Hunok, majd szlávok laktak itt. A honfoglalás idején Foktő és egész környéke az Árpád-háziak birtokába került. A Duna mellet épült Foktő község nevét a folyóból kiszakadó mellékágáról a Fok nevű patakról kapta. Ez a mellékág a középkorban igen forgalmas viziút volt, de az áradások sok veszélyt, pusztulást is jelentettek.
A községünk címerében szereplő 1311-es évszám a település első okleveles említésének dátuma.
A török idők nagy megpróbáltatásait úgy élte túl a lakosság, hogy súlyos adókat fizetett inkább, hogynem elhagyja szülőfaluját. Volt kapuadó / 93 kapu után 2912 akcsét kellett fizetnie a defter = török adólajstrom szerint /. Volt ezen kívül hal, sertés, marha, ló, só, bor, méhkas-adó. Ezen kívül búza, kender, répa tizedet kellett fizetni. Volt malom adó 9 molnár munkája után.
A török bíró = a kalocsai kádi: Foktőn lakott. ő volt egy személyben az igazságszolgáltató, adókivető, szolgabíró, járásbíró, közjegyző. Megengedte ugyan, hogy a falubeliek maguk közül válasszanak bírót maguknak, de a bíráskodási illetéket magának követelte. A hagyatéki ügyeket is úgy intézte, hogy az örökösöknek felezniük kellett vele. Pl: két lóból az egyiket eljárási díj fejében magának tartotta meg. Ilyen körülmények között éltek itt eleink a török időkben.
A községünk címerében ábrázolt süllyedő csónak egy – az 1599. májusában lezajlott dunai ütközetre utal, melyben báró Pálffy Miklós generális hajdúival tízszeres török túlerőt vert szét a Duna Foktő és Uszód közötti szakaszán, s közel száz hajót zsákmányolt vagy süllyesztett el.
Foktő 1720-ban már népes hely volt. 1836-ban a faluban óriási tűzvész pusztított, melyben az egész község leégett. Az élniakarás azonban ismét győzött és újból épült a falu. 1843-ban már állt az új református templom.
Az 1848-49-es szabadságharchoz egy Foktőn eltemetett /1894/ szabadsághős neve fűződik. László Károly – Silsz Jozefin férje mérnökként állt be a magyar honvédseregbe és Kossuth Lajos titkára volt.
A XX. század sok megpróbáltatást és sok változást hozott a falu életében. Mindkét világháború emberáldozatokkal járt. Hősi halottaink emlékét az Önkormányzat emlékmű állításával örökítette meg.
A II. világháború befejezése után 1948-ban két termelőszövetkezet alakult, 1949-ben a falu villamosítása, 1950-ben a Tanács megalakulása történt meg. Az iskolát itt is államosították, itt is készült kuláklista és sok család élte át az igazságtalan meghurcoltatás szenvedéseit.
A közös gazdálkodás nehéz körülmények között indulhatott el. Abban az időben az emberek nehezen adták vagyonukat a közösbe. Nem volt épület, székház, kevés volt az aktív tag, de kellő állat állomány sem volt. Nem akadt egy vezéregyéniség, aki össze tudta volna fogni az általában szegény emberekből álló tagságot.
Az 1956-os forradalom ellenére sem bomlott fel a termelőszövetkezet, sőt ujabb két TSZ alakult. 1962-től pedig a mai napig működő Béke Tsz-ben egyesült, melynek 1992 óta „foktői Mezőgazdasági Szövetkezet” a neve.
Az 1990-ben bekövetkezett politikai, közigazgatási fordulatok az igazi önállóság ellenére is újabb nehézségek sorát hozták. Foktő község ennek ellenére is több lépést tett a fejlődés útján az önkormányzat jóvoltából. A telefon és a földgáz bevezetése hitelek és adósság felvétele nélkül óriási eredmény. Községünk földrajzilag két természetvédelmi terület között helyezkedik el: a Kiskunsági Nemzeti Park és a Gemenc határolja. A falu képét meghatározza a Fok patak és a Duna-part. Ezek a földrajzi körülmények kötelezettségeket is rónak a községre. Éppen ezért az önkormányzati közigazgatás egyik szempontjává kell tenni a környezetvédelmet. Jó lenne, ha mindez megnyilvánulna az iskolai oktatásban éppúgy, mint a falu közösségének ezirányú aktivizálásában. /Fok-part, Duna-part rendbetétele, tisztántartása/ Jó lenne valamely környezetvédő testület szakvéleményét kérni, s velük kapcsolatot tartani.
Foktő Község Önkormányzatának továbbra is célja, hogy képessé tegye a település megtartó és eltartó erejének stabilizálódását, megindítsa az önfejlődési folyamatokat.
Szem előtt tartva a helyi sajátosságokat, gyakorolja demokratikus módon a széleskörü nyilvánosságot és így intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról. Döntéseivel kifejezi a helyi közakaratot, megjeleníti a helyi érdekeket.
Anyagi-szervezeti és jogi önállósága révén, feladat- és hatáskörében eljárva kapcsolódik az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához.
A község területe 3.196 hektár, északon Uszód községgel, keleten Kalocsa várossal, délen Bátya községgel határos, továbbá nyugaton a község teljes hosszában a Duna folyó húzódik.