Azok a bizonyos lyukacskák a sonkán
Bizonyos árukat a többség csak ilyenkor emel le a boltok polcairól. Ezek között segít eligazodni a Magyar Élelmiszer- tudományi és Technológiai Egyesület (MÉTE), amely a fogyasztók hiteles tájékoztatásáért indított programsorozatot.
Az elmaradhatatlan
A húsvét elmaradhatatlan kelléke a sonka, amelyet ma számtalan formában kínálnak a kereskedők. A legtradicionálisabb a parasztsonka, a bőrrel és szalonnával fedett sertéscomb vagy -lapocka, amelyet hagyományos módszerekkel pácolnak és füstölnek. Ha valaki otthon dolgozná fel a sonkát, válasszon nyerset. Ez kapható bőrrel vagy anélkül, és készülhet lapockából, tarjából vagy a combizmokból, a felsálból vagy a dióból.
A MÉTE szakértője, Zsarnóczay Gabriella szerint érdemes a hagyományos pácolással és füstöléssel előállított változatot keresni, mert az a legízletesebb, nyersen vagy főve is fogyasztható, a főzőlé pedig levesek alapanyagaként is felhasználható.
A kilogrammonként háromezer forintos átlagárú nyers, füstölt sonkánál jóval olcsóbban, ezer forint körüli összegért árulják a főtt, gyorspácolt sonkákat, ezek azonban kevésbé ízletesek, érezni rajtuk az adalékanyagokat, felvágás után pedig előtűnnek azok a lyukacskák is, ahol beléjük juttatták a páclét.
A Nielsen felmérései szerint egyébként az ünnepi sonkapiacot a fogyasztók igényessége jellemzi, ugyanis átlag felett, 17 százalékkal bővült a magasabb minőségű főtt sonka eladása, az összes értékesítésből 90 százalékot vittek el múlt év március-április során a magasabb minőségű sonkák.
Jelzések a tojáson
Sonkából és füstölt húsból tavaly húsvétkor mintegy 7 milliárd forintért vásároltak a magyarok, 15%-kal többért, mint egy évvel korábban.
Tojásból a magyar vásárlók még mindig a hagyományos, héjas változatot keresik, pedig a piacon már kaphatók különféle hőkezelt, például főtt és pucolt, vagy ásványi anyagokkal dúsított termékek is. A húsvétra szánt tojások kiválasztásakor nem árt ellenőrizni a héjon elhelyezett jelzéseket, amelyekből kiderül, hogy honnan, milyen tartási körülmények között élő tyúkoktól származnak.
A csomagoláson – amelybe érdemes belenézni, nehogy a nagyméretűnek árult tojások között jóval kisebbeket is ránk sózzanak – szerepelnie kell az eltarthatóság időpontjának is.
És bár egyre elterjedtebbek a tojásfertőtlenítő eljárások, tanácsos betartani a konyhai higiéniai szabályokat: nem célszerű például a friss tojásokat olyan felületre letenni, amelyen később sonkát vagy zöldséget szeletelünk.
Szeretjük a kalácsot
A sós, édes kalácsokból is sok fogy húsvétkor, de ezekből sem mindegy, hogy melyiket tesszük az asztalra. A szakértők szerint például a színükről könnyen megkülönböztethetők a tojással dúsított, illetve a kalácsfénnyel kezelt termékek. A sütőipari termékeknél is igaz az, hogy nem mindig a méret a lényeg: a jó minőségű áruk általában nem a nagyságukkal hódítanak, ezt érdemes a választásnál figyelembe venni.
Húsvétkor a csokinyulak, -tojások, -csibék és -birkák is ellepik az üzleteket, az ilyen típusú szezonális édességekre – összesen 940 tonnára – tavaly mintegy 4 milliárdot költöttek a magyar vásárlók.
Tovább nőtt a kereslet a valódi csokoládéból készült nyalánkságok iránt, a teljes édességekre kiadott összeg 82 százalékából tejcsokoládé-figurát vettek 2014-ben, míg a korábbi listavezető nugát piacrésze értékben egyre alacsonyabb, a legutóbbi ünnepi szezonban 9 százalékra csökkent.
Ha ragaszkodunk a jobb minőségű termékekhez, érdemes végigböngészni az összetevők listáját: az étcsokiként hirdetett áruk kakaó-szárazanyag-tartalmának el kell érnie a 35 százalékot, a tejcsokikénak pedig a 25 százalékot.
Kedvencek:
A legnépszerűbb húsvéti figurák a nyulak és a tojások, hol az egyikből, hol a másikból fogy több. Tavaly a nyulak vezettek 41 százalékkal, a tojások 39 százalékot értek el, míg a csomagok értékbeli részesedése 10 százalékos volt.
3,5 kilogramm az egy főre vetített csokoládéfogyasztás évente Magyarországon, ami fele az uniós átlagnak.
Forrás: metropol; Kép: metropol;
