Naprendszerünk múltjáról árulkodik magyar és amerikai csillagászok új felfedezése!

Kuiper-övbeli objektumok (Forrás: Wikipedia/SpaceTelescope/NASA, ESA, G. Bacon (STScI)

Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójának holdjára bukkantak magyar és amerikai csillagászok – írta közleményében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Kiss Csaba az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában (CSFK) működő kutatócsoportjával a Hubble és két további űrtávcső adatai alapján bukkant rá a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójának holdjára. A The Astrophysical Journal Lettersben publikált eredmény segíthet pontosítani a holdak keletkezésének jelenlegi modelljeit, így a kozmikus múlt megismerésében is szerepet kaphat.

Forrás: Konkoly Observatory/András Pál, Hungarian Astronomical Association/Iván Éder, NASA/JHUAPL/SwRI

Kiss Csaba és kutatótársai a Neptunusz pályáján túl elhelyezkedő Kuiper-övobjektumait vizsgálták a Kepler-űrtávcső mérései alapján. Így fedezték fel, hogy a harmadik legnagyobb ismert törpebolygó, a 2007 OR10 meglepően lassan forog tengelye körül. A kutatók azt gyanították, hogy a jelenség mögött egy eddig ismeretlen kísérőobjektum, vagyis egy hold gravitációs hatása állhat. Az új égitest sikeres azonosításában egy másik űrtávcső, a Hubble segített, Wide Field Camera 3 nevű kamerájának archívumában egy év különbséggel két felvételt találtak a 2007 OR10-ről, melyek meggyőzően bizonyították, hogy a két objektum között gravitációs kapcsolat van.

A 2007 OR 10, a Föld és a Hold méreteinek összehasonlítása (Forrás: Wikipedia/Wyattmars)

Az ESA Herschel űrtávcsövének korábbi méréseinek felhasználásával megbecsülhető volt, hogy egy nagyjából 240-400 kilométeres hold kering a mintegy 1500 kilométer átmérőjű törpebolygó körül. A 2007 OR10 holdjának felfedezésével világossá vált, hogy a Kuiper-öv törpebolygói esetében a kísérőobjektum jelenléte szinte szükségszerű.

“Az a tény, hogy – a Sedna kivételével – az összes törpebolygó körül holdakat találunk, arra utal, hogy amikor ezek az égitestek évmilliárdokkal ezelőtt kialakultak, az ütközések jóval gyakoribbak lehettek. Mindez pedig erős kényszerfeltételeket szab az égitest-keletkezési modellek számára” – mondta el Kiss Csaba.

These two images, taken a year apart, reveal a moon orbiting the dwarf planet
2007 OR10. Each image, taken by the Hubble Space Telescope’s Wide Field Camera 3,
shows the companion in a different orbital position around its parent body.
2007 OR10 is the third-largest known dwarf planet, behind Pluto and Eris, and the
largest unnamed world in the solar system. The pair is located in the Kuiper Belt,
a realm of icy debris left over from the solar system’s formation.
The dwarf planet is about 950 miles across; the moon is estimated to be 150 miles
to 250 miles in diameter. 2007 OR10, like Pluto, follows an eccentric orbit, but
it is currently three times farther than Pluto is from the sun.
Forrás: NASA, ESA, Kiss Csaba (Konkoly Observatory) és J. Stansberry (STScI)

Ráadásul a holdak jelenléte az ütközések sebességviszonyairól is árulkodik, hiszen ha egymáshoz képest túl nagy sebességű objektumok ütköznek, rengeteg, a rendszertől messzire eltávozó törmelék keletkezik, épp ez a helyzet a kisbolygóövben a Jupiter hatása miatt. Ha ez a viszonylagos sebesség kicsi, csak becsapódási kráter jön létre. Ahhoz, hogy az összeütköző objektumokból holdak alakuljanak ki, a viszonylagos sebességnek valahol a kettő között kellett lennie – mondta el John Stansberry, a Space Telescope Science Institute (Hubble) kutatója. Az űrtávcsövek jelenlegi mérési adatai alapján nem volt bizonyítható, hogy a lassú forgás és a hold jelenléte között kapcsolat lenne. Így előfordulhat, hogy nem a most felfedezett hold a felelős a 2007 OR10 lassú forgásáért, ami ugyanakkor nem csökkenti a felfedezés jelentőségét – írta az MTA.

Forrás: erdekesvilag.hu