Az Európai Uniónak minden olyan forrást, amelyet a bevándorlókra költ, inkább a külső határok védelmére kellene fordítania – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Gulyás Gergely kiemelte: elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy míg az unió a migráció számtalan formáját támogatja, az integrációhoz anyagi segítséget nyújt, addig a külső határok védelmét Magyarország esetében nem támogatta. Az a 300 milliárd forint, amelyet Magyarország határvédelemre költött, magyar költségvetési forrásból ment, ebből semmit nem térített meg az EU – jelentette ki.
Kitért rá: a biztonság szempontjából a külső határok védelme kulcsfontosságú, ezért Magyarország örül, hogy a Frontexre vonatkozó javaslatból kikerültek a többlethatáskörök.
Megjegyezte: helyes, hogy minden uniós tagállam szabadon dönthet, hogy bizonyos forrásokat mire fordít, de nem a bevándorlók integrációjára kellene fordítani az agrártámogatásokat, hanem az agráriumra.
A tárcavezető kifejtette: olyan Európai Parlamentet és Európai Bizottságot kell választani, amely nem támogatja a bevándorlást, hanem szembeszáll vele. Magyarország elutasítja a bevándorlást és elvárja, hogy az EU ne támogassa, hanem tegyen meg mindent az illegális bevándorlás ellen – mondta. Hozzátette: a bevándorlást támogató NGO-k támogatása az illegális bevándorlás segítése.
A migránskártyák rendszerével kapcsolatban Gulyás Gergely közölte: egy terrorcselekményekkel gyanúsított, migránskártyával rendelkező szír férfit tartóztattak le Budapesten, ezért Frans Timmermans bizottsági alelnöknek is érdemes lenne átgondolni, jó úton jár-e az EU, amikor erre ad pénzt.
Kérdésre válaszolva kitért rá: az Európai Néppárt delegációjával még nem egyeztettek időpontot a látogatásukról, de erre várhatóan az európai parlamenti választás után kerül sor.
A Notre-Dame székesegyház újjáépítéséhez nyújtott magyar kormányzati segítségre vonatkozó kérdésre a miniszter azt mondta, a magyar állam kész segíteni, ha Franciaország jelzi, milyen segítséggel állhatunk rendelkezésre.
Azzal kapcsolatban, hogy sajtóhírek szerint 2007-ben az orosz titkosszolgálatok emberei végeztek hazugságvizsgálatot a magyar nemzetbiztonság munkatársai körében, Gulyás Gergely elmondta: a nyilvánosságra került dokumentumok egyértelműen alátámasztják, hogy „egészen példátlan hazaárulás” történt. Az, hogy egy nem szövetséges állam titkosszolgálati munkatársait becsempészték a magyar nemzetbiztonsági hivatalhoz, felelőtlenség és árulás – fogalmazott. Kovács Béla orosz kémbotrányát nevesítve hozzáfűzte: „nem csoda”, hogy a DK és a Jobbik az orosz érdekek kiszolgálásában egymásra talált.
Arról is beszélt, hogy találkoztak a ferihegyi repülőtér tulajdonosával, és közölték, hogy december 31. után nem állhat fenn a jelenlegi állapot, hogy konténerekben kell várakozniuk az utasoknak. Hozzátette: Fürjes Balázs államtitkár vezetésével 77 pontból álló követeléseket fogalmaztak meg és egyértelművé tették, hogy „nagyon nehéz lesz a reptér tulajdonosainak haszonra szert tenni, hogy ha ilyen színvonalon nyújtanak szolgáltatást”.
Jó lenne, ha állami tulajdonban lenne a repülőtér, de a magyar államnak nehéz lenne előteremtenie azt a körülbelül hárommilliárd eurót, amennyibe a repülőtér kerülhet – vélte.
Szólt arról, hogy régóta kérik a Wizzairt, hogy lehessen naponta Székelyföldre repülni, és ha ehhez az államnak segítséget kell nyújtania, akkor nyitottak a tárgyalásokra.
A kormány célja az, hogy az egészségügyben a bérelt magánberendezések, műszerek számát minimálisra csökkentse vagy megszüntesse biztosítva hozzá az állami forrásokat – számolt be a kormány döntéséről a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. Gulyás Gergely elmondta azt is, kormány háromezer elektromos busz beszerzését támogatja, illetve finanszírozza ebben a ciklusban.
Gulyás Gergely közölte, az egészségügyben a ppp-hez hasonló konstrukciók megszüntetése a cél, ezzel függ össze, hogy a miskolci kórháznak 1,8 milliárd forintot biztosít a központi költségvetés onkológiai kezeléshez szükséges két sugárterápiás berendezés beszerzésre. Kérdésre elmondta, a mostani tulajdonostól veszik meg a gépeket.
A miniszter értékelése szerint az egészségügyben az elmúlt években sikerült előrelépni, de még nagyobbat kellene. Ezt szolgálja a többi között a 72 százalékos ápolónői, szakdolgozói béremelés ebben a ciklusban – tette hozzá.
Ismertetése szerint a béremelés idén 35 milliárd, jövőre 146 milliárd, 2021-ben 233 milliárd és 2022-ben 423 milliárd forintot jelent költségvetési kiadásként. A következő években 8, 14, 20, majd 30 százalékos emelés lesz – közölte.
