Kétszázmillió eurós kötvénycsomagot kellene kifizetnie május 14-én a műtrágyagyártó vállalkozásnak, de nincs meg a fedezete, és egyelőre nem tudott olyan garanciákat ajánlani a hitelezőinek, hogy elfogadják a futamidő hároméves meghosszabbítását – mondta az InfoRádióban Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője.
Továbbra sem tudott megegyezni egymással a Nitrogénművek vezetése és az a hitelezői csoport, amelyik a májusban lejáró, 200 millió eurós kötvény hozzávetőleg 70 százalékát birtokolja – adta hírül a Bloomberg.
Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint Bige László műtrágya-előállító cége a hazai mezőgazdaság kulcsfontosságú szereplője, amelynek csődjét az egész ágazat megérezné. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője emlékeztetett, hogy a Nitrogénművek Magyarország egyetlen érdemi műtrágyagyártója, márpedig a hazai agrárium nagyon jelentősen a szántóföldi növénytermesztésre épít, a mintegy 4,5 millió hektár szántóföld jelentős mennyiségű műtrágyát alkalmaznak.
„Ha a Nitrogénművek termékei nem lennének elérhetők a piacon, akkor importálni kell a műtrágyát, de egyrészt ez kitettséget jelent, másrészt nem minden típusú műtrágya alkalmas ugyanolyan feltételekkel a magyar viszonyok közötti alkalmazásra. Arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi piacon erősen eltérő minőségű műtrágyák vannak, időről időre megjelennek a piacon olyan termékek, amelyek lényegesen olcsóbbak, de a hatékonyságuk messze nem éri el azt a szintet, amit Európában megszoktunk” – mondta a szakértő.
Az Európában is jelentős szereplőnek számító vállalkozás Braunmüller Lajos elmondása szerint azért került bajba, mert van egy nagy kötvénycsomagja, amit korábban bocsátott ki különböző fejlesztéseknek a finanszírozására, és ez május 14-én lejár, akkor a kamatokat és a tőkét is ki kellene fizetni a hitelezőknek. Csakhogy a Nitrogénművek jelenleg olyan anyagi helyzetben van, hogy ezt nehezen vagy nem tudná teljesíteni, ezért a hitelezők a céggel hónapok óta tárgyalnak a lejárat átütemezéséről.
„Vannak különböző ajánlatok, ellenajánlatok, de egyelőre nincsen megegyezés, május 14. pedig már vészesen közeledik”
– értékelt a főszerkesztő, de hozzátette, a határidő sem kőbe vésett dátum, mindkét fél hajlandó lenne arra, hogy kitolják a kötvények lejáratát három évvel, 2028 nyaráig, de abban nincs megegyezés, hogy ezért mit kapnak cserébe a hitelezők, és emiatt végül meghiúsulhat a megállapodás..
„Azt, hogy időt nyerjen a vállalat, mind a két fél elfogadja, de eltérő dolgokat javasolnak” – foglalta össze a szakértő, és példaként említette, hogy a hitelezők azt követelik, hogy ezt a megoldást fogadják el a részvényesek is, így megfelelő garanciákat kérnek arra, hogy a jelenlegi helyzethez képest nem járnak rosszabbul. Ezenkívül további tárgyi fedezeti eszközöket és jobb tájékoztatást követelnek, mert a múltban szerintük nem megfelelően tájékoztatta az árbevételről, a különböző gazdasági folyamatokról a Nitrogénművek a hitelezőket.
Braunmüller Lajos szerint a Nitrogénművek másképp látja a helyzetet, és csak átmeneti nehézségnek tartja az egészet, amelynek a hátterében az adójogi szabályok változása áll. A céget az elmúlt időszakban olyan terhek sújtották, amelyek több tízmilliárd forintos kiesést jelentenek, és a szakértő úgy véli, ezek a közterhek nélkül a Nitrogénművek életképes, jól működő társaság lenne. Folyamatban is van egy jogi eljárás, a társaság bízik abban, hogy ezt meg fogja nyerni, és akkor ezt a befizetett pénzt vissza is kaphatja, de ez a kimenetel sem biztos, ahogy a döntés időpontja sem ismert, ezért szerinte most az a nagy kérdés, hogy vajon időt nyerhet-e a Nitrogénművek.
Braunmüller Lajos úgy látja, a vállalat a jelenlegi adózási környezetben nem tud előteremteni annyi pénzt, amennyit a kötvényeseknek járna.
„A halasztás ezért mindkét fél érdeke, csak nem mindegy, hogy milyen garanciákat ad a cég, mert mindenáron nem fogadják el a hitelezők azt, hogy három évvel később jutnak a pénzükhöz.
A Nitrogénművek felajánlotta azt is, hogy emelné a kötvények után járó kamatot évi hét százalékról kilencre, viszont pótlólagos eszközöket és egyéb, a hitelezők által követelt garanciákat nem vonna be, ezért egyelőre nem beszélhetünk még megállapodásról” – összegzett a az Agrárszektor főszerkesztője.
