Őr földrajzi elhelyezkedése
Őr az Északkelet-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 44 km távolságra található település.
Jól megközelíthető a 49-es úton, a legközelebbi vasútállomás a szomszédos Vaján, a Nyíregyháza – Vásárosnamény vasútvonalon található.
A település lakosainak száma: 1431 fő.
Nemek szerinti megoszlása: férfi 691 fő, nő 740 fő.
Kor szerinti megoszlása: 0-18 éves korú 357 fő, 18-60 év közötti 833 fő, 60 éven felüli 241 fő.
A kisebbség aránya a lakosság 8 % át alkotja, elsősorban romák. A lakosság a mezőgazdaságból él, főleg szántóföldi növény termesztésből. Korábban az almatermelés volt a jellemző, de még ma is jelentős, meghatározó szerepet játszik a meggy termelés, de többen foglalkoznak uborka , paradicsom termesztéssel is.
Éghajlata mérsékelten meleg, közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950, a középhőmérséklet 9,5 – 9,7 0C, a csapadék 610-630 mm. Az uralkodó szélirány az É-i, de jelentős a DNY-i és a DK-i aránya is. A település mellett található a 156 m magas, ún. Piros-hegy. Erdőtársulásaira akác – melyet előszeretettel látogatnak az ország minden részéből érkező méhészek, – nemes nyárak jellemzőek, elvétve találkozhatunk fenyőtársulásokkal is. Sűrűbben előforduló lágyszárú faj a tőzegeper és a borzas imola. Talaja futó homok, kőmárványos barna erdőtalaj és réti talajok.
Őr története
Őr az egykori gyepűőrök települése, tehát igen korai lehet.
A község nevével 1221-ben találkoztunk először: Euru, de települése korábbi, a X. századra tehető. Régi magyar településnév. A honfoglalás után megszervezett határvédelmi rendszer, a gyepű emléke maradt fenn a község nevében. Egykori lakói a gyepűvédők egyik csoportjához, az őrökhöz tartoztak, akiknek az volt a feladata, hogy kikémleljék az ellenség hadmozdulatait, s hírt adjanak róluk. A támadás feltartóztatása a lövőkre hárult (rájuk utalnak a Lövő falunevek). A község mai lakóinak egy része úgy tudja, hogy a falut az Őri család telepítette, nevét is e családról kapta.
Őr első ismert tulajdonosa a Dersi család (1272-90). A XIV. század elején kisnemesi birtokosai voltak. A XIV. században Őrtelek (Ewrteluky) néven fordult elő, s itt a -telek utótag bizonyára romló, pusztuló állapotára utal. 1416-ban Zsigmond király Ónodi Czudar Benedeknek adományozta. Nem sokáig maradhatott a kezén, mert a XVI. Századtól a kisnemesi Őry és az azzal rokonságban álló Komoróczy családbeliek birtokában volt. A falu részben Szabolcs, részben Szatmár megyéhez tartozott. A XVII. Század birtokosai közt az Őryekkel rokon családokat találjuk, akik feleségük révén váltak itt birtokosokká. A XVIII. Században földesurai Vay László és Komoróczy László voltak. A jobbágyfelszabadítás táján 712 lakos élt itt; földesurai a Vay, a Kölcsey, a Komoróczy és a Patay családok. Határban volt a középkorban az Erdő birtok, mely valószínűleg Hodász határába olvadhatott be. A másik középkori, aligha falu, csupán birtok: Jubánfölde, még 1419-ben is szerepelt. A falu határában középkori eredetű helynév – ma is él – Sige vagy Sigetelke. Névadója Tomaj fia Sige ispán, aki 1282-ben IV. Lászlótól a mérgesd nevű földet kapta. A község az 1860-as években közigazgatásilag a nyírbátori felső, a XX. Század elején a Nyírbátori, az 1920-as évektől a Nyírbaktai, 1945-től a Baktalórántházi, 1971-től a Mátészalkai járáshoz tartozott. Jelenleg Mátészalka városkörnyékének része. Az 1920-as évektől a Vajai körjegyzőség része, az 1940-es évektől önálló nagyközség. 1970-től nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Vaja, társközsége volt még Rohod, majd az 1980-as évektől Nyírparasznya is a társközsége lett. Őr község jelenleg önálló.
