Mezőkövesd a Bükk-hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi Közép-hegység találkozásánál terül el. Itt halad el az M3 autópálya, a 3-as számú országos főút és a Budapest-Miskolc-Kassa vasúti fővonal. A Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetéhez tartozik.
A kistérség gazdasági, kereskedelmi, kulturális és idegenforgalmi központja. Ide koncentrálódik a szakképzés igen jelentős része is. Napjainkban fejlődő lélekszámú város; piaca élénkül és az idegenforgalom is fellendülőben van.
Elhelyezkedés
Az M3 autópályához 2 km-re, a 3-as számú főút mentén, az, Budapesttől 130 km-re, Miskolctól 50 km-re, Egertől 20 km-re fekvő város.
A város története
Régészeti emlékek azt mutatják, hogy már a népvándorlás korában lakott település volt és feltételezhető, hogy a honfoglaló magyarság is megtelepedett ezen a helyen. Keletkezésének idejét nem ismerjük, de az egri káptalan dézsmaszedője 1275-ben lakatlan faluként tünteti fel, ami azt mutatja, hogy nem sokkal korábban még dézsmálható lakott település volt. Egy 1323-as oklevél úgy említi, mint a diósgyőri királynéi uradalom tartozékát, s kisebb hányódtatás mellett a középkorában végig a diósgyőri várbirtok legnyugatibb települése volt. Az Anjouk uralkodása idején sokat fejlődhetett, mert a 15. Században már rendszeresen mezővárosként említik.
Mátyás 1464-ben pecsétet adott a városnak, s kiváltságlevelét 1472-ben megerősítette, s mivel a város sokat szenvedett a huszita háborúktól, minden adófizetés alól mentesítette, csupán évente 200 aranyforintot tartoztak fizetni a diósgyőri várnagynak. A város kiváltságait II. Ulászló és II. Lajos is megerősítették, sőt ez utóbbi engedélyezte a Cserépvár körüli erdőkben a fakitermelést is.
A Mohács utáni időszak igen sok viszontagságot hozott a városra. Már 1544 után hódolt területté vált, de elpusztult 1552-ben is, az 1596-os mezőkeresztesi csata után pedig évekig lakatlan volt. A lakosság egy része ugyan visszatelepült, de a hódoltság végéig gyéren lakott volt, így a 18. század elején kisebb idegen telepítés is történt. A török kiűzése után Kövesd ismét kincstári birtok lett, s megtartva mezővárosi rangját, lakói úrbéres jobbágyok lettek.
A város vezetése a mezővárosi kollektíva nevében 1784-ben szerződést kötött a kincstárral, melynek értelmében évi 5539 forinttal földesúri szolgáltatásait megváltotta. Ekkor az itt élők többsége legalább fél telekkel rendelkező gazda volt, s a Mária Terézia-féle úrbérrendezés kimutatásai szerint a falu határa igen termékeny volt. Az 1848-as jobbágyfelszabadítást Mezőkövesd úgy élte meg, hogy 100 holdon felüli magánbirtok a község határában nem volt, csupán a községnek és a közbirtokosságnak volt néhány száz hold legelője.
A 19. század végén jó vásárlóerővel rendelkező parasztgazdaságok voltak a községben, az 1860-as évektől vasúti fővonal érintette, amely megkönnyítette a szállítást és bekapcsolódhatott a kapitalista gazdasági rendszerbe. 1870-ben a községnek 9324 lakója volt, a falu határa pedig 16.748 kh. Ez 5 fős családokkal számolva mintegy 1600 családnak felelt meg. Ez elvileg azt jelentette, hogy minden családnak (városi tisztviselőket, értelmiséget, iparosokat, kereskedőket is ide számítva), 10 hold föld jutott. Ez viszont vonzotta a betelepülőket. Kövesd népessége 50 év alatt megduplázódott és 1920-ban 18.705 fő volt.
A betelepülők földeket is vásároltak, ami rontott a birtokarányt, de rontotta ezt a magyar paraszti örökösödési rend is, amely generációkként osztotta a földtulajdont, mind kisebb és kisebb földterületre szorítva ezzel a termelőket. Kövesd minden fejlődés ellenére megmaradt paraszti településnek, ráadásul szinte egyoldalú hagyományos szemtermelést folytatott.
A falu paraszti lakosságának közel 75%-a nem rendelkezett annyi földterülettel, amennyi megélhetéséhez szükséges lett volna. Mivel pedig a falu határában nem volt olyan nagybirtok, amely mezőgazdasági munkásokat állandóan tudott volna foglalkoztatni, így alakult ki főleg fiatalokból a summások több ezres tömege, akik kora tavasztól késő őszig, alföldi gazdaságokban keresték kenyerüket.
Az 1941-es népszámlálásnál Mezőkövesden 20.988 személyt írtak össze.
Ez volt a legnagyobb népessége a településnek. A később népszámlálásoknál 18-19.000 között mozgott a népesség, 1990-ben 18.653 lakosa volt. Ilyen lélekszámú településnél a 8-10%-os mozgás még nem tragikus. Különösen kedvező a kép, ha figyelembe vesszük, hogy igen jó a lakosság korcsoport szerinti megoszlása. Az 1990-es népszámlálás adatai szerint a 20 év alatti népesség száma (5074) 1400 fővel haladja meg a 60 éven felüliek (3678) számát. Ugyancsak kedvező a kereső népesség műveltségi szintje. A kereső népesség 57%-nak középfokú, 11,5%-nak felsőfokú iskolai végzettsége van.
