Amikor az ember úticélt választ, jól teszi, ha biztosra megy, és igazi élményekbe fekteti a pénzét. Erre – szinte mindig- garanciát jelent az, ha világörökségi helyszíneket látogatunk meg.
Így gondolkodik erről Szűcs Tamás, a Globoport.hu főszerkesztője is, aki az Inforádió Világszám című műsorában mesélt a világörökségi program működéséről és ajánlott kihagyhatatlan világörökségi uticélokat is.
A Világörökségi program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. Az asszuáni gát építésekor a veszélybe kerültek az ókori egyiptomi Abu Szimbel-i templomok.
A programot a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény (Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage) név alatt 1972. november 16-án alapították. Az UNESCO nemzetközi kampányának eredményeképpen a templomot egy magasabban fekvő területen építették újjá, 50 ország admányaiból.
Több ehhez hasonló, nemzetközi összefogással megvalósult mentőakció után 1972-ben írták alá a világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezményt (Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage) – olvasni a kozepsuli.hu oldalán.
Szűcs Tamás szerint noha a világörökségi mozgalom egykor egy szép és megható történet volt, manapság azonban elsősorban jó üzlet, hiszen a világörökségi helyszínek több milliárd dolláros turisztikai értéket képviselnek. Ezen kívül az, hogy egy ország hány helyszínnel rendelkezik, politikai tőkeként értelmezhető. “
Ahova a politika és az üzlet beteszi a lábát, az óhatatlanul felhígul.” Egy gazdag nyugat-európai ország bármikor össze tud hozni egy 2000 oldalas jó minőségű tanumányt. Ennek segítségével pedig szinte bármit fel lehet venni a listára. Így fordulhat az elő, hogy egyes esetekben egy régi kőkerítés is világörökségi helyszínné válik, míg kevésbé hatékonyan lobbizó országok valódi kincsei akár le is maradhatnak a listáról. A lobbitevékenység is hat a kiválasztás folyamatára. Az UNESCO-ban az utóbbi években megerősödött egy muszlim lobbi, így a Közel-Keleti országok kincsei nagy eséllyel indulnak a kiválasztás folyamatában.
“Miért lett ez örökség ?”
Érdekes eset a palesztin Battir története. A meglehetősen településen található olajliget római kori kőtámfalait könnyen és gyorsan felvették a listára, elsősorban azért, mert meg akarták akadályozni, hogy az izraeli biztonsági kerítést ne lehessen keresztülvezetni Battir területén. Hogyan sikerült a battiri kőfalat világörökségi helyszínné tenni?
A listára való felvétel úgy indul, hogy egy szakértői bizottság felméri a helyszínt. Battir esetében a szakértők nem támogatták a felterjesztést, azonban a Világörökségi Bizottság, ahol az egyes országok kulturális minisztériumainak emberei ülnek, 11 a 10-hez arányban támogatta a javaslatot. Ebben szerepet kaphat az is, hogy napjainkban leginkább a gazdag arab monarchiák – Bahrein, Quatar – támogatják a világörökségi programot.
“Miért nem hallottam erről a helyről eddig?”
Nem ismert, de különleges helyszín a csehországi Lednice–Valtice kultúrtáj, amely egy 18-19. századi mesebeli kastély, parkok, halastavak és egy pálmaház különleges jellegzetessége. A látogatók csatornákon hajókázhatnak. A csónakokból műromok, ál-minaretek, és hasonló, a 18. század végi angolparkokra jellemző különlegességek is megcsodálhatóak. Rejtett kincs az olaszországi Barihoz közel található Matera sziklába vájt, különleges városa is, ahol manapság higiéniai okokból már cak múzeum működik.
Forrás: vilagszam;
Fotón: Mont Saint-Michel – Franciaország
Kép: https://pixabay.com
