Illatos szappan, sampon, dezodor, mosószer, mosogatószer, öblítő, vécépapír, papírzsepi, kézkrém, törlőkendő, légfrissítő – a mindennapok részei. Nem csoda, hogy ennyien allergiásak. Útmutató a felismeréshez és a megelőzéshez.
Allergén illatanyagok találhatóak a kozmetikai termékek összetevői között is. Ha egy érzékeny ember bőre allergén illatanyaggal érintkezik, kontakt allergiás bőrgyulladás alakulhat ki. A kontakt allergiás bőrgyulladás tünetei az allergén illatanyagok bőrre kerülése esetén újra és újra megjelenhetnek – írja összeállításában a Tudatosvásárló.hu.
A kontakt allergiás bőrgyulladás kialakulása két fő fázisban történik. A szervezet először találkozva az allergénnel érzékenyítődik (szenzibilizálódás), majd ismételt kitettség esetén az immunreakció hatására létrejöhet a bőr gyulladása. A tünetek legtöbbször az arcon és a kézen figyelhetőek meg.
Az illatallergia megjelenési formái
A parfümökben és kozmetikumokban használt illatanyagok a kontakt allergiás bőrgyulladás mellett bőrirritációt, csalánkiütést, hiperpigmentációt vagy fényérzékenységet is okozhatnak. Egyes illatanyagok nagyobb mennyiségének a bőrre kerülése esetén irritáció alakul ki. Az illatanyagok dózisfüggő csalánkiütést is kiválthatnak.
A hiperpigmentáció azt jelenti, hogy sötétebb foltok jelennek meg a bőrön. Jellemzően az arcon és a nyakon.
Egyes vegyületek UV-sugárzás hatására okoznak allergiás tüneteket. A fényérzékenységet okozó anyagok nagy részének felhasználását betiltották, vagy korlátozták, ezért az ilyen jellegű bőrgyulladások viszonylag ritkán fordulnak elő.
Az illatanyagok illékony vegyületek, ezért a bőr mellett a szemet és a légzési szervrendszert is károsíthatják. Becslések szerint ezek a tünetek a lakosság 2–4 százalékát érintik. A légutak irritációja mellett az illatanyagok az asztmás tüneteket is súlyosbíthatják.
– Amyl cinnamal, Amylcinnamyl alcohol, Benzyl alcohol, Benzyl salicylate, Cinnamyl alcohol, Cinnamal, Citral, Coumarin, Eugenol, Geraniol, Hydroxycitronellal, Hydroxymethylpentyl-cyclohexenecarboxaldehyde, Isoeugenol
Allergén illatanyagok kevesebb bizonyíték alapján:
– Anisyl alcohol, Benzyl benzoate, Benzyl cinnamate, Citronellol, Farnesol, Hexyl cinnamaldehyde, Lilial, d-Limonene, Linalool, Methyl heptine carbonate, 3-Methyl-4-(2,6,6-trimethyl-2-cyclohexen-1-yl)-3-buten-2-one
Hogyan zajlik az allergiavizsgálat?
Az illatanyagok okozta kontakt allergia diagnosztizálására leggyakrabban tapaszos teszteket használnak. A vizsgálat során a lehetséges allergénekkel, készítményekkel átitatott vattadarabokat helyeznek a hátra, vagy a felkarra. A mintákat 24–48 órával később veszik le, ekkor a bőrgyógyász állapítja meg, hogy az egyes anyagok okoztak-e allergiás tüneteket. A tapaszos tesztek alkalmazásának módjára nemzetközi szabványokat alkottak. A diagnózis felállítása akkor vezethet eredményre, ha a termékek címkézése lehetővé teszi a fogyasztónak, hogy elkerülje a számára veszélyt jelentő vegyületeket.
Milyen gyakori az illatallergia és hogyan kerülhető el?
Az illatanyagok okozta allergia viszonylag gyakori probléma. Az érzékenység az összes ember 1–3, míg az ekcémások 16 százalékát érinti Európában. A megelőzés legfontosabb lépése, hogy amennyire csak lehet, kerüljük az érintkezést az allergén anyagokkal. Ha az allergiát orvosi vizsgálat is alátámasztja, próbáljuk meg teljesen kiiktatni az allergénnel való találkozást az életünkből.
A jobb szabályozás és az óvatosság segítene
A döntéshozók, a gyártók és a fogyasztók is fontos lépéseket tehetnek azért, hogy ne nőjön az allergiások száma. Ilyenek például:
•az allergén hatású vegyületek felhasználásának tilalma;
•az allergén összetevők maximális koncentrációjának meghatározása a termékekben;
•az allergén vegyületek biztonságosabb anyagokkal való helyettesítése;
•az illatosított termékek újratervezése a veszélyes vegyületek kiváltása érdekében;
•ahol megoldható az illatanyagok használatának elkerülése;
•tájékoztatás, hiszen az allergén vegyületek címkén való feltüntetésével a fogyasztó elkerülheti az veszélyes anyagokat.
forrás: anna.hu
