A jövő év alapból mínusz ötvenmilliárdról indul.
Május 21-én, a Fővárosi Közgyűlés hatáskörét elvonva döntött Karácsony Gergely a BKK ötvenmilliárd forintos likviditási válságának kezeléséről. Az akkori előterjesztés szerint különösen az agglomerációs tarifaközösség létrehozása miatt időközben megváltozott szerződéses környezet okozza a likviditási válságot a BKK-nál – írta Vitézy Dávid a közösségi oldalán.
Az egykori főpolgármester-jelölt elmondta, éppen minden idei forrást előrehoznak, viszont mivel ez sem lesz elég, egy pénzügyi trükkhöz folyamodott a városvezetés, amely ötvenmilliárd forint tartozást ismer el a BKK felé, amelyet a BKK aztán követelésként kereskedelmi bankoknak értékesít a tulajdonos Főváros jóváhagyásával.
A teljes ügyletet Karácsony Gergely személyesen hagyta jóvá május 21-én, a nyilvánosságot azonban 19 nappal a választás előtt nem tájékoztatta. Elgondolása szerint ezt a tartozást majd aztán a kamataival együtt 2025 márciusában, a jövő évi iparűzési adóbevételekből törlesztené vissza a főváros.
Ez ugye azt jelenti, hogy a 2025-ös év eleve mínusz ötvenmilliárd forintról indul majd, s ez egy olyan pénzügyi spirál, amelyből jelentős kormányzati többlettámogatás vagy az agglomerációs megállapodás újratárgyalása nélkül nem lesz kiút
– írta Vitézy Dávid. Majd hozzátette, május 31-én a Partizán főpolgármester-jelölti vitáján Karácsony még tagadta, hogy az agglomerációs megállapodás pénzügyi problémákat okozna, sőt azzal büszkélkedett, hogy milyen jól járt vele a BKK.
A vitában elmondtam, a féláron ingázó agglomerációs utasok miatt kieső bevételt valakinek ki kell fizetnie, és a következő főpolgármester feje fájhat majd emiatt. Most már pontosan tudjuk: ekkorra Karácsony Gergely már legalább tíz napja pontosan tudta, hogy mekkora a baj, de a választási kampányban elhallgatta, letagadta ezt a nyilvánosság előtt
– tette hozzá Vitézy. Majd kiemelte, amikor január végén Lázár János és Karácsony Gergely megállapodott az új agglomerációs tarifarendszerben, sokan nem értették, miért volt ő az egyetlen szereplő, aki felvetette, hogy a kieső bevételeket végül valakinek ki kell majd fizetnie.
Ezt követően pedig kiderült, hogy az új bérletek hatására érdemi utasszám-növekedés nem látszik a fővárosi agglomerációban egyik HÉV- vagy vasútvonalon sem, viszont az elővárosi ingázás költségei felére estek vissza a teljes agglomerációból.
A végeredmény az lesz, hogy a másfélmillió agglomerációban élő utas félárú, olcsóbb ingázását egy saját bevallása szerint is fizetésképtelen főváros próbálja finanszírozni és olcsóbbá tenni – könnyen belátható, hogy ez miért nem fog működni hosszú távon
– jegyezte meg Vitézy. Elárulta, a Karácsony–Lázár-szerződés szerint az első tényleges elszámolása október végén lesz, akkor lehet majd pontosabban látni, valójában ki mennyit vesztett az új tarifarendszeren.
A BKK körül az utóbbi időszakban elkezdtek gyülekezni a viharfelhők. Nemrég ugyanis letartóztatták a cég felügyelőbizottságának egyik tagját, aki a vádak szerint az óbudai korrupciós botrány részeként százmillió forint kenőpénzt fogadott el.
Ezzel kapcsolatban Vitézy Dávid elmondta,
a BKK törvényes működésének felügyeletét jelenleg a börtönből végzik: a cég felügyelőbizottságának tagja Karácsony Gergely delegáltjaként ugyanis a tegnap a sajtóhírek szerint az ügyészség által őrizetbe vett óbudai alpolgármester, aki korábban Hagyó Miklós kabinetfőnöke is volt, és akinek a jelölését a kampányban is szóvá tettem, hisz Karácsony Gergely listáján is szerepelt a fővárosi listás választáson.
A volt főpolgármester-helyettes szerint ezt a gyakorlatot nem szabadna tovább folytatni, a fővárosi cégeket pedig nem szabadna pártkáderek kifizetőhelyeként használni.
Mint arról a Magyar Nemzet már beszámolt, abban az ügyben, amelyben letartóztatták Czeglédy Gergőt, Óbuda alpolgármesterét, a baloldali összefogás politikusát, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tíz embert gyanúsított meg minősített vesztegetés elkövetésével, és több helyszínen, köztük a III. kerületi önkormányzat épületében végeztek kutatást és lefoglalást. A kihallgatott gyanúsítottak között volt a III. kerületi alpolgármester, Czeglédy Gergő és egy önkormányzati cég vezetője, akiket őrizetbe vettek. A Magyar Nemzet megkeresésére a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője azt válaszolta, hogy – a KNYF indítványára – a bíróság harminc napra elrendelte mindkét őrizetben lévő gyanúsított letartóztatását.
Czeglédy egyébként a Demszky-érában a számos korrupciós botrányba keveredett Hagyó Miklós embere volt. Gyanús gazdagodását pedig a kampány alatt is szóvá tette többek között Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje.
A megalapozott gyanú szerint egy férfi – két, reklámtevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetőjeként – cégei felhasználásával több mint százmillió forintot fizetett az alpolgármesternek azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon a reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához, illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében.
A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében a reklámtevékenységet folytató cégek ügyvezetője fiktív szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. A cégek a színlelt szerződésekben írt szolgáltatást a valóságban nem teljesítették, azzal kapcsolatban nem végeztek semmilyen tevékenységet, az már a szerződések megkötésekor sem állt a felek szándékában.
Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)
