Jön a klímavédelmi jogszabály és az éves avarégetési tilalom
Eredetileg az ellenzék által benyújtott törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés, ám annak szövege jelentősen eltér a Párbeszéd által tavaly augusztusban benyújtott előterjesztéstől, sőt a kormánypárti többség a címét is átírta: a klímavészhelyzet kihirdetése helyett a klímavédelemről szól a jogszabály. A képviselők 119 igen, 51 nem szavazattal hagyták jóvá a törvényt. Az ellenzéki képviselők a fentiek miatt a „saját” javaslatuk ellen szavaztak.
Az eredeti javaslat legfontosabb rendelkezése a klímavészhelyzet kihirdetése lett volna, mert az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete szerint 2030-ig van csak esély visszafordítani a klímaváltozás pusztító folyamatát. A kormánynak klímavédelmi törvényt kellett volna kidolgoznia a többi között olyan célok elérése érdekében, miszerint Magyarország 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását, legalább 30 százalékkal csökkenti energiafelhasználását és addigra a végső energiafogyasztás legalább 35 százalékát megújuló energiákból nyeri, továbbá 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet.
A most elfogadott klímavédelmi törvényben az Országgyűlés az elhivatottságát hangsúlyozza aziránt, hogy megvédje természeti örökséget és „annak az életformának a természeti feltételeit, amelyet itt e hazában mi, magyarok, együtt kialakítottunk”, továbbá megerősíti, hogy fontos a teremtett világ, a környezet védelme és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védekezés.
A nemzeti klímapolitikának az egész Kárpát-medencére érvényesnek kell lennie, igazodnia kell az ország nemzetközi és európai uniós vállalásaihoz, de figyelembe kell vennie a karbonsemleges atomenergia-felhasználás lehetőségét is és a szennyező fizet elvét, valamint az arányos és reális beavatkozások logikáján kell alapulnia.
A törvényben rögzítették: Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig 1990-hez képest, az ország bruttó végső energiafogyasztásban pedig legalább 21 százalék lesz a megújuló energiaforrások aránya 2030-ig. Magyarország a 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet – olvasható.
Az éghajlatváltozásból következő feladatokról döntöttek