A Mezőkövesden lévő 7183 lakásból négyezer 1960 után épült, s ez mind komfortos, vagy összkomfortos. Mezőkövesd a Bükk hegység déli lábánál az Alföld és az Északi Közép-hegység találkozásánál országos főút és vasútvonal mellett terül el, a Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetbe tartozik. A város a körzet gazdasági, kereskedelmi, kulturális és idegenforgalmi központja, ide koncentrálódik a szakképzés igen jelentős része is. Napjainkban fejlődő lélekszámú város, a környék ipari központja. A Város piaca élénkül, s az idegenforgalom is fellendülőben van.
Mindemellett Mezőkövesden is viszonylag nagy szerepe van a mezőgazdaságnak.
A jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások 14%-a található ebben az ágban. Mezőgazdaságában a szántóföldi művelési ág a domináns. Jelentős a vetőmag termesztés is. (őszi búza, tavaszi árpa). A privatizációt követően, külföldi befektetők jelentek meg a térségben és ezáltal új lendületet vett a gépipar.
A gazdasági élet változása kereskedelem területén is igen nagy változást hozott a térségben. A rendszerváltozás előtt a térség minden településén mind fogyasztási cikk, mind iparcikk kereskedelemben az 50 éves múlttal rendelkező Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ (Ker Coop Rt.) volt szinte az egyedüli, aki a kereskedelmet igen magas színvonalon látta el, szerepe mind a mai napig meghatározó a térségben. Az alapvető élelmiszer ellátást 22 településen biztosítja az ÁFÉSZ jelenleg is.
Korszerű technológiával eredményes gazdálkodást folytatnak. Ezáltal a térség gazdasági életének ismét meghatározói lettek a volt gépipari üzemek városunkban.
Az 1990-es években ugrásszerűen meg növekedett a cégalapítási láz az egyéni vállalkozások száma a kereskedelem terén. A Mezőkövesden rohamszerűen nőtt az un. Házi boltok, garázsboltok száma. A ruházati butikok, a használtruha értékesítés és a piaci ruházati kereskedelem megjelenése szétaprózta a kereskedelmet. Mára már alábbhagyott a kereskedelmi vállalkozások számának a növekedése. A térségben, jelenleg a kis alapterületű boltok számaránya messze meghaladja a nagyobb üzletekét.
A vendéglátóegységek száma is ugrásszerűen megnövekedett az elmúlt években a térségben. A vendéglátásban működő vállalkozások formájukat tekintve hasonlóan, mint a kereskedelemben, az egyéni vállalkozások vannak többségben. Ezek a vállalkozások alkalmazkodtak a strandfürdők nyitva tartásához és az idegenforgalomhoz.
Turizmus
MATYÓFÖLD KÁRTYA
információk ITT
Mezőkövesd és térsége életében jelentős szerepet tölt be a turizmus. A Dél-Borsodi Kistérség két megye – Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén – határán a Bükk-hegység és az Alföld találkozásánál fekszik.
A Dél-Bükk több mint hatszáz méteres hegycsúcsaitól, a lágy lankákon, szőlődombokon át, le egészen a Borsodi Mezőség pusztájáig változatos tájkép, barátságos falvak, természeti és kulturális látnivalókban gazdag táj várja a felfedezőket.
Az Ódor-hegy csúcsáról tiszta időben szabad szemmel is ellátni a Tisza ezüstös csíkjáig.
Ezt az ember léptékű vidéket, hagyományait hűen ápoló emberek barátságát és vendéglátását kínáljuk Önöknek.
Látnivalók
Városnéző séta
Gyalogos útvonal: Tourinform – Városi Galéria – Szent László templom – Közösségi Ház – Szent László tér – Matyó Múzeum – Hősök tere – Hadas városrész – Bútorfestő – Hímző – Mézeskalácsos – Népi Művészetek Háza és Táncpajta – Kisjankó Bori Ház – Tulipános hímző Műhely – Játékház – Babaház – Üvegcsiszoló – Festőművész-Szövő – Tűzzománcos ház – Fazekas – Mezőgazdasági Gépmúzeum
Időtartam: cca. 3 óra
A belvárosi Szent László téren, az egykori városháza 1930-as évekből származó patinás épületében kapott helyet a Tourinform iroda. Itt érdemes kezdeni a városi sétát, hiszen a kiadványok választéka és a szóbeli tájékoztatás segítséget fog jelenteni. Az épület mellett ingyenes, közvetlen közelében pedig automatával felszerelt fizető parkolóhelyek vannak. Ide látogatóként is érdemes betérni. Az egyedi berendezést helyi népi iparművészek készítették. Kovács Szabolcs festette a matyó bútorokat, Vámos Margó hímezte a drapériákat. Az emeleten a Városi Galéria időszaki kiállításai tekinthetők meg. 2007-ben átalakítási munkák miatt sajnos zárva a kiállítás. A Galéria előtti kis parkban Mátyás Király mellszobra áll, aki a husziták elleni küzdelemben őt támogató Mezőkövesdnek 1464-ben adott mezővárosi rangot. A téren körbe járva a Szent László templom előtt a védőszent és Szent Imre herceg szobra fogadja az érkezőt.
A műemlék jellegű templom helyén a XIII. században már állt egy gótikus templom. Ennek hajóját 1786-ban a meghagyott szentély kivételével lebontották és kereszt alakban meghosszabbították. Az ősi szentély most a templom Mária kápolnája. A barokk stílusban megvalósított bővítés 1770-ben fejeződött be, melynek emlékét a torony alatti bejárat fölött látható címer felirata is jelez. Új tornyot 1898-ban, majd az 1956-os forradalomban megsérült helyett 1960-ban kapott. A freskókat a város szülötte, Takács István festőművész készítette. Munkái az ország több száz templomában is – többek között az egri bazilika kupolájában – tekinthetők meg.
