„Ez a fenntartói utasítás egy keretdokumentum, amin együtt dolgozunk az intézményeinkkel. Bizonyos rugalmasságot is biztosít nekik, hiszen működési körülményeik – adott esetben egy óvoda vagy egy gimnázium – között lehetnek eltérések.
A cél azonban egyértelműen az energetikai kiadások visszafogása, ezért elkezdtünk szigorú energiamegtakarítási intézkedéseket kérni az intézményeinktől.
Azt szeretnénk, hogy a lehető legkevesebb energiát fogyasszuk el, mert fenntarthatóan szeretnénk a működést biztosítani” – mondta az ökonómus.
| Mi áll az ominózus levélben?
A dokumentumban az áll, hogy december 16-án lenne a szünet előtti utolsó tanítási nap. December 19–21. között az általános iskolában és középiskolában tanítás nélküli munkanapot, vagy – szombati tanítási nappal pótolt – szünetet kell kiadni, „ezzel biztosítva a január 8-ig tartó folyamatos fűtés leállítás lehetőségét”. Januárban és februárban ennél már jóval komolyabb leállást vízionál az írás. Ez alapján január 28-ától február 12-ig az általános iskolákban és a középiskolákban is szünetet kellene kiadni. A szünet alatt az alsó tagozat számára az ügyeletet – szülői igény esetén – biztosítani kell. Február 13-ától március 3-áig az írás szerint „az oktatást úgy kell megszervezni, hogy a lehető legkevesebb jelenléti oktatással valósulhasson meg”. Itt azt írják: ennek a törvényi feltételei nem adottak, ezért csak tervezni tudjuk”. “Kérjük, hogy az intézmények készüljenek fel a digitális munkarendre való áttérésre, hogy amennyiben a törvényi feltételek adottá válnak, gyorsan, zökkenőmentesen tudják megvalósítani. Javasoljuk ennek kipróbálását hétfői vagy pénteki napon” – zárul az egyetlen látható oldal a dokumentumból. |
Fenntartóként minden, a megtakarítást segítő lehetőséget vizsgálunk, és jelenleg olyan, elsősorban gyakorlati lépéseket teszünk, mint az átlaghőmérséklet szabályozása, a nyílászárók zárva tartása, a villanyáram használatának a csökkentése. Ezek mellett a tanítási napoknak is az észszerű kihasználását rendeltük el” – mondta Valaczka János Pál.
A Piarista Rend Magyar Tartományának ökonómusa azonban hangsúlyozta, nem plusz szünetek bevezetéséről van szó: „A jogszabályok adta lehetőségeken belül csoportosítunk át munkanapokat – tanítás nélküli munkanapokat –, vagy pedig iktatunk be olyan plusz napokat, amiket áthelyezünk későbbi, a tavaszi, melegebb időszakra eső szombatokra.
A február 13-ától tervezett távoktatási időszaknál (azoknál a korosztályoknál, ahol ez lehetséges, a többi gyereknek felügyelet biztosítanak) a dokumentum és Valaczka János Pál is hangsúlyozza, hogy ennek jogszabályi háttere nem áll fenn.
„Egyelőre az a cél, hogy ha ez a lehetőség megnyílik, akkor ne érjen minket váratlanul, a kollégáink már gyorsan tudjanak átállni erre a rendszerre.” Kérdésre válaszolva viszont megerősítette, hogy a jelenlegi energiaárak mellett véleményük szerint ez egy optimális megoldás lehetne, még akkor is, ha a tanulókat és a pedagógusokat is megterheli. A január végén kezdődő és február közepéig tartó kéthetes szünetre viszont már most is lehetősége van az intézményeknek a tanítás nélküli munkanapok átcsoportosításával és a tavaszi szombati tanítási napok kihasználásával.
„Ami lehetőségünk van, abban a legracionálisabban szeretnénk eljárni. Tényleg semmi más nem áll emögött, csak hogy ne kelljen annyit fűteni a hideg hónapokban. Nincs könnyű dolgunk, mert a pedagógiai szempontokat és az energiafelhasználást kell egyensúlyba hoznunk. Mindezekről folyamatosan tájékoztatjuk az intézményvezetőkön keresztül a tanàrokat, diákokat és szüleiket is” – mondta Valaczka János Pál.
(Címlapképünk illusztráció.)