Hozzátette: az orvosok bérét is emelik, annak a mértékéről később hoz döntést a kormány.
Szólt arról, hogy 2011 óta az egészségügyi fejlesztések vidékre összpontosultak, ennek a ciklusnak az a feladata, hogy a budapesti egészségügyi infrastruktúra legalább felzárkózzon a vidékihez. Az egészséges Budapest programra több száz milliárd forintot kell fordítani, a források rendelkezésre állnak – mondta. Hozzátette, 700 milliárd forintos fejlesztésről van szó a fővárosi kórházak esetében a következő években.
Kérdésre beszélt arról, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere minden, a szerdai kormányülésre beterjesztett javaslatában megjelölte a forrásigényt, de jelezte azt is, hogy tudja, az ország teljesítőképességének hol vannak a határai.
Egy másik kérdésre elmondta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma tárgyal a fogorvosokkal, akik a háziorvosi ellátás támogatásához képest kevésnek tartják finanszírozásukat.
Az ideális az lenne, ha az orvosok és az ápolónők is olyan jövedelmekkel rendelkeznének, hogy megszüntethető legyen a hálapénz, amely felett az elmúlt időben mindenki szemet hunyt, mert soha nem volt ehhez elég jó állapotban az egészségügy – válaszolta kérdésre, hozzátéve: az elmúlt idők változásai miatt ugyanakkor fontos lenne társadalmi vitát indítani erről.
Gulyás Gergely elmondta, a kormány szerdán Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előterjesztésére tárgyalt a buszstratégiáról, amelynek célja, hogy a hazai gyártásból a lehető legtöbb buszt lehessen biztosítani, valamint hogy a tömegközlekedést sikerüljön „átállítani” elektromos buszokra.
A kormány háromezer elektromos busz beszerzését támogatja, illetve finanszírozza ebben a ciklusban – közölte.
Ez emissziós célokat is szolgál, és ez teszi lehetővé, hogy mérséklődjön a környezetszennyezés a nagyvárosokban – tette hozzá. A miniszter szerint az elektromos buszok drágábbak ugyan most, de reményeik szerint a hazai gyártás felgyorsulásával az árak is mérséklődni fognak.
Elmondta, az a cél, hogy három év múlva Magyarország eljusson oda, hogy azt követően forgalomba állítani csak elektromos buszokat lehessen a helyi közlekedésben. Jelenleg egy csuklós elektromos busz ára 120-130 millió forint, egy szóló elektromos busz 80 millió forint – közölt
Hozzátette: az üzemeltetéshez a töltőállomásokat is ki kell építeni és a kormány hosszabb távon abban bízik, hogy a paksi blokk felépülésével az áramszolgáltatás is olcsóbb lehet. Szerinte az elektromos buszok üzembe állításával megoldódhat az a probléma, hogy a városi közlekedési vállalatok veszteségesen működnek.
A kilakoltatási moratóriummal kapcsolatos kérdésre a miniszter azt mondta, élesen el kell választani a devizahitelesek ügyét azoknak az esetétől, akik nem akarják a közterheket fizetni. A kilakoltatási tilalom csak erősítené ez utóbbi magatartást – mondta.
Kérdésre elmondta, májusban jelentik be a gazdaságvédelmi akcióterv részleteit, amelyre annak ellenére szükség van, hogy a magyar gazdaság adatai kedvezőek, ugyanis az eurózónában komoly növekedési problémák vannak.
Arra a felvetésre, hogy Karácsony Gergely, a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje ezermilliárd forint szétosztását ígérte, a miniszter úgy reagált, „nem tudtuk, hogy Karácsony Gergelynek ennyi maradt a parkolóbotrány után”. Azt kellene megmagyaráznia, miért veszteséges Zuglóban a parkolás – mondta, jelezve, hiteltelennek tartja az ígéretet.
A magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó rendszerben működik, egyelőre ebben a rendszerben a nyugdíjkasza fenntartható, és ez a 2020-as évek közepéig így is marad. Komoly eredmény, hogy a nyugdíjkassza egyensúlyát sikerült helyreállítani, a befizetések fedezik a nyugdíjakat – mondta egy kérdésre válaszolva.
Szólt arról is, hogy Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester és a szocialisták vállalták a fővárosi dugódíj bevezetését, a Fidesz ellene szavazott, és a kormány továbbra is ellenzi, azt szeretnék, hogy ez senkinek ne jelentsen terhet.
Elmondta azt is, a miskolci gyermekotthon ügye mögött szakmai, sőt még politikai konszenzus is volt. Kifejtette: a gyermekek érdeke, hogy minél kisebb egységekben neveljék őket, mert jobb életesélyeket kaphatnak, ha nem nagy számban vannak együtt, hanem kisebb egységekre bontják ezeket a közösségeket.
Közölte, miniszteri biztos felel majd a külföldi nyelvtanfolyamprogramért, amelyet a Tempus Közalapítvány koordinál majd, és remélhetőleg már 2020 nyarán már lesz rá lehetőség, hogy diákok külföldre mehessenek nyelvet tanulni.
MTI; kormany.hu