A Szent László templom Mária-kápolnájának freskói egyházművészeti jellegük mellett valóságos kultúrtörténeti értéket képviselnek. Megörökítik a matyó nép minden korosztályának népviseletét. Az 1937-ben készített képek akkor élt személyek portréi is egyben. A parókia falán emléktábla jelzi, hogy 1806-ban a királyi korona menekítésekor egy éjszakát itt őrizték. Hunyadi János és I. Ferenc József egykori látogatását is emléktábla őrzi. Sajnos a „korona szoba” nem látogatható éppúgy, mint a matyó madonna festmény sem, mely Takács István ábrázolásában egyedül álló. A templomban nyaranta vasárnap délelőttönként orgonahangversenyt hallgathatnak a muzsikakedvelők.
A tér következő épülete a Közösségi Ház szocreál stílusú épülettömbje. Évtizedekig adott helyet a Matyó Múzeumnak is. Az egykori bejáratánál állt, a legismertebb „íróasszony”, mintatervező Kisjankó Bori mellszobra, amely ma már a múzeum új épülete előtti teret ékesíti. A Közösségi Ház emeleti nagytermében és aulájában rendszeresen tartanak időszaki kiállításokat, melyek megtekintése külön színfoltja lehet a sétának. A háromévente megrendezett Kisjankó Bori Hímzőpályázat díjnyertes alkotásainak is állandó bemutatkozó helye. 2007 július 20. és szeptember 30. között a XXV. pályázat és kiállítás legszebb darabjai tekinthetők meg.
A tér parkjában található műemlék barokk szoborcsoportot a lakosok Mária Terézia uralkodása idején építtették hálából Istennek, hogy megszűnt a pestis (1778). A kovácsoltvas kerítéssel körbe vett, 1984-ben felújított talapzaton álló kőszobor-csoportot négy alak alkotja. Középen, jóval a másik három szobor fölé magasodva Mária áll imádkozó kéztartással egy faragott oszlopfős oszlopon. Körülötte – mintegy képzeletbeli háromszög csúcspontjaiban – Szent István király országalmával, Szent Domonkos rendalapító és Nepomuki Szent János vértanú feszületet tartva. A Szent László tér képét ma is meghatározza a hajdani Korona Szálló épülete, mely a múlt század közepétől napjainkig Matyó Népművészeti Szövetkezet központjaként működött. 2005. június 25-e óta hosszú előkészítést követő felújítás és átalakítás után az új Matyó Múzeum vehette birtokba. A Dala József néhai gimnáziumi tanár lelkes és fáradhatatlan gyűjtőmunkájaként több mint ötven évvel ezelőtt indult múzeum méltó helyre költözhetett. 2006-ban elnyerte az „Év Múzeuma” megtisztelő címet.
A matyó hímzést és a matyók életének hétköznapjait, ünnepeit bemutató kibővített, gazdag kiállítást mozgássérült vendégek is látogathatják. Az épület a kutatómunkának, klubfoglalkozásoknak is helyet ad. Ajándékboltjában minősített kézműves termékeket lehet vásárolni. Átsétálva a tér másik oldalára – amely már a Hősök tere nevet viseli – nyaranta szoborkútból csillapíthatjuk szomjúságunkat. A valamikori zsinagóga helyén épített általános iskola a tér egyik jellegzetes épülete, melynek falán népies ihletésű festett életképek láthatók.
A II. világháború idején elhurcoltak emlékét a bejárattól jobbra elhelyezett tábla őrzi. A summás szobor az egykoron mezőgazdasági idénymunkát vállaló mezőkövesdieknek állít emléket. Az II. világháborúig évente kora tavasztól késő őszig nagyon sokaknak jelentett megélhetést a summásság. 1956-ban a városba bevonuló orosz csapatok szétlőtték a nagytemplom (Szent László templom) tornyát és több polgári lakost, köztük egy utcán sétáló jegyespárt is lekaszaboltak. Az ő emlékükre készült a márvány emlékmű, csúcsán a szétlőtt templom makettjével. A tér fái között szépen terebélyesedik az a platánfa is, amit az orosz csapatok több mint negyven évvel későbbi végleges kivonulásakor ültettek.
A tizenhatodik évforduló alkalmával emlékövet avattak a fánál 2007 nyarán.
