17.2 C
Budapest
2024. március. 28. csütörtök
HomeTudástárCsillagászat, űrkutatásKöze lehet a napfoltoknak a bálnák partra vetődéséhez

Köze lehet a napfoltoknak a bálnák partra vetődéséhez

A kutatásban, amelyben biológusok és csillagászok működtek közre, azt vizsgálták, hogy a bálnák vándorlásában milyen szerepet játszik az űridőjárás.

Sönke Johnsen, a Duke Egyetem biológusa egy furcsa összefüggésre mutatott rá a kutatás során: amikor a Nap felszínén fekete napfoltok jelentek meg, a szürke bálnák és más cetfélék nagyobb arányban vetődtek partra – olvasható a The New York Times cikkében.

Scientists have found some evidence that when the surface of the sun is pocked with dark sunspots — an indicator of solar storms — gray whales are more likely to strand themselves on beaches https://nyti.ms/3cvzVTU 

Sunspots observed on the sun’s surface in October 2014.

Sunspots and Stranded Whales: A Bizarre Correlation

A collaboration between biologists and an astronