Cabernet franc
A cabernet franc vagy cabernet frank világfajtának tekinthető vörösborszőlő, nemzetközi besorolás szerint a „nagy” kék szőlő fajták egyike. Ma a bordeaux-i borvidék hat legkiterjedtebb termőterülettel bíró vörösborszőlő-fajtáinak egyike (a további öt a cabernet sauvignon, merlot, carmenère, malbec és a petit verdot) és a híres francia cuvée borok meghatározó szőlőfajtája. (Gyakran kevert ültetvényekben található a cabernet sauvignon-nal.)
Bora kiváló, fajtajelleges, sokrétegű bor: az érett gyümölcsösség mellett kellemesen fanyar, nagy extrakt tartalmú, bársonyos, sötét bíbor színű ideális vörösbor.
Magyarországon is régóta ismert, mindig különlegességnek számított; az Egri bikavér egyik alkotó fajtája.
A cabernet franc, régi francia szőlőfajta, már az 1600-as években jól ismerték és kedvelték. Feltételezik, hogy Bretagne-ból származik, erre utal a Loire-völgyi termőterületein elterjedt hasonneve a Breton; ugyanezzel magyarázzák, hogy a hűvösebb éghajlaton is jól érzi magát. Bordeaux-ban a 18. század körül terjedt el.
A cabernet franc legnagyobb termőterületei Franciaországban-Bordeaux-ba kiemelten a Saint-Émilion AOC és Pomerol AOC eredet megjelölésű termőterületeken és a Loire-völgyében fekszenek (összesen 38 627 hektár, 2005. évi adat), továbbá Olaszországban (5700 hektárnyi területen) a Friuli borvidéken, ahol a Chianti egyik alkotórésze, valamint Puglia déli területein. Jelentős ültetvényei vannak Romániában, Spanyolországban, Katalóniában, és Magyarországon.
Hazánkban a cabernet franc igazi otthona a mediterrán jellegű Villány-Siklósi borvidék, de kicsit északabbra, a Szekszárd környékén is jól érzi magát a fajta. A cabernet franc borát bordeaux-i mintára keverik és leggyakrabban egyszerűen Cabernet néven forgalmazzák, de számos önálló változata is megtalálható a hazai borkínálatban.
Az Amerikai Egyesült Államokban 1457 hektárnyi területen terem (2007. évi adat) ebből Kaliforniában 800 hektár Napa-völgyben kb. 400 hektár, de elterjedt a hűvösebb éghajlatú New York és Michigan államokban, valamint a virginiai Monticelloban, továbbá a nyugati parton Washington állam szőlő- és bortermelő területein.
Kanadában Ontario, a Niagara-lépcső, a Prince Edward-sziget, az Erie-tó, továbbá északon a Pelee sziget és az Okanagan-völgy szőlőtermesztő területein termesztik. Dél-Amerikában Argentínában és Chilében (1142 hektár, 2006-os adat) elterjedt fajta.
Jelen van Ausztráliában (588 hektár, 2007.) ahová több más szőlőfajtával együtt a cabernet francfajta James Busby gyűjtése révén jutott 1832-ben. Fő termőterületeit Victoria állam hűvösebb éghajlatú észak-keleti részén, a McLaren Vale és az Adelaide környéki dűlőkön valamint a Clare Valley-ban találjuk.
Új-Zélandon 168 hektáros (2007-es adat), és Dél-Afrikában 1.019 hektáros (2007-es adat) termőterületei vannak.
Tőkéje közepesen erős növekedésű, kis illetve közepes terméshozamú. Levele szabályos ötkaréjú, kissé megnyúlt; a levél erek töve és a levélnyél pirosas színezetű. Fürtjei kicsik vagy közepesen nagyok, átlagosan 100 grammosak, kis, gömbölyű, hamvas, sötétkék vékony héjú bogyói jellegzetesen fűízűek.
Késői érésű fajta, október első felében érik, cukortartalma általában magas. Fagytűrő képessége kitűnő, a betegségekre kevéssé hajlamos: ellenáll a lisztharmatnak és rothadásnak.
Telepíthető klónja: E. 11 (E=Eger).
Borászati szempontból a cabernet franc sok közös tulajdonságot mutat a cabernet sauvignonnal: legfontosabb, hogy mindkét fajta kiemelkedő minőségű, élénk savakban gazdag bort ad. A cabernet franc önállóan és más borokkal házasítva is kiváló. Legtöbbször savignon-nal és merlottal keverik, így készül a francia cuvée (cabernet franc, savignon, merlot).
A cabernet franc bor mélyvörös színű, száraz minőségi vörösbor, jelentős extrakt és élénk csersavtartalommal. Illatában a piros bogyós gyümölcsök főként a málna, cseresznye, szilva és eper jelennek meg, borsos főszeresség és hosszú utóíz jellemzi.
A tölgyfahordós (barrique) érlelés különleges ízekkel öltözteti fel a cabernet franc bort: a mikró oxidáció révén különleges aromák, ízek és zamatok szabadulnak fel legtöbbször vanília, kókusz, dohány valamint kellemes füst aroma jelenik meg, az érő bor savai finomodnak. (A hosszabb hordós érlelés a bor eltarthatóságát is növeli.) Üvegben érlelve árnyalatnyi ibolya, gomba, és föld illat jelenik meg.
A cabernet franc bora a nemes, főszeres húsételekhez igazodik leginkább. A cabernet franc fiatal borai (az éretlen tanninok) jól harmonizálnak a könnyű halételekkel és az angolosra sütött marhahúsételekkel. A nehezebb marhabélszínből, hátszínből főzéssel és párolással készült ételek, vadételek vagy barna mártással kínált húsételekhez, továbbá főszeres, kemény sajtokhoz a lekerekedett, idősebb, puhább csersavú cabernet borok illenek.
Forrás: wikipedia.; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Nem köthető városhoz Cabernet franc
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
