Cserszegi fűszeres
A fajtát 1960-ban a Keszthely melletti Cserszegtomajon Bakonyi Károly keresztezte az Irsai Olivér és a Piros Tramini szőlőfajtákból. A Cserszegi Fűszerest előállító kísérletnek az volt a célja, hogy egy olyan szőlőfajtát nyerjenek, amely amellett, hogy finom bort ad, két másik kikötésnek is megfelel: egy – jól bírja a téli hideget, kettő hamar érik. Ezekből már következik is, hogy ezt a szőlőfajtát inkább az ország északabbi felébe szánták, ahol kevesebb a napfény, hamarabb jön az ősz, és hidegebbek a telek.
A fajtának nem volt rögtön átütő sikere, csak imitt-amott telepítgették. Majd jött két kemény tél: az 1984-85-ös és a 1986-87-es. A szőlőnek ugyanis alapesetben szüksége van a téli hidegre, mert ez pihenésre kényszeríti.
A túl nagy hideg és túl hosszú fagy azonban kárt tehet a növényekben. Amennyiben pedig tömegesen fordul elő ilyen mértékű fagykár, a szőlész valószínűleg erősen elgondolkozik rajta, hogy érdemes-e oda ugyanazt a szőlőfajtát ültetni, ami egyszer már kifagyott.
Ha pedig úgy dönt, hogy nem, akkor talán érdemes egy olyat keresni, amelyik kevésbé valószínű, hogy ezt tenné. Na, ekkor került a figyelem középpontjába a Bianka fajtával együtt a Cserszegi is.
Fürtje közepes mérető, alakja kúpos, vállas, közepesen tömött. Bogyói kicsik, gömbölyűek, az érés kezdetén hús piros színűek, majd kifakulva az érés végére inkább borostyánszínűek, vékony, de szívós héjúak, lédúsak.
Korán fakad, virágzik és érik, de a szüretelésre csak szeptember második felébe kerül sor. Növekedési erélye közepes, a kondicionál-is állapotra ügyelni kell. 10-12 t/ha termés hozására szakszerű műveléssel hosszú távon képes. Kevés másodtermést hoz.
A biztonságosan beérő termés cukortartalma eléri, sőt gyakran meghaladja a 18 mustfokot. A must savtartalma 8-10 g/l között változik, nem lágyul le. Fajtajelleges illatú fűszeres zamatú. A téli fagyokkal szembeni tűrőképessége kiemelkedő, ezért a síkvidéki szőlőtermesztés megbízható fajtájává vált. A szárazságra viszont érzékeny, ilyen viszonyok között mérsékelten kell terhelni, különben fonnyadni kezd.
A rothadásnak viszonylag ellenáll. Alkalmas a magas művelésű tőkeformákra, de a tőkék terhelését fokozott figyelemmel kell kísérni, hogy a túlterhelés elkerülhető legyen. 6-8 rügy/négyzetméter rügyterheléssel kielégítően terem. A terhelést hosszú csapokon illetve fél szálvesszőkön célszerű elosztani.
Nem nevel sűrű lombot, mérsékelt zöld munkával tőkéi kézben tarthatók. Termése nem rothad. Bora fajtajelleges illatú, fűszeres zamatú, harmonikus savtartalmú, extrákban gazdag, ami önmagába vagy házasított formában értékes lehet.
Származása: Bakonyi Károly állította elő az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével, morfológiai bélyegei alapján c. orientális.
Termesztési értéke: korai érésű, bőtermő, termésátlaga 10-12 tlha, közép erős növekedésű, államilag elismert (1982) fehér borszőlőfajta. Fekvés és talaj iránt nem igényes, fagytűrő, gombás megbetegedéseknek kissé ellenálló, szárazságra és túlterhelésre érzékeny, zöld munka igényes. Bora alkoholban és savban gazdag, illatos, zamatos, fűszeres minőségi bor. Klónozása folyamatban van.
Felhasználási aránya 1973-1997 között: 1,98 %, az utóbbi években növekvő, telepített terület 1529,1 ha, ez a mennyiség nem tartalmazza az Alföldön, immúnis homokon nemes szőlővesszővel (sima vesszővel) végzett telepítéseket.
A hajtás: elterülő.
A vitorla: nyitott, lapított, barnás zöld, csupasz, levelei homorúak.
A szártag: a háti oldalon barnás zöld, a hasi olda1on zöld, csupasz, alig mintázott, alig hamvas.
A levél: ötszögletű, kicsi, olyan hosszú, mint széles, fűzöld, tölcséres, sima-hó1yagos, szövete nehezen szakadó, fényes, zsíros, hasadt-osztott, karéjainak száma 3-5; vállöble és alapja ékalku, nyitott, alapját a levéllemez határolja. Az oldalöblök határozatlan alakúak, alapjuk ék alakú; a levél szele fűrészes-csipkés, sekélyen és sűrűn bemetszett; a levél felszíne és fonáka csupasz; erezete zöld; a levélnyél vöröses zöld, csupasz, alig mintázott, rövid.
A fürt: vállas, tömött, közepes nagyságú, átlagtömege 150 g; a bogyó gömbölyű, kicsi, átlagtömege 1,8 g, pirkadt sárga, pontozott, hamvas; húsa puha, leves, olvad6; íze jellegzetesen fűszeres; héja vastag, szívós. Morfológiai szempontbó1 hasonló fajta: Nektár.
Forrás: vithor.;wikipedia.; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Székesfehérvár Cserszegi fűszeres
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu