„Elvihetnék már végre azt a konténert, elcsúfítja a főteret, és szerintem teljesen fölösleges is” – válaszolta Boros Zsolt Mihály, Klárafalva polgármestere a Telex kérdésére. A nagyméretű, kék színű konténer azért áll a 450 fős, Szeged és Makó között lévő falu főterén, mert abból lehet arzénmentes ivóvizet hazavinni. A polgármester kinyitotta a konténerben lévő két csap egyikét, a tenyerébe engedett egy kis vizet, ivott belőle, aztán megrázta a fejét.
– Nem az igazi, nekem valahogy nincs jó íze.
Csongrád-Csanád vármegyében Makó és hét másik település, Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Makó-Rákos, Maroslele és Óföldeák vezetékes ivóvize nem felel meg az egészségügyi előírásoknak, ami több mint 32 ezer embert érint. 2012 óta összesen 5 milliárd forintot fordítottak nagyrészt EU-s pénzből az ivóvíz minőségének javítására, két pályázat is lefutott, de csak részeredményeket sikerült elérni. Például azt, hogy 17-ből ma már „csak” 8 településen magas az ivóvíz arzéntartalma. Az egész országban már csak itt nem felel meg a vezetékes ivóvíz az uniós és hazai szabványnak.
A konténerből folyó „jó” ivóvizet én is megkóstoltam, kissé édeskésnek tűnt. A polgármester szerint nem sokan visznek belőle, négy-öt család lehet, amelynek a tagjai onnan hordják haza a vizet. A konténerben szűrőrendszer működik. Erre azért van szükség, mert a lakóházaknál a vezetékből folyó víz nem felel meg az uniós és hazai szabványnak: túl magas az arzéntartalma, és még más anyagok is vannak benne a megengedettnél nagyobb arányban. Ezért csak a konténerből lehet és kell megoldani a falu alacsonyabb arzéntartalmú, egészségre nem ártalmas ivóvízellátását.
– Néhány évente megígérik, hogy na, most már elviszik, de aztán mégse. A vizesek időnként kijönnek, kicserélik vagy kitisztítják a szűrőket, és olyankor egy köbméter vizet is elfolyatnak a csapadékvíz-elvezető árokba – magyarázta Boros Zsolt Mihály.
A polgármester azt tervezi, hogy ha végre elviszik majd a konténert, akkor a helyén szép kis kertet alakítanak ki a falu virágos-dísznövényes főterén.
Klárafalva azon falvak egyike, amelyek ivóvizét nem sikerült elfogadhatóvá tenni a 2015-ben lezárt, és azóta utólag is hiába javítgatott makói ivóvízminőség-javító programmal. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szerint „konténeres ivóvízellátás van a Makó térsége Ivóvízminőség-javító Programban érintett településeken, mivel a makói szakaszolt projekt ivóvízminőség-javító technológiája továbbra sem üzemel. Az átmeneti ivóvízellátást minden településen az ivóvíz arzén és/vagy bór tartalma indokolta (…)”
Két vízcsap 21 ezer embernek
Makón is áll egy kék konténer a városi víztorony mellett, amiből tisztább vizet lehet hazavinni. Mucsi Tamás, makói DK-s önkormányzati képviselő tapasztalatai szerint nem sokan hordanak vizet a konténerből, de ha többen lennének, a vékonyan csordogáló vízcsapoknál akár órákig is sorba kellene állni, mert másik konténer nincs a városban. Makó 21 ezer lakójának ellátására a két kis vízcsap kevés lenne, ha mindenki komolyan venné, hogy ingyen akar arzénmentes ivóvízhez jutni.
A konténertől pár méterre áll a kissé már megkopott tájékoztató tábla, amely szerint a Makó és térsége ivóvízminőség javító projekt 2012-2015 között valósult meg, összesen 3,2 milliárd forintból. A táblán ugyan nem közlik, de a költségek nagy részét az Európai Unió fedezte, a két kivitelező pedig az A-HÍD Építő Zrt. és a KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft. volt. A beruházás azonban eredménytelen maradt, mert a víz nem javult meg. Makó fideszes polgármestere, Farkas Éva Erzsébet, aki a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás elnöke is, mégis elfogadta, hogy teljesült a program, az annak eredményes lezárásáról szóló közlemény ma is olvasható a makói önkormányzat oldalán.
