A Baranya megye nyugati részén a Pécsről Barcs felé vezető 6. számú főközlekedési út átszeli azt a kisvárost, mely a törökellenes harcok egyik hősi küzdelmének volt tanúja. A látogató – azon kívül, hogy kellemes sétát tehet a hangulatos belvárosban – mindössze néhány perc gyaloglás után megpillanthatja a ligetes környezetben Szigetvár több méter magas téglafalait, sarkain egy-egy bástyával.
A középkorban e vidék mocsaras-vizenyős volt, természetes védelmet nyújtva annak a korai várnak, melyet 1420 környékén épített az egyik kiemelkedő halomra az Anthemius család egyik tagja Oswald. Az eredetileg egy többemeletes kerek öregtoronyból és az azt övező palánkfalból álló erődítmény mintegy másfél évszázad alatt jelentős bővítésen ment keresztül, az 1500-as évek közepére komoly védelmi erőt jelentő, több részből álló védőműrendszerré alakult át, melyet az Almás-patak vize által feltöltött vizesárok fogott körül.
Mátyás király idején a Garaiak szerezték meg rövid időre, majd 1474-ben enyingi Török Imre kapta meg az uralkodótól, akinek fia, Bálint jelentős hatalomra tett szert a mohácsi csata utáni belső harcok során. A vár első erőpróbája is az ő nevéhez fűződik, melyet katonái 1530-ban sikeresen védték meg János király hadaitól. Török Bálint később mégis János pártjára állott, azonban őt 1541-ban a szultán elfogatta, és fogságban halt meg. Szigetvárt ekkor felesége Ferdinándnak adta át.
A jelentős oszmán előretörés miatt a bécsi hadvezetés fontos szerepet szánt a várnak, mely jelentőségét a török is felismerték. Az 1554-es első körülzárás után két évvel Ali budai pasa ostromolta meg, de a Horváth Márk vezette védők minden rohamot visszavertek. A 41 napi ostrom után Ali – miután értesült a felmentő csapatok hadmozdulatairól – kénytelen volt visszavonulni.
Tíz év múlva maga I. Szulejmán szultán indította el hatalmas seregét, mely 1566. augusztus elsején ért Szigetvár falai alá. A mintegy két és fél ezres helyőrség Zrínyi Miklós horvát bán vezetésével hősiesen védekezett. A heteken át tartó, szakadatlan és véres harcok során a védők szeptember elejére a belső várba szorultak vissza. Ekkorra helyzetük kilátástalanná vált, felmentésre nem számíthattak, sőt a tartós szárazság miatt az Almás-patak vize is elapadt. Szeptember 7-én Zrínyi – megmaradt katonái élén – kitört az égő belső várból, és kézitusában valamennyien hősi halált haltak.
Az ostrom végét a szultán sem érte meg, két nappal korábban meghalt. A frissen birtokba vett Szigetvárt a győztesek megerősítették, és a Dunántúl egyik legerősebb erődítményévé tették, kialakítva ma is látható arculatát. A felszabadító háborúk során a császári csapatok 1689-ben hosszas, tízhónapos blokád után vehették újra birtokba.
A XVIII. században katonai jelentősége megszűnt, több birtokos kezén ment át, míg a Festeticsek után az Andrássyak birtokába került. A múlt század hatvanas éveiben – az ostrom négyszáz éves évfordulójára – megtörtént az épületegyüttes helyreállítása. A falak közt működő múzeum a vár és az 1566-os ostrom történetét mutatja be.
GPS koordináták: 46.0496 / 17.7982
Cím: Nem köthető városhozSzigetvár, Vár u. 19.
Tel: (+36) 73 311-442
E-mail: szigetvarivar@enternet.hu
Web: www.szigetvarivar.hu