Másik köztéri alkotás az 1848-49. évi szabadságharc százéves évfordulóján emelt hatalmas obeliszk. A tér végén a bevásárló udvar butikjai hívnak kitérőre, de balra fordulva 30 méter után már láthatók a Hadas városrész nádtetős házfedelei is. Ez a skanzen jellegű városrész – halmaz település – megőrizte a régi településszerkezetet. Szabadon látogatható. Zegzugos utcákon 100-150 éves házakban bemutató, alkotóhelyeket létesítettek. Ezek nyitva tartása változó és a házakba – kevés kivétellel – nem kell belépőt fizetni. A Hadas kapun áthaladva első a népi bútorfestő Kovács család háza, és övék mellette álló a hímzőház is. Pető Anna mézeskalács bemutatóházában nyári szombatokon a vállalkozó kedvű látogatók maguk süthetik a mézeskalácsot. 2008. április 21-től „Gyerekkorom legszebb meséi” címmel egyedi állandó mesekiállítást láthatnak a vendégek. Klaszikus mesék – mint a Piroska és a farkas, Jancsi és Juliska, Hófehérke és a hét törpe, Hamupipőke, Csipkerózsika – elevenednek meg mézeskalácsból. A többféle kézművestechnikával készített bemutatót fényjáték színesít. A házzal szemben hangulatos népművészeti ajándékbolt várja az érdeklődőket. Az egész városrészben örömmel tapasztalhatjuk a séta során, hogy az adott házra jellemző ajándék tárgyak színes sokaságából választhatunk ajándékot, emléktárgyat. Jó, hogyha már rendelkezünk Matyóföld kártyával hiszen van, ahol vásárláskor kedvezményt kaphatunk felmutatásakor. A Népi Művészetek Háza a hatvan éve működő Matyó Néptáncegyüttes otthona, a próbák és nyári táborok, hímző tanfolyamok helyszíne. Itt kérhetünk idegenvezetést is a Hadas városrész egyes kézműves házainak, intézményeinek megtekintésére. A magyar nyelvű kísérés március 15-től október 15-ig hétfőtől péntekig 9, 10, 11, 13, 14, 15 órakor garantált vagy külön egyeztetés alapján máskor is. Idegenvezetés díja: 1.000 Ft (20 fő felett 2.000 Ft). A közel egyórás séta során öt házba térnek be a vendégek.
A szomszédos Táncpajtában a lakodalmas programjain és az augusztusi Matyóföldi Folklórfesztivál napközbeni eseményein vehetnek részt a vendégek. A településrész szellemi központjának tekinthető Kisjankó Bori egykori lakóháza. A XIX. századi parasztház egyben egy jellegzetes matyó portát mutat be. A felújítási munkálatokat követően, frissen kimeszelve most már egész évben látogatható. Az emlék-házzal szemben a Tulipános Hímzőműhelyben matyó hímzések vásárolhatók és itt találjuk a városrész egyik családias szálláshelyét és egyetlen büféjét. A Mogyoróközön tovább sétálva a Játékház következik, ahol Lukácsné Lengyel Erzsébet kézműves foglalkozásokat is tart. A mellette lévő ház Gari Takács Margit, a nagy mesemondó egykori lakóháza volt. 2007. júniusától, születésének 100. évfordulója tiszteletére Emlékházként működik tovább, ahol helyet kap egy hangszerkiállítás is. Ezért szerepel a nevében a Zeneház kifejezés is. Évente több rendezvény helyszíne is a ház.
Jacsó Tibor üvegcsiszoló gémeskúttal szembeni műhelyét is szabadon lehet látogatni. A Festőművész-Szövő házat Laczkó Pető Mihály festőművész és Tábori Aranka szövő gondoz nagy szeretettel. Az 1817-ból származó házban búbos kemence is van. A ház faragott kőablai egyedeülállóak a Hadasban. A vele szemben lévő Tűzzománcos házban Pótáné Bartók Annamária tűzzomác és pasztellkép kiállítása tekinthető meg. A városrész hangulatához illeszke-dő Rozmaringos vendégház mellett visz az út Fehér Tibor fazekas, népi iparművész házához menet. A mester a kis nádfedeles házban készíti díjnyertes alkotásait, fazekas termékeit.
A ház mellett az Eötvös útra értünk ki, ahol jobbra fordulva 150 méter után a házak felett kivillanhat egy magas szélkerék, mely egyben azt is jelzi, hogy hamarosan megérkezünk a Mezőgazdasági Gépmúzeumhoz. 1979-ben nyitotta meg kapuit a Hajdu Ráfis János több száz darabos magánygyűjteményéből álló múzeum. A rendkívül gazdag, Európában egyedülálló kiállítás gépeink őseinek, őseink gépeinek állít emléket. Nemcsak százévesnél idősebb, működőképes gépmatuzsálemek láthatók, hanem matyó gazdasági porta is istállóval, ólas kerttel és a helyi népi iparművészek, valamint a gyűjtő saját alkotásaival díszített és berendezett pihenőház is. Igény szerint kérhető szakvezetés és régi gépek beindítása is.
A legalább egyórás múzeumi nézelődést követően, ha a Tourinform iroda előtt maradt a gépkocsi, az Eötvös utcán és a már ismert tereken át öt-tíz perc kényelmes gyaloglás után visszatérhetünk a belvárosi séta kiinduló pontjához.
