A Miskolcról Sátoraljaújhely felé vezető 37-es út mentén fekvő Szerencs belvárosában található a helyreállított Rákóczi-vár, melyben a Zempléni Múzeum, a Városi Kulturális Központ, valamint szálloda működik.
A vár – a magyarországi erősségek többségétől eltérően – nem a tatárjárás utáni „várépítési láz” idején létesült, helyén eredetileg egy bencés apátság állt egészen a XVI. század közepéig. A Mohács utáni belharcok során a
Szapolyai-párti Németi Ferenc tokaji várnagy 1556-ban elűzte a szerzeteseket, és három évig tartó munkálatok révén az épületet megerődíttette.
Már történetének kezdetén I. Ferdinánd király serege több támadást is intézett ellene, akkor még sikertelenül. A helyőrség hadakozni kényszerült a fenyegető török betörések ellen is, ennek során 1558-ban Kazánál rohanták le a füleki bég portyázó csapatait. A folyamatos bővítés során az erődítményt külső fallal is ellátták, mely fából és földből készült. Az így kialakított Huszárvárban – mint neve is mutatja – könnyűlovasság állomásozott. Szerencs helyőrsége ekkoriban kétszáz főből állt. Miután azonban I. Ferdinánd király Tokajt elfoglalta, a szerencsiek helyzete is megrendült. 1565-ben a védők harc nélkül megadták magukat, így a vár a Habsburg uralkodó birtokába került.
Az ekkoriban felemelkedő Rákóczi család első jelentős alakja, Rákóczi Zsigmond 1583-ban kapta meg Rudolf királytól előbb zálogba, majd véglegesen. Az új tulajdonos nagyszabású átalakítást végeztetett, az ekkor kialakított trónteremben választotta meg az országgyűlés Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé 1605-ben majd két év múlva Rákóczi Zsigmondot Erdély fejedelmévé.
1644-ben III. Ferdinánd csapatai ellenállás nélkül szállták meg a várat, nagy pusztítást okozva, a garázda katonák még Rákóczi Zsigmond nyugvóhelyét sem kímélték. A Kemény Zsigmond vezette erdélyi hadak azonban még abban évben visszafoglalták, a császári hadak előtt harc nélkül kapituláló tiszttartót elfogták, és elrettentésül a vár kapujára akasztották fel.
A Wesselényi-összeesküvés után 1672-ben a várba ismét császári katonák vonultak be, majd 1680-ban Thököly Imre kerítette hatalmába. A feljegyzések szerint II. Rákóczi Ferenc házasságkötése után rövid ideig falai között tartózkodott. Az általa vezetett szabadságharc bukása után – a többi Rákóczi-birtokkal együtt – Szerencs is az elkobzás sorsára jutott, bár a fejedelem húga – Rákóczi Júlia – annak egy részét örökség révén továbbra is birtokolta.
A katonai jelentőségét ekkorra teljesen elvesztett, sőt romosodásnak induló épületegyüttest a XVIII. század elejétől kezdve különböző famíliák vásárolták meg, utolsóként a Szirmayak, akik 1945-ig tartották birtokukban. Az új tulajdonosok a védműveket elbonttatták, és barokk várkastéllyá alakították át. A II. világháború után előbb gazdasági célokat is szolgált az épület, majd 1968-tól kezdődtek el a helyreállítási munkálatok, melyek egészen 1991-ig tartottak. Ennek eredményeképpen a vár méltóképpen szolgálja a város és az ide látogatók kulturális igényeit.
Szerencs városát a szőlőtermesztéséről világhíressé vált Hegyalja kapujának nevezik, sok nevezetessége közül a belterületén emelkedő Rákóczi-vár a kirándulók egyik kedvelt célpontja.
A mocsaras vidék egyik kiemelkedő halmán a XIII. században alapított a Bogát-Radvány nemzetség egy bencés kolostort, melyet az országban előrenyomuló törökök elleni védelmül végvárrá alakítottak át. Erről az első írásos adat 1556-ból származik, ekkoriban Németi Ferenc a várnagya.
Később Schwendi császári generális zsoldosai foglalták el, majd Rákóczi Zsigmond főnemes vette zálogba a váruradalmat. Az apátság épülete köré fokozatosan épültek a katonai védőművek, vaskos ágyúbástyák és mély vizesárok oltalmazta az ellenséges támadástól.
A kuruc szabadságharcot lezáró szatmári békekötés után elvesztve katonai jelentőségét, kényelmes lakhatást biztosító rezidenciává formálták át tulajdonosai. Mivel mindvégig lakták, épségben maradt napjainkig. Jelenleg a Zempléni Múzeum képeslapgyűjteménye tekinthető meg a történelmi falak között, míg más részében szálloda üzemel.
A vészterhes időkből maradt fenn a néphagyományban, hogy a szüretelő asszonyoknak a végvári katonákkal együttesen sikerült legyőzniük a reájuk támadó portyázó török lovascsapatot.
GPS koordináták: 48.1611 / 21.2035
Cím: Nem köthető városhoz3900 Szerencs, Rákóczi-vár
Tel: (+36) 47 362 121
E-mail: muzeum@szerencs.hu
Web: http://www.szerencs.hu/index.php?option=com_conten
