Egy bizonyos kort megérve mindenkinek azonnal emlékek hada kell, hogy feltörjön az iskolaköpeny szó hallatára. Diolen Mobi, nejlon, gombok, kényelmetlen szabás, és megannyi utólag már édesnek tűnő gyerekkori emlék fűződik az iskolaköpenyhez, amiről a mai gyerekek már azt sem tudják, hogy eszik vagy isszák. A második oldalra lapozva egy mókás történetet is találsz majd a köpennyel kapcsolatban, min biztosan jót mosolyogsz majd!
Az iskolaköpeny kora rég lejárt
Hasat villantó topok, lenge szoknyák, rövidebbnél rövidebb nadrágok, színes zoknik, még ennél is színesebb cipőkkel, szaggatott farmer lógós kapucnis pulóverrel- egy átlagos öltözet manapság az iskolában is, de nem mindig volt ám ez így. A szocializmus ideje alatt szigorú szabályokhoz kötötték a megjelenést az iskola falai között, nemcsak íratlan szabályokkal próbáltak rendet tartani, hanem hivatalos egyenruha is volt nemcsak az ünnepi alkalmakra, hanem a mindennapokra is, méghozzá az iskolaköpeny.
„…A tanuló az iskola épületében csak tiszta ruhában, cipőben, iskolaköpenyben, fésülten léphet be (strandpapucsban és tornacipőben nem); az öltözködés a mindenkori időjárásnak megfelelő legyen…”- részlet egy 984–85-re érvényes középiskolai házirendből.
Mire jó ez az egész iskolaköpeny?
Még az elején le kell szögeznünk, hogy az iskolaköpenyt a legtöbb gyerek, és velük együtt sok-sok szülő is utálta, de hát iskolába járni sem szeret senki nagyon, csak utólag jön rá, hogy mennyire jó is volt pedig akkor. Az iskolaköpeny több célt is szolgált: a legfontosabb egyértelműen az volt, hogy eltüntesse a különbségeket, amiket az öltözködés útján kifejezhettek volna a gyerekek, emellett segítette a hierarchikus rendszerbe való szocializációt, a szerepek elsajátítását, a közösséghez való tartozást fejezte ki, nem utolsó sorban pedig a ruházatot is védte az esetleges szennyeződésektől, úgymond ez volt a munkaruha az iskolában, ugyanis az iskola olyasmi volt az akkori felfogás szerint, mint egy munkahely, ahol a kötelezettségét teljesíteni jár a gyerek, továbbá a koedukált iskolákban kiváltképpen segítették a megfelelő határok meghúzását.
„Szerintem van, aki azért hordja a köpenyét, hogy eltakarjon vele valamit, mondjuk, hogy kövér. Vagy hát a tanároknál, mondjuk egy fiatal tanárnőn, azon mindenki észrevesz mindent, biztos jobban érzi magát köpenyben.”
Szerinted a mai fiatalság számára is kötelezővé kellene tenni az iskolaköpeny használatát?
- Csak azt ne, mi sem szerettük!
- Hát nem tudom…
- Valamit kellene, de ne ezt a borzalmat!
- Nagyon is!
