Kaiser Ottó fotóművésszel eljuthattok romos várakba és vidéki templomokba, bekukkanthattok Mátyás konyhájába és dombok lankáira.
Kaiser Ottó fotóművész szó szerint bejárta már a Földet. Utazásainak egyik fő célja a magyarság felkutatása és megörökítése szerte a világban, legyen az külföldön élő, ott alkotó író, művész, vagy éppen a régi hagyományok szerint élő juhász, zenész. Útjai során lefotózta az épített örökséget és a népművészet gyöngyszemeit is. Új oldalán a Kárpát-medence 1000 magyar csodájából válogat, hangulatos képekkel és érdekes információkkal.
1. Aracs (Araca, Szerbia) – pusztatemplom
A Délvidék egyik legkorábbi építészeti emléke a Törökbecse (Opostina Novi Becej) közelében található, XIII. század első harmadában épült román–korai gótikus templom. A kőzetek vizsgálata alapján kiderült, hogy a mészkőtéglák a Budai-hegységből származnak. Az épület sorsát a XVI. századi török pusztítások pecsételték meg.
2. Bántornya (Turnisce, Szlovénia) – románkori templom
A templomot Aquila János freskói díszítik, akinek alkotásaival több faluban is találkozhatunk Magyarország nyugati részén. 1383-89 között Bántornyán munkálkodott. Először a szentélyt festette ki, majd 1389-ben a templom hajóját. Itt látható egyik legismertebb munkája, Szent László legendája. A mester önarcképét több helyen belekomponálhatta alakjai közé, de itt Bántornyán a megrendelő Bánffy család nem engedélyezte.
3. Eger (Magyarország) – Főegyházmegyei Könyvtár
Kultúrtörténeti szempontból az egyik legjelentősebb létesítmény az egri Főegyházmegyei Könyvtár, melyben 34 középkori kódexet, 94 ősnyomtatványt, 207 levelet Mikes Kelementől és az ország egyetlen Mozart-kéziratát őrzik. A nagyterem freskóinak megfestését Eszterházy Károly püspök Kracker János Lukácsra bízta, aki egy technikai bravúrt alkalmazott, hiszen a mennyezet kupolaszerűsége csupán látszat. Az ábrázolt „boltozat” magassága ugyanis nincs egy méter. Amikor a legjelentősebb hazai barokk freskófestő Maulbetsch meglátta a grandiózus alkotást, elragadtatásában azt mondta: „Én ennyit nem tudok”.
4. Füzér (Magyarország) – Füzéri vár
Építésének pontos ideje ismeretlen, de annyi bizonyos, hogy a tatárdúlás előtt már állt a vár a vulkáni sziklaszirten, amely Füzér falu fölé emelkedik 170 méterrel. Ez év tavaszától visszanyeri középkori fényét, megújul a palotaszárny és a várkápolna, valamint az alsó bástya.
5. Kézdivásárhely (Targu Secuiesc, Románia)
A Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa. Ősidőktől fogva vásáros hely állt itt. 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette, de 1567-ben már Kézdivásárhely néven vált jelentőssé. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házából 421 leégett. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja volt, itt öntötte ágyúit Gábor Áron. Napjainkban „mese-házak” között sétálhatunk a főterén. Itt született a kortárs erdélyi irodalom három kiemelkedő költője: Markó Béla, Fekete Vince, Sántha Attila.
6. Kolozsvár (Cluj-Napoca, Románia) – Házsongárdi temető
1585-ben, a pestisjárvány idején alapított temetkezési hely. A sokévszázados magyar írásbeliség nagyjainak nyugvóhelye, az erdélyi írók, költők tudatában szimbólummá növekedett kegyhely. Valójában vallásfelekezeti és nemzetiségi különbség nélkül temetkeztek ide az évszázadok folyamán magyarok, románok, szászok.
7. Marosvásárhely (Targu Mures, Románia) – Teleki Téka
A könyvtárat 1802-ben gróf Teleki Sámuel alapította, aki vagyona nagy részét, több mint 40 000 kötet megvásárlására fordította. Az 1880-as évektől kezdve az intézmény lassan könyvtárból könyv-múzeummá alakult át, ma több ősnyomtatványt, jelentős számú régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz.
8. Nagytótlak (Selo, Szlovénia) – Szt. Miklós körtemplom
A XIII. században épült rotundát megkímélte az 1241-42-es tatárjárás. 1490 körül egy későgótikus szárnyas oltárt helyeztek el benne, amit azonban 1864-ben Pestre szállítottak. Szlovéniában a maga nemében egyedülálló, hiszen hozzá hasonlóak, csak az országhatár magyar oldalán találhatók. Freskói ugyancsak jelentősek.
