Ajak rövid története
Ajak az ÉK-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re 42 km távolságra található település. Közlekedési szempontból jól megközelíthető a 4.sz. főút, valamint a Budapest-Záhony vasútvonal igénybevételével. Mezővárosias jellegű település. Kisvárdától délre, egyike a legrégebbi településeknek a megyében. Szalagtelkes, többutcás.
Neve valószínűleg „ajak” száj, nyílás, rés, szűkület szóból alakult ki. Utalás található még a név eredetét tekintve Ajak Miklós birtokossal összefüggésben is. Az első említés 1290-es évekből származó oklevelekben található. A település nevének oklevélben való megjelenése 1299-ben a nagyváradi káptalan már Kis Ajakot és Nagy Ajakot említ. 1322-ből való adat szerint várbirtok volt. IV. László, mint a királyra szállott birtok felét Balogh-Semjén Mihálynak adományozta, de 1315-tól a Gut-Keled Várdai család birtoka. 1387-ben, Ajak Miklós jobbágyait János váradi püspök Nagyajakra költöztette át. A Várdai család három ága kihalt, így Várdai Kata és Nyáry Pál leánya Krisztina, Eszterházy Miklós felesége révén Szabolcs megye legnagyobb uradalma az Eszterházyak kezébe került, de a szétaprózódás már korábban is elkezdődött. IV. Béla és V. István királyok adományából Ajakot kunok is birtokoltak. A XVI. században népes hely volt. 1556-ban 22 tizedfizető jobbágy lakott itt. 1558-ban a Várdaiakkal szintén rokon Szakolyi Miklósnak 14 portáján kb. 55 jobbágy élt. A századvég háborús éveiben a népesség csökkent.
1720-ban csupán 14 lakott telke volt. Az 1772 úrbérrendezés során gróf Vandernoth a csebi Pogány, Krucsay, Jósa, Szögény és a csicseri Ormos családoknak 12 telkén 17 jobbágya, 1 házas és 6 házatlan zsellére lakott.
1773-1786 között a korábban itt lakó reformátusok és a beköltöző római katolikusok között a középkori templomért indult perben kiderült, hogy a kálvinisták száma 142, míg a görög-római katolikusoké 308. A falu betelepítése a XIX. század elején kezdődött el. Így alakult három részre a falu. Magyarvég, Nagyajak (Faluderék), Kisajak (Tótvég).
Legrégibb műemléke a mai református templom, mely eredetileg katolikus volt. Építési ideje a XIII- XIV. századra tehető. Az első említés 1332-35-ből való, mely szerint Szent Miklós tiszteletére szentelték fel.
1681-ben a templom egy része elpusztult, a lakosság féltett holmijának megőrzésére használta. 1773-76 között, egy templomhasználati per után a reformátusok tulajdonában maradt. 1786-ban sor került a helyreállítására, az eredeti tervek alapján. A gyülekezet első anyakönyve 1788-tól indult. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású középkori templom, tető feletti kis toronnyal. A főhomlokzatból négyzetesen kiugró nyeregtetős, ajtószárny nélküli bejárati csarnokkal. Felette kör alakú világító ablakkal. A hajó sarkait egy-egy a tetőrész magasságáig felfutó támpillér erősíti. A templomhajó déli részén három, a szentély hátsó falán két keskeny résablak van.
A templomper után a katolikus lakosság elhatározta egy új templom felépítését. 1819-ben ez meg is történt és a jelentős adományokból, igen gazdag felszereléssel. Sajnos ezek ma már nem lelhetők fel. Egyhajós késő barokk stílusú templom, homlokzat előtti toronnyal. Mai alakját a XIX. század 30-as éveiben nyerte el, hozzáépítve a sekrestyét.
A görög katolikus templom 1858-ban épült.
Ajak község, népművészete révén országos hírű, a megye legszínesebb települése. A népviselet nem a külvilágnak szólt, a község belső használata lett. A régi népviselet hagyományait már csak az idősebb korosztály őrzi.
Három egyházközösség működik. A római katolikus a legnagyobb lélekszámú. A templombúcsút augusztus 15-én tartja Nagyboldogasszony tiszteletére. Lélekszámban a görög, majd a református egyházközösség következik.
A falu szilárd útburkolattal ellátott, vezetékes ivóvíz, szennyvízelvezetés, vezetékes gázellátás látja el a lakosság szükségletét. Napközi Otthonos Óvoda, ÁMK általános iskola, művelődési ház, könyvtár, mozi, sportpálya, kábeltelevízió szolgálja az itt élőket. Posta, gyógyszertár, takarékszövetkezet, szolgáltató ház, TŰZÉP, benzinkút áll a polgárok rendelkezésére. Az egészségügyi ellátást 2 belgyógyász szakorvos, fogorvos látja el. A község közbiztonságát a körzeti megbízott rendőr és a polgárőrség biztosítja.
Nevezetességei
* Református templom:
A kétablakos, egyenes szentélyzáródású, egyhajós, ma is döngölt agyagpadlójú épület a XIII. században épült román stílusban. A főhomlokzaton a vakolat alatt középkori ornamentális festés nyomai láthatók.
Az épület bejárata valamikor a déli oldalon volt, amit a három félköríves ablak valószínűsít. A nyugati homlokzat ajtónyílása felett egyszerű, tölcséres körablak található.
A törökök átvonulása idején, 1681-ben a templom egy része elpusztult, a helyreállításra az eredeti tervek alapján több mint száz év múlva került sor; ekkor készült az épület bejárati ajtaja, festett famennyezete és szószéke.
Bejelentkezéssel látogatható!
* Római katolikus templom (késő barokk stílusú)
Emlékművek
* a II. világháborúban elhunyt hősi halottak emlékműve (1989)
* a település 700 éves évfordulójára készült emlékmű (1993)
* Milleniumi emlékmű (2000, hivatalos átadás 2001-ben)
Cím: Ady Endre u. 25
Tel: +36 (45) 455-035
E-mail: ajakhiv@freemail.hu
Web: http://www.ajak.hu/
