A ma látható épületnek két történeti előde ismeretes. A vidék a XVI. század elején Dóczi János tulajdonába került, aki birtokai központjában, a Kurca szögletében elterülő Szegen megerősített, várszerű udvarházat építtetett. A hagyomány szerint a település neve ezt követően egészült ki a „vár” utótaggal. Az erődítmény korai létezését hitelesíti Szapolyai János sebesülésének története. I. János király 1528 novemberében kíséretével Szegvárra érkezett, amelyet a Ferdinánd pártiak tartottak megszállva. A Dóczi udvarház tornyából nyilat lőttek a gyanútlanul közeledő menetre, megsebesítve a király lábát, aki élete végéig sánta maradt. Az udvarházat és az azt körülvevő erődítést 1596-ban a török és tatár hadak földig rombolták, a terület elnéptelenedett.
Az új birtokos — gróf Károlyi Sándor — a lerombolt Dóczi-féle középkori udvarház alapjainak részleges felhasználásával 1725-27 között egy emeletes kastélyt építtetett, s a védőműrendszert is megerősíttette. Bél Mátyás 1730-ban kelt leírása szerint az egykori szögletes erősség helyén „gróf Károlyi Sándor négyszögletű toronyhoz hasonló építményű lakóháza áll… Belül bolthajtások, kamrák, borospincék vannak, középütt a palota ugyanolyan nagyszerű, mint az egész építmény. Ami azon kívül van, két szobácskára oszlik, a lépcsőházban előtér is van. Azután van egy ház, melyet őrtoronyformára minden felől fallal vettek körül. Tetejéről az egész megye látképe előtűnik. Nyáron az állandó légmozgás miatt igazán egészséges és hűvös lakás, télen azonban tüzelőhiány miatt kellemetlen és hideg.” Herczeg Mihály levéltáros a Károlyi Levéltárban végzett kutatásai során talált egy 1732-ből való részletes leltárt, amely a fenti leírást erősíti meg.
Az uradalmi intézők lakásául szolgáló kastély állaga az 1760-as évekre teljesen leromlott. Ekkor Csongrád vármegye megvásárolta a romos épületet, s felújítás címén, alapos átalakítással és bővítéssel szinte új, szép barokk megyeházát építtetett a telkére. A ma is álló impozáns épület pincéje és földszinti helyiségei boltozottak. A főhomlokzatot középrizalit tagolja. Nyílásai míves kőkeretekbe fogattak, a főkapu és az emeleti ablakok kosárívesek. Az udvari homlokzat, a zömök, szintén kosáríves árkádokon nyugvó, levegős emeleti tornác szép arányú része az épületnek. Tetőzete mandzárd kiképzésű. Figyelmet érdemel a lépcsőház emeletlezáró rokokó kovácsoltvas ajtaja, valamint a földszinti ablakok korabeli kovácsoltvas rácsai. Az udvaron hajdan emeletes börtönépület állt, ahol a vármegyei rabokat tartották. A hagyomány szerint egy ideig itt raboskodott a híres betyár, Rózsa Sándor is. Az életveszélyessé vált épületet 1910-ben elbontották, de a XIX. század elején emelt védőfalak ma is láthatók. Az épület előtti téren (1894-től Kossuth tér) egy 1880-as években készült Szentháromság szobor, valamint Kossuth Lajos 1992-ben leleplezett szobra áll, Tóth József alkotása.
GPS koordináták: 46.5858 / 20.2277
Cím: Szegvárkülterület
Tel: +36 (63) 364 817
E-mail: polghiv@szegvar.hu
Web: www.szegvar.hu