9. Nagyvárad (Oradea, Románia) – Neolog zsinagóga
1878-ban a zsidó hitközség a Körös partján egy monumentális méretű, 1000 férőhelyes zsinagógát épített, melynek freskóit a kassai Horovitz Mór készítette, az impozáns kupola terveit pedig Busch.
10. Pécs (Magyarország) – Szent Péter és Szent Pál Székesegyház
A Szent István király idejében alapított bazilika építészeti és kőszobrászati munkálatai közel egy évszázadon át folytak. Mai képe a XIX. századi állapotát tükrözi, de a természetesen sok száz év stílusjegyeit hordozza magán, hiszen végigkísérte a magyarság történelmét, többször pusztítás áldozatává vált, s mindig a kor stílusának szellemében épült újjá. Az egyetlen négy főtoronnyal ellátott templom Magyarországon.
11. Szabadkai zsinagóga (Subotica, Szerbia)
1902 szeptemberében szentelték fel Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek tervei alapján a magyar zsidóság egyetlen szecessziós stílusban megálmodott szakrális épületét. Európa második legnagyobb zsinagógája Zsolnay cserepekkel és Róth Miksa üvegablakaival büszkélkedhet, de sorsa a hetvenes években kérdésessé vált. A központi kupola elfordult és oldalra billent, s az egész épületet összeomlással fenyegette. A zsidó közösség ekkor Szabadka városának ajándékozta a zsinagógát. A város helyreállította a kupolát és megkezdődtek a ma is tartó felújítási munkálatok. 1990-ben Szerbia is a kiemelt jelentőségű műemlékek közé sorolta az épületet, amely ma is egyike a világ tíz legveszélyeztetettebb zsinagógáinak.
12. Tövis (Teius, Románia) – római katolikus templom és kolostor
1442 és 1449 között a törökök ellen vívott marosszentimrei csata emlékére Hunyadi János építette az épületegyüttest. 1603-ban Giorgio Basta tábornok II. Rudolf császár kegyetlenkedő katonái élén jószerivel elpusztította. Romjaiból Apor István építette újra 1701-ben. Mai neogótikus berendezése 1895-ben készült el, sokszáz éves kegytárgyait naponta használják.
13. Visegrád (Magyarország) – Fellegvár
A Magyar Királyság a XIV-XV. században komoly európai tényező volt, nagyszabású lakomákkal, diplomáciai fogadásokkal. Mátyás király olasz feleségnek, Beatrix királynénak és udvartartásának hatására megújult a hazai gasztronómia. Az itáliai krónikások feljegyzései szerint az erősen fűszerezett ételek voltak különösen kedveltek, megfelelőek a magyar emberek lobbanékony természetének.
A képen Kohári Gabriella régész és történelemtanár, a reneszánsz konyha rajongója és kiváló ismerője készít csapatával ünnepi fogásokat a Fellegvár rekonstruált Mátyás-kori magánkonyhájában.
14. Zempléni-hegység (Magyarország)
A bevezetőben épített és tárgyi emlékeket ígértem elsősorban, tehát felvetődik a kérdés, hogy mit keres itt ez a kép. A válasz egyszerű: nem bírom kihagyni, mert a Zemplén nekem maga a csoda. A földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik, ma használatos elnevezése csak az I. világháború után kezdett el terjedni. Névadó települése a mai Szlovákiában található.
Az oldalon látható képek egy most készülő, karácsonyra megjelenő könyvben lesznek láthatók. A Kárpát-medence 1000 magyar csodája 500 oldalon mutatja be a térség épített és tárgyi emlékeit, kulturális és történelmi emlékhelyeit. A fotókhoz szöveget is ír Kaiser Ottó, ahogyan a nemrég megjelent A magyar népművészet 1000 csodája című kötetben is tette.
Kaiser Ottó
Pápán született, itt járt gimnáziumba, majd két évig műtermi portréfényképezést tanult. Pályáját fotóillusztrátorként kezdte, de dolgozott műtermi fotósként is. Kisvárosi fényképészek műtermeiben tanulta a fényképezést, majd több hetilapnak és magazinnak volt munkatársa. Város-, táj- és portréfotókat készített, valamint a határon túli magyar kulturális élettel foglalkozott, de az emberábrázolás vált számára a legfontosabbá. Számos kötete jelent meg. Megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztet.
Forrás: szeretlekmagyaroroszág