A szöveg szerint a térség 17 települését érintő projekt összértéke mintegy 3,7 milliárd forint, amelyből 3,1 milliárd forint támogatás a Környezet és Energia Operatív Programból származik, tehát a pénz 84,13 százaléka az Európai Uniótól jön. A fennmaradó összeget a Belügyminisztérium adta. A közleményben az is olvasható, hogy a 43 725 embert érintő fejlesztés eredményeként 2015 végére Makón és térségében egészséges ivóvíz lesz.
„Műszaki tartalma szerint összetett technológiai fejlesztések révén szűri ki a határérték feletti, egészségre ártalmas anyagokat az ivóvízből, így az arzént, az ammóniumot, a vasat, a mangánt, illetve a szerves anyagokat.” Ahogy azonban a legutóbbi vizsgálatokból is kitűnik, még ma sem igaz, amit a közlemény állít, miszerint „a fogyasztók megfelelő minőségű ivóvízzel történő hosszú távú, biztonságos vízellátása megvalósult.”
Ezzel szemben a makói vezetékes ivóvízben azóta is a megengedettnek több mint a háromszorosa az arzén. A WHO és az EU irányelve szerint 10 mikrogramm/liter lehet az arzén felső határértéke az ivóvízben, Makón ez 35-39 mikrogramm/liter között van a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ elemzése szerint. A kutatások alapján a magas arzéntartalmú víz fogyasztása hosszabb távon rákkeltő.
Az Országos Környezetegészségügyi Intézet szakértői szerint az élelmiszerekben jellemzően szerves arzén van, amely nem halmozódik fel a szervezetben, de az ivóvíz arzéntartalma teljes egészében szervetlen. A szervetlen arzén bizonyítottan bőr-, hólyag-, vese- és tüdődaganatot idéz elő. Ha valakinek a szervezetébe tartósan, kis koncentrációban jut be, akkor többféle krónikus, nem daganatos betegség előidézésében is szerepet játszik. Ilyenek például a bőr elszarusodásával és pigmentáltságának megváltozásával járó elváltozások, szív-és keringési megbetegedések, a perifériás és a központi idegrendszer rendellenességei, máj- és vesebetegségek, és a cukorbetegség.
Másodszorra se sikerült
Az első sikertelen Makói programot újabb pályázás és újabb beruházás követte, erről 2019-ben Farkas Éva Erzsébet, a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulása elnöke számolt be. Eszerint mint nyertes ajánlattevőt ismét a KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft.-t bízták meg egy újabb, 1,3 milliárd forintos munkával, ami az ivóvíz minőségének javítását célozza.
A második program sem sikerült, ezért a nem megfelelő teljesítés miatt vissza kell fizetni az Európai Uniónak a támogatásokat. Ha azonban ezt a város költségvetéséből fizetnék vissza, az csődbe vinné Makót
– válaszolta Mucsi Tamás a Telex kérdésére.
Az arzénos ivóvizet ma már állami cég adja, mert az elmúlt évtizedben a szolgáltató szervezeti háttere többször is változott: az egykori Makó-Térségi Víziközmű Kft. 2014-ben beolvadt a békéscsabai székhelyű Alföldvíz Zrt.-be, utóbbi aztán 2022-ben a Nemzeti Vízművek Zrt. része lett.
Mucsi többször is próbált pontos és részletes információkhoz jutni a két ivóvízminőség-javító program kudarcáról, de önkormányzati képviselőként sem kapott megfelelő tájékoztatást a makói városházán. Legutóbb, a június 26-i makói képviselő-testületi ülésen is kérdéseket tett fel az ügyben Mucsi, és az Alföldvíz Zrt. jelenlévő munkatársa azt válaszolta: a vezetékes víz eddig túl magas bór és fluor-tartalmát már sikerült csökkenteni, de az arzén mennyiségét továbbra sem tudják mérsékelni.
Az elmúlt évtized alatt némi javulást mégis elértek, mert az első programban érintett 17-ből ma már „csak” 8 településen magas az ivóvíz arzéntartalma. Ugyanakkor Mucsi Tamás ismeretei szerint
az egész országban már csak Makón és a környékén nem felel meg a vezetékes ivóvíz az uniós és hazai szabványnak.
Közben az elmúlt két évtized során több száz hazai településen, illetve azok vízszolgáltatóinál hasonló programot kellett végrehajtani az arzénmentesítés érdekében, hogy az ivóvíz megfeleljen az EU-előírásoknak. Máshol mindenhol sikerült.
