forrás: Kossuth rádió/Napközben

Magyarország Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után az ötödik legnagyobb gyógyvízkészlettel rendelkező ország a világon. Ám hogy melyik víz mire való, milyen betegségeket gyógyít, csak a fürdőzők egy része ismeri.

Az elmúlt évben a fürdőbe látogatók száma meghaladta a 38 millió látogatót. Ez annak is köszönhető, hogy beértek az elmúlt évek fejlesztései. A 2000-es évek elején sok új fürdő létesült, az elmúlt néhány évben pedig a meglévőket tették komplexebbé, annak érdekében, hogy a fürdők ki tudják elégíteni az igényeket, és ahhoz tudják alakítani szolgáltatási struktúrájukat – mondta Juhász Szabolcs, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára a Kossuth rádió Napközben című hétfői adásában.

gyógyvizeink
Dézsa a Király Gyógyfürdőben, Budapesten. MTI Fotó: Kovács Tamás

Hogy ki hol szeretne gyógyulni, általában érzelmi alapon dől el – folytatta. Ebben szerepet játszik a környezet, az elérhető szolgáltatások fajtája, mit ajánlottak az ismerősök, illetve hogy milyen speciális igénnyel bír beteg. A bőrbetegségek kezelésére Harkányban épült ki nagyon komoly gyógyászati kapacitás és ellátás, a mátészalkai nátriumhidrogén-karbonátokban gazdag gyógyvíz és a berekfürdői víz pedig csodákat tesz a fájó ízületekkel, reumás betegségekkel – mutatott rá.

A termálvíz 30 foknál magasabb hőmérsékletű és 1000 mg/liter ásványi anyagot tartalmaz. Azon termálvíz lehet gyógyvíz, amely hatása klinikailag igazolt.

Aki gyógyulni szeretne, először a háziorvosát kell felkeresnie, aki felírja szakrendelésre a betegeket. Utána reumatológus szakorvoshoz kell menni, ő tudja továbbirányítani a pácienst a megfelelő helyre. A kúrákra aztán már egyénileg mehet a gyógyulni vágyó. Évente kétszer 15-15 alkalmas kúrát igénybe lehet venni OEP-támogatásokon keresztül, de az önrészt ebben az esetben is meg kell fizetni, amely néhány száz forintot jelent, de fürdőnként változhat. A gyógyászati tapasztalatok alapján ennyi idő alatt elérhető már a gyógyhatás.