A további látnivalókat gépkocsival érdemes felkeresni. A főutcán (Mátyás király út) Miskolc felé haladva a Szent László Gimnázium és Szakközépiskola impozáns épülete vonja magára a figyelmet. Az 1911-ben létesített intézmény oromzatán látható vált a rendszerváltást követően az a nagyméretű kép, melyet évtizedeken keresztül vakolat rejtett. A képen két szárnyas angyal fogja közre a történelmi Magyarország címerét. Muranoi porcelán, aranyfüsttel bevonva. Bogács felé vezető út mellett található temető régi ravatalozója 1876-ból származik. Az árnyas sírkertben sétálva az 1848-49-es szabadságharc idejéből származó síremlékeket is találhatunk, valamint az egykori török birodalom határát jelző két oszlop egyikét is. A temetővel szembeni általános iskola névadójának, Szent Imrének új szobra néhány éve újra a régi helyén állhat. Az épület külső falain az egykori királyi család tagjai láthatók megfestve. Budapest irányában autózva a várost átszelő Mátyás király úton a mai családi házak között húzódik meg az 52. sz. alatt az 1887-ből való Kemencés ház. Itt kapott helyet az Iskolatörténeti Gyűjtemény. A korhűen berendezett tanterem 1920-as évekből származó bútorai, használati -, szemléltető eszközei, és a különböző tárgyi emlékek helyi nyugdíjas pedagógus gyűjtéséből származnak. Csoportok számára külön kézműves -és múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartnak. A nagy, füves udvarán a gyermekek szabadon kergetőzhetnek. A közeli Kavicsos-tó körül a Millennium Emlékparkban épült és 2001-ben szentelték fel a Jézus Szíve plébánia új, esztétikusan modern kéttornyú templomát. Pünkösd utáni harmadik hét vasárnapján tartják a nagy hagyományra visszatekintő búcsúját. Külföldről is érkeznek zarándokok az eseményre, ahol sokan a résztvevők közül népviseletet öltenek. A régi templom épületében, melynek a falait Takács freskók díszítik, orgona múzeum létrehozását tervezik. Az épület előtti kis parkban a világháború elesettjeinek és áldozatainak emlékére állítottak Emlékművet, mely Győrfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész és Kiss Sándor kőszobrász alkotása. A Mátyás király utca másik oldalán lévő parkban Wass Albertnek állítottak emlékművet. A múlt század első harmadában emelt régi templommal közel egy idős a Szent István Katolikus Iskola épülete, amit helyiek „zárda iskolaként” is emlegetnek, ahol egykoron apácák oktattak. Az iskola timpanonján látható relief egy bibliai idézetre utal, mely Jézust ábrázolja, körülötte gyermekekkel. A Kavicso-tó partján fekvő Városi Sportcsarnok és Szabadidő Központ kedvelt zöld területe meghatározó helyszíne a kiemelt városi rendezvényeknek.
A városközponthoz 3 kilométerre a legjelentősebb turisztikai látványosság, a Zsóry Gyógy-és Strandfürdő szolgáltatásai vehetők igénybe. 1939-ben Zsóry Lajos főszolgabíró birtokán, a város nyugati határában, a Budapest-Miskolc közötti főút mellett az állam kőolaj-kutató fúrásokba kezdett. A mélyből olaj helyett magas kéntartalmú termál-víz tört fel. ő lett a később róla elnevezett fürdő alapítója. A vendégek megmártózhatnak a mozgásszervi és nőgyógyászati panaszokat enyhítő „Zsóry” vízben. A strandoló felnőttek és gyerekek részére meleg vagy hideg vizes élménymedence, hideg vizes uszoda és hullámmedence is rendelkezésre áll.
Az év bármely szakában méltó zárása lehet a mezőkövesdi ismerkedésnek egy kellemes fürdőzés Észak-Magyarország legnagyobb fürdőjében.
Múzeumok, kiállítóhelyek
látnivalók ünnepi nyitva tartása 2008.05.1-4.
látnivalók – nyomtatás
Városi Galéria
Időszaki kiállítások.
Cím: 3400 Mezőkövesd, Szent László tér 23.
Telefon: 06-49-500-135
Nyitva: 2007-2008-ban zárva
Belépő: –
Szent László Templom nagytemplom.jpg
XVIII. századi barokk, római katolikus templom, XIV. századi gótikus kápolnával, Takács István freskói.
Cím: 3400 Mezőkövesd, Szent László tér 28.
Telefon: 06-49-313-225
Nyitva: március 21. – szeptember 20., 8.00-16.30; szeptember 21. – március 20., 8.00-15.00
Belépő: –
Miserend:
november – március, H-P: 6.30, 7.00, SZ: 17.00, V: 7.00, 9.00, 11.00, 17.00
április – október, H-SZ: 6.30, 7.00, 19.00, V: 7.00, 9.00, 11.00, 19.00
Orgonakoncert: A keleti országrész 2006-ban épített, második legnagyobb orgonáján júliusban és augusztusban vasárnaponként 10.00 órától garantált programként. A részvétel ingyenes. Csoportoknak megrendelésre az év bármely időszakában – Mozer János, 20/ 4561-385.
www.matyoorgona.hu
Matyó Múzeum
Matyó népélet: tárgyakban élő hagyomány. Az egykori Korona Szálló műemlék épületében akadálymentesítve várja vendégeit. Matyó lakodalmas menet, matyó viseletek, fotó- és kékfestőműhely, surckészítő, parasztház hagyományos berendezéssel. Ajándékbolt zsűrizett emléktárgyakkal.
Cím: 3400 Mezőkövesd, Szent László tér 8. matyo_muzeum_kulso.jpg
Telefon: 06-49-311-824
Honlap: www.hermuz.hu/matyo.htm
E-mail: matyomuz@hermuz.hu
Nyitva: április 1. – október 31., kedd – vasárnap 9.00-17.00; november 1. – március 31., kedd – szombat 9.00-15.00
(A pénztár fél órával előbb zár.)
Belépő: felnőtt 600 HUF; gyerek, nyugdíjas 300 HUF
Hadas városrész
A régi település szerkezetet megőrző, skanzen jellegű városrész. A régi házak ma tájházként, alkotóházként várják a látogatókat. A házak többségében ajándék és emléktárgyak is vásárolhatók.
Nyitva: nyáron általában hétfő – szombat 10.00-17.00, ősztől tavaszig a házak zárva tartanak (kivéve Kisjankó Bori Emlékház), előzetes bejelentkezésre viszont bármikor szívesen kinyitnak egyéni vendégek számára is.