Megkérdezték a minisztert
Idén májusban Oláh Lajos, a DK országgyűlési képviselője írásban kérdezte a belügyminisztert, mikor lesz végre valóban arzénmentes a Makón és környékén élők ivóvize. Pintér Sándor helyett Rétvári Bence államtitkár hosszan válaszolt, de már csak a választás után, júniusban. Rétvári lényegében azt közölte, hogy az érintett településeken folyamatosan vizsgálják a vízminőséget, a leginkább veszélyeztetetteket, például a kismamákat és a kisgyermekeseket a védőnők rendszeresen tájékoztatják, és mindenki hozzájuthat az egészséges ivóvízhez. Utóbbinál vélhetően a konténeres vízre gondolt.
Az önkormányzati választás utáni napon, június 10-én pedig megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a Makó és térsége ivóvízminőség-javítására című projekt céljainak teljesítéséről szakértői tanulmányt kell készíteni. Ezzel a feladattal Lantos Csaba energiaügyi minisztert bízták meg. A programra eddig elköltött minden pénz megtérítését átvállalja a kormány, azzal együtt, hogy Magyarország eláll az EU-val korábban megkötött támogatási szerződésektől. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök írta alá.
A kormány fizeti a sikertelen program árát
Mucsi Tamás szerint mindez azt jelenti, hogy a két, uniós támogatású programra kapott összesen 4,3 milliárdot visszafizeti az EU-nak a magyar állam, mert nem sikerült teljesíteni a két pályázat céljait.
Az EU-nak visszajáró támogatással együtt összesen 5 milliárd forint az állami kiadás, mert az első program kormányzati önrésze majdnem 600 millió volt.
Ezen felül a településeken az arzénmentesített vizet szolgáltató konténerek üzemeltetése is pénzbe kerül. Például 2022-ben erre 18,5 millió forint támogatást kért Makó önkormányzata a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás nevében, állami pályázati forrásból. Így a nem működő program lezárása óta elmúlt 9 év alatt, mai árakon számolva több mint 160 millió forintos kiadást jelenthetett a vizes konténerek működtetése.
Ki a felelős?
Makó polgármesterétől, Farkas Éva Erzsébettől, a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás elnökétől megkérdezte a Telex, ki a felelős azért, hogy az ivóvízminőség-javító beruházást a hibás teljesítése ellenére elfogadták, továbbá mennyi és honnan származó pénzből, mikor lesz valóban működőképes a Makó térségi ivóvíz-minőségjavító program?
Farkas Éva Erzsébet válasza szerint:
„2015 decemberében a ”Makó és Térsége„ Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás az ivóvízminőség-javító KEHOP projekt I. ütemének lezárását műszaki tartalom tekintetében a műszaki ellenőri feladatokat ellátó Mérnökszervezet jóváhagyása alapján végezte el.”
Farkas Éva Erzsébet továbbá azt írta: „A Kormány 2016-ban döntött a projekt II. szakasz fedezetének biztosításáról. A Társulás a KEHOP projektben már támogatási szerződéssel rendelkező műszaki tartalmakon túl, a projekt III. szakaszára további értéknövelő és vízbiztonsági kockázatot csökkentő beavatkozásokra kérelmet nyújtott be.
A ”Makó és térsége ivóvízminőség-javítása„ című projekt céljainak teljesítésével összefüggően szakértői tanulmány fog elkészülni, ezután határozható meg a beruházás befejezése. A rendelet alapján a projektre kifizetett és elszámolt költségek teljes egészében a hazai költségvetés terhére kerülnek elszámolásra ” – közölte a makói polgármester.
Eszerint várható, hogy még többet kell majd költeni Makó és környéke vezetékes ivóvize minőségének a javítására, de még kérdés, hogy mennyit, és a kormány mindent fizetni fog az államkasszából.
Lázár János, aki 2002 óta Makó és környéke fideszes országgyűlési képviselője, 2017-ben azt mondta egy interjúban, hogy a „Makói ivóvízminőség-javító program” elhibázásának felelősei szerinte börtönt érdemelnének. Ezért a Telex most megkérdezte Lázár Jánost, indított-e azóta hatósági eljárást, tett-e feljelentést az ügyben, és szerinte mikor lesz megfelelő minőségű az ivóvíz a választókörzetében, Makón és a másik hét településen. Ha a képviselő válaszol, cikkünket frissítjük.
