A szirti sast ábrázoló alkotást nagyjából 600 éve faragták ki.
A Mexikói Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) bejelentése szerint egy sast ábrázoló azték faragvány azonosítottak az egykori Azték Birodalom fővárosában, Tenocstitlanban, a mai Mexikóvárosban – számol be a Live Science. A 106-szor 70 centiméteres figura a Templo Mayornál (Nagy templom) került elő, a domborművet a komplexum egyik melléképületének padlóján alakították ki.
A faragvány a 15. században, I. Moctezuma (1440-1469) uralkodása idején készült. Az INAH csapata 2020 februárjában találta meg a leletet a Templo Mayor projekt kilencedik szezonjában. Alejandra Frausto Guerrero mexikói kulturális miniszter szerint a lenyűgöző dombormű arról árulkodik, hogy még rengeteg a felfedeznivaló a Templo Mayorban.
A Tenocstitlan közepén álló Nagy templom az azték kultúra és vallás centruma volt. A piramis tetején egy szentélyt a Nap és a háború istenének, a város védelmezőjének, Vitzilopocstlinek, egyet pedig Tlaloknak, az eső urának emeltek. A Templo Mayor egyike volt annak a 78 építménynek, melyek a város vallási körzetét alkották. A templomot Itzcóatl (1427-1440) kezdte el építtetni, utódai később nagyban hozzájárultak a komplexum fejlődéséhez. A sasos domborművet egy olyan struktúrában fedezték fel, melyre Ahuízotl (1486-1502) utóbb egy másik épületet emeltetett. Rodolfo Aguilar Tapia, az INAH régésze kiemelte: a fennmaradást nagyban segítette, hogy a spanyolok sosem látták a faragványt az azt elfedő padló miatt.
A szirti sas, azaz az itzcuauhtli fontos szimbólum volt az aztékok számára. A civilizáció hitvilágában a madár jelen volt a Nap születésekor, az állat pedig az azték harcosok egyik rendjének jelképévé is vált. A sast gyakran kötötték Vitzilopocstlihez, és sokszor megjelenítették az áldozatbemutató helyeken. A most azonosított dombormű különlegessége, hogy tollai szertartásos késekre hasonlítanak.
ng