Belépő: –
Honlap: www.mezokovesd.tajhaz.hu
Megjegyzés: A Hadas városrész kézműves házainak, intézményeinek megtekintésére idegenvezetés kérhető március 15-től október 15-ig hétfőtől péntekig 9, 10, 11, 13, 14, 15 órakor vagy külön egyeztetés alapján. Idegenvezetés díja: 1.000 Ft (20 fő felett 2.000 Ft). Információ és jelentkezés a Népi Művészetek Házában. A közel egyórás séta során a öt házba(csillaggal jelölve) térnek be a vendégek.
Bútorfestő Alkotóház és Hímzőház
Hagyományos, Kovács Szabolcs festette matyó bútorok és tojások; lakás textíliák. XIX. századi lakóház.
Cím: 3400 Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 8-10. (Hadas városrész)
Telefon/fax: 06-49-500-288, 06-49-311-169
Honlap: www.matyoart.com
Belépő: –
Mézeskalács Ház *
Pető Anna mézeskalács műhelye.
Cím: 3400 Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 6. (Hadas városrész)
Telefon: 06-70-230-0138
Nyitva: április 15. – október 1., hétfő – péntek 10.00-17.00, szombat: 10.00-16.00, vasárnap 10.00-13.00
Belépő: –
Honlap: www.mezeskalacsostajhaz.fw.hu
Garantált program: Júniustól szeptemberig szombatonként 10.00 -15.00 óra között garantáltan szakmai kulisszatitkok a mézeskalács készítésről. Közös formázás, sütés, díszítés. Maximum 25-30 fő tud egyszerre tevékenykedni. Egyéni sütés 450 Ft, csoport esetén 250 Ft/fő. A nyár más napjain előzetes bejelentkezés szükséges.
Népiművészeti Bolt
Sugárné Mezei Mária népi iparművész kiállítása, boltja.
Cím: 3400 Mezőkövesd,Kisjankó Bori u.1. (Hadas városrész)
Telefon: 06-20-450-7038, 06-49-313-019
Nyitva: általában minden nap 10-16
Belépő: –
Népi Művészetek Háza, Táncpajta *
A Matyó Néptáncgyüttes otthona. Matyó lakodalmas, néptánc műsorok, kézműves mesterség bemutatók, kiállítások, gyermektáborok.
Cím: 3400 Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 5-7. (Hadas városrész)
Telefon/fax: 06-49-411-686
Honlap: www.matyoegy.ini.hu
Belépő: –
Kisjankó Bori Emlékház
Kisjankó Bori népművész szülőháza; XIX. századi parasztház.
Cím: 3400 Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 22. (Hadas városrész) kisjanko_bori_haz.jpg
Telefon/fax: 06-49-312-759, 500-135
Honlap: www.mezokovesd.tajhaz.hu
Nyitva:
– november 1. – december31. és március 1-31..: kedd-szombat 10.00-14.00
– január 1-február 28.: csak szombat-vasárnap 10.00-14.00
– április 1 – június 30. és augusztus 21. – október 31. : kedd-vasárnap 10.00-16.00
– július 1. – augusztus 20., naponta 10.00-18.00
csoportnak bejelentkezésre egyéb időpontban is
Belépő: felnőtt 200 HUF; gyerek, nyugdíjas 100 HUF
Tulipános Vendégház, Hímző Műhely, Büfé *
100 éves berendezett parasztház. Lakás textíliák, blúzok, ajándéktárgyak.
Cím: 3400 Mezőkövesd, Mogyoróköz 1. (Hadas városrész)
Telefon: 06-30-228-7119
Honlap: www.tulipan.ini.hu
Belépő: –
Játékház (szövő, gyékényes)
Népi játékok, kézműves foglalkozások Lukácsné Lengyel Erzsébettel.
Cím: 3400 Mezőkövesd, Mogyoróköz 4. (Hadas városrész)
Telefon: 06-20-262-2731, 49-312-623
E-mail: lukacsne31@vipmail.hu
Belépő: –
Gari Margit Emlékház és Zeneház
Az Emlékházban hajdanán Simon Istvánné Gari Takács Margit élt, aki történet- és mesemondásával, matyó népművészeti tevékenységével vált híressé. Népművészeti tevékenysége – mint például a matyó baba készítés, matyó hímzés – mellett a zene, a népdalok éneklése is jelentős szerepet töltött be életében (mialatt alkotott, mindig dalolt), így a Kedves Látogatók az Emlékház egy részében népzenei kiállítást is megtekinthetnek. Tervezett programként felidézésre kerül a régi „cuhárék” hangulata, illetve vendégzenekarok bemutatójára is sor kerül. Időszakonként a házban élő népzene hallható. Várjuk Kedves Látogatóinkat.
Cím: 3400 Mezőkövesd, Mogyoróköz 6. (Hadas városrész)
Telefon: 06-70-377-0855, 06-49-414-123
Belépő: –
Honlap: www.garimargit.fw.hu
Nyitva tartás: nyáron általában
kedd-péntek: 11:00 – 17:00
szombat: 10:00 – 15:00
vasárnap: 10:00 – 13:00
Festőművész, Szövő Alkotóház
Laczkó Pető Mihály festőművész és Tábori Aranka kézi szövő alkotóháza az 1817-ben épült ház.
Cím: 3400 Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 30. (Hadas városrész)
Telefon: 06-49-311-081
Belépő: –
Tűzzománcos Ház
Tűzzománc és pasztell kép kiállítás; tűzzománc készítés megismerése Pótáné Bartók Annamáriával.
Cím: 3400 Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 9. (Hadas városrész)
Telefon: 20/354-2987
Belépő: –
Üvegcsiszoló Alkotóműhely
Jacsó Tibor üveg és kristály dísztárgy készítő műhelye.