Őr református templom
A település központjában álló, késő barokk stílusú templom építésének idejét a belsőben lévő feliratokból ismerjük. A feliratokat kiegészítik az egyházközség jegyzőkönyvének feljegyzései amelyekben a teljes építési költségelszámolás megtalálható. Őrben a középkor századaiban is állt templom. Erre utal az 1332-36-ból fennmaradt pápai tizedjegyzék. A jelenlegi templomot 1801-ben nagykárolyi kőművesmester építette. Az ácsmester Szabó István volt. A költségelszámolás megőrizte az ajtót készítő Lakatos György és Jakab asztalosok neveit.
A református templom főbejárati ajtaja
A torony építéséhez 1823-ban láttak hozzá. Egy év múlva készültek el az építők a munkálatokkal. Tornyának díszes bádogsisakja 1894-ből való. Egy korábbi fatorony 1820-ig állt fenn. A torony harangjai 1675-ből és 1775-ből valók. Szemügyre véve a tornyot megállapíthatjuk, hogy háromszintes, és az első szinten lesarkított. A bejárati ajtó kőkeretes, felette oromzatos lezárás látható. A torony felső szintjei pilaszterékkel tagolt, és párkánya óraíves. A templom homlokzatai egyszerű félsávos tagolásúak. A nyugati homlokzat északi sarkán lépcsős támpillér található.
A hajó kazettás deszkamennyezetű, közepén feliratos táblán a következő szöveg olvasható:
„Mikor ezren felül 800-at írának
azon felül kettő sorba számlálnának
XVII napján oroszlán havának, készült
Mennyezete ez isten házának, ez bár az
Istené itt van a Jehova,
Siess lélek ide, ne távozz sehova,
De könyörögj szívből valld meg a
Vétkedet, minden csapásibul feloldoz Tégedet.
Ez isten házának e boltozatjául és benne
látható éneklő karjával, aki épitette s
költségét rátette, nézd csak meg láthatod
a sor közepén,
1800-1802.jul.17.”
A hajó két végében fakarzat található. A nyugati felirata: „Ez isten házában, ezen kart és mennyezetet/Komoróczi T.N:V.K.Imre ura és hites társa M.L.Sulyok Anna asszony/ a magok költségeken készítették az Eőri N.E.[nemes ecclésiá]nak a munkás segítségeivel/ T.T.Nemes József prédikátorságában/1802.
Vajai ősláp
Őr, Vaja és Kántorjánosi községek határában fekszi a VAJAI ŐSLÁP amely mintegy 75 ha. Nagyságú tó, igen kedvelt horgászhely. A tó nagy része közigazgatásilag Őr községhez tartozik, mégis mint vajai tó került a köztudatba s a térképeken is igy jelenik meg elnevezése.A tó őri oldala is kiépítésre került még a 80-as évek elején, aszfalt úton közelíthető meg a 49.-es főútról. A tó igen gazdag állat és növényvilággal rendelkezik, számos növény Európában egyedüli. Egyik érdekes látványa az úszóláp, mely a szél hatására a tavon ide oda vándorol.
A tavon a halgazdálkodás és a horgászat jogát a Szatmárvidéki Horgászegyesület gyakorolja. Évente több mázsa hal kerül telepítésre a tóba a horgászok kedvtelésének kielégítése és a hal állomány fenntartása érdekében.
Cím: Kossuth L. u. 2.
Tel: +36 (44) 584-032
E-mail: Jegyzoor@axelero.hu
Web: http://www.or.hu