Cím: 3400 Mezőkövesd, Mogyoróköz 12. (Hadas városrész)
Telefon: 06-20-986-6856
Belépő: –
Fazekas ház
Fehér Tibor népi iparművész műhelye és kiállítása.
Cím: 3400 Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 38. (Hadas városrész)
Telefon: 06-49-311-595
Belépő: –
Mezőgazdasági Gépmúzeumgepmuzeum-traktor.jpg
Európában egyedülálló kiállítás, mely Hajdu Ráfis János magángyűjteményéből jött létre. Ízelítő Észak-Magyarország legnagyobb kiállítói térrel – közel 3000m2 – rendelkező szabadtéri múzeumából : mezőgazdasági eszközök a kézi erőtől a benzines lokomobilokig, száz éves működőképes gépmatuzsálemek, ólas kert, jéggyár, gazdaház, istálló, díszes kovácsmunkák, háborús relikviák.
Cím: 3400 Mezőkövesd, Eötvös u. 32.
Telefon: 06-49- 312-820, 06-49-313-575
Nyitva: egész évben kedd – vasárnap 9.00-17.00 (ill. napnyugtáig)
Belépő: felnőtt 600 HUF; gyerek, nyugdíjas: 300 HUF
Iskolatörténeti Gyűjtemény
Tájház búbos kemencével 1887-ből. Iskolatörténet a XX. század elején; korhűen berendezett tanterem. Iskolapedagógiai programok, kézművesfoglalkozások.
Cím: 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u.52.
Telefon: 06-49 -500-135, 20-235-3398
E-mail: iskolatortenet@freemail.hu
Nyitva: VI.26.-VIII.31. között: kedd-péntek 9-13
Csoportoknak előzetes bejelentkezéssel egyéb időpontban is, foglalkozások igényelhetőek.
Belépő: felnőtt 200 HUF, gyerek 100 HUF
Jézus Szíve Templom
A régi templom utódaként 2001-ben felszentelt modern, kéttornyú katolikus templom. Híres a Jézus szíve búcsú, matyóba öltözött résztvevőkkel.
Cím: 3400 Mezőkövesd, Mátyás király út 73.jezus_szive_templom.jpg
Telefon: 06-49-311-267, 06-49-500-501
Nyitva: egész évben, jelentkezés a parókián
Belépő: –
Miserend:
november – március, H-SZ: 6.30, 7.00, 18.00, V: 8, 9.30, 18.00
április – október, H-SZ: 6.30, 7.00, 19.00, V: 8.00, 9.30, 19.00
Református Templom
Cím: 3400 Mezőkövesd, Alkotmány u. 17.
Telefon: 06-49-539-009, 06-30-637-3476
Istentisztelet: vasárnap 10.30
Bibliaóra: szerda 17.00
További látnivalók, érdekességek
– Szent László Gimnázium épülete, melynek timpanonján aranyfüsttel bevont muranói porcelánkép látható: nagy Magyarország címerét szárnyas angyalok fogják közre.
– Mária és a szentek barokk szobor-csoport, világháborús-, ’56-os, summás emlékmű, Kisjankó Bori és Mátyás király szobra, 1848-49-es obeliszk, Wass Albert emlékmű
– két, egykori török birodalmi határjelző oszlop
– „Kavicsos”- tó és Szabadidőpark
– horgásztavak a bogácsi és a déli elkerülő út mellett
Zsóry Gyógy- és Strandfürdő
Idén 70 éves a Zsóry-fürdő
1938-ban kezdődött fúrások eredményeként
1939-ben Mezőkövesden is megtörtént az a csoda, ami a harmincas évektől az elmúlt közel hetven év alatt annyiszor megismétlődött hazánkban: kőolajat kerestek a fúrótornyok és helyette bő vizű melegforrás tört fel a földből. Zsóry Lajos főszolgabíró birtokán a város nyugati határában, a Budapest-Miskolc közötti főút mellett kezdett a fúrásokba az állam. ő lett a később róla elnevezett fürdő alapítója. A melegforrást termálkútnak építtette ki és 1940 januárjában már palackozta a vizet, júliusra pedig elkészült az első 33×18 méteres fürdőmedence.
A víz fizikai, kémiai vizsgálatát az 1950–es években végezték el. Ennek eredménye szerint kalcium-magnézium- hidrogénkarbonátos, szabad szénsavat tartalmazó hévíz forrás buzog fel több száz méter mélyről. Összetétele alapján, gyógyhatását tekintve a legértékesebb hazai fürdők közé lehet sorolni. Mivel magas a szulfidkén tartalma, a kénes gyógyvizek csoportjába tartozik. Ez a magyarázata annak, hogy még a fürdő mellett elhaladó autók utasainak orrát is megcsapja az egyesek szerint záptojásra emlékeztető, jellegzetes „Zsóry-szag”. A víz kimondottan ivókúra alkalmazására nem ajánlott, annál inkább a reumás megbetegedések, izületi gyulladások és kopások, különböző női betegségek gyógyítására, valamint sérülések, ortopédiai műtétek utókezelésére.
1968-ban nyilvánították hivatalosan gyógyvízzé, 1986-ban pedig gyógyfürdővé.
A napjainkban is tartó fejlesztési munkálatok 1973-tól vettek lendületet, amikor a meglévő fedett és nyitott gyógyvizes medencék mellé a kiszolgáló épületeket, öltözőket kibővítették, felújították. 1979-81 között hideg vizes hullámfürdővel és körmedencével, majd 1990-ben feszített víztükrű uszodával gyarapodott a „Zsóry”. 1996-ban indult meg a gyógyászati részleg rekonstrukciója Phare program keretében, ami több lépcsős beruházásként folytatódik, kihasználva a Széchenyi terv adta lehetőségeket is. Azóta új fogadó épület, öltöző épült és 2002. májusban pedig átadtak egy gyermekmedencét. Ezt csak a legkisebbek, de az óriáscsúszdát viszont a felnőttek is használhatják.
A Széchenyi tervre benyújtott pályázatra kapott 230 millió forintot és az ugyanilyen összegű városi önerőt egy új gyógymedence, valamint gyógy- és hideg vizes kút építésére, a gyógyászati egység felújítására, a szolgáltatások bővítésére fordították. A 2004 második felére megvalósult beruházással a háromszor nagyobb, kettéosztott új medencébe a belső térből is ki lehet úszni. Az egyik felét 36-40 ºC-os gyógyvízzel töltik meg, a másikban állandóan forgatott, melegített vízben olyan élményelemeket is beépítettek, mint nyakdögönyöző, pezsgőágy.
A hagyományos gyógykezelések helyiségei is korszerű környezetben kapnak majd helyet. Ennek köszönhetően bővült a vízsugár-, súlyfürdő- és iszap kezelőhelyek száma. Szolgáltatásként igénybe vehető szénsav és galván kád is a kádfürdő, szauna, pezsgőfürdő, lábápolás valamint gyógy és frissítőmasszázsok mellett. A nyitott és fedett gyógy, valamint hideg vizes medencék száma jelenleg tizenegy, melyek hőfoka 22 és 40 ˚C között változik. 2005 őszétől új főbejáraton lehet belépni a fürdő területére és a felújított, közel 100 méter sugarú átmérőjű körmedence frissítő vizét élményelemek színesítik.
A Zsóry-fürdő szolgálja ki 1986 óta a 2006-ban közel kétszáz ágyassá bővített Rehabilitációs Központ balneológiai kezelésre beutalt betegeit is. Ez egyben Kelet-Magyarország legnagyobb mozgásszervi és reumatológiai egészségügyi intézménye. A gyógy-és frissítő masszázs, vízsugár masszázs, csoportos gyógyúszás, súlyfürdő, kádfürdő, iszapkezelés, szauna azonban nem csak orvosi beutalóval vehető igénybe.
Mezőkövesd központjától 4 km-re található fürdő köré üdülőtelep épült az eltelt évtizedek alatt. Az alapvetően víkendházas környezet a fürdő vendégforgalmát, igénybevételét és fejlődését is alapvetően meghatározta. Emiatt alakult ki a strand jelleg és sajnos nem olyan ütemben fejlődött a gyógyászat, mint például Hajdúszoboszlón, Gyulán, ahol a SZOT annak idején az infrastruktúrát is kiépítette. Nagy múltja, egyedülálló gyógyító hatása ellenére a fejlettsége az említett nagyobb fürdőkhöz képest jelenleg még elmarad. A régió legnagyobb területen fekvő gyógyfürdője naponta 8300 fürdővendéget tudna fogadni. Éves szinten cca. félmillió látogató veszi igénybe a szolgáltatásait. A várossal menetrend szerinti buszközlekedés és kerékpár út köti össze.
A szálláshely hiányt csak részben pótolta az 1980-ban létesített kemping. A vállalati üdülők és egyéb kisebb panziók legtöbbjének is alig haladta meg színvonala a turista kategóriát. 2002 tavasztól viszont már több új, háromcsillagos panzió és hotel, apartmanház is fogadja a pihenni, gyógyulni vágyókat. 2005-ben megvalósult egy másik nagy terv, amikor is egy kétcsillagos szállodát négycsillagossá építettek át új gyógyászati részleg kialakításával. Várhatóan 2008-ban pedig tovább bővül a kínálat egy újabb hasonló színvonalú szálláshellyel.
Zsóry a fesztiválok fürdője is. A legrangosabb rendezvényük a hagyományosan július közepén megtartott Zsóry – Fesztivál, ahol többek között rangos hazai zenekarok, hagyományőrzők lépnek fel valamint sportversenyek, vetélkedők szórakoztatják a vendégeket.
Több melegételt is felszolgáló étterem, büfé van a területen. Sprotpálya, strandröplabda pálya és játszótér várja szárazföldön mozogni vágyókat. Nyaranta a főbejárat mellett turista információs pontnál kaphatnak szóbeli segítséget vagy prospektusokat az érdeklődők. A „Zsóry-s” képeslapokat, újságokat a helyben működő posthivatalban is meg lehet vásárolni.
Nyitva tartás:
Gyógyfürdő egész évben 7:00-18:00
Strandfürdő május, június, szeptember 7:00-18:00
július, augusztus 7:00 – 20:00
Medencezárás fél órával hamarabb.
Belépőjegy árak 2008.:
Üdülési csekkel is megvásárolható!
felnőtt: 1.200 Ft
ifjúsági (18 éves korig): 930 Ft
nyugdíjas: 990 Ft
További jegy, bérlet és kezelés árak, tájékoztatás éjszakai fürdőzés lehetőségéről, valamint kedvezményekről – ITT.
Cím: 3400 Mezőkövesd Zsóry-fürdő, Napfürdő u. 2.
Telefon: 06-49-412-844
Fax: 06-49-505-141
E-mail: mezvgrt@t-online.hu, furdovezeto@zsory-furdo.hu
Honlap: www.zsory-furdo.hu
Cím: MezőkövesdSzent László tér 2
Tel: +36 (49) 505 058
E-mail: polghiv@mezokovesd.hu
Web: www.mezokovesd.hu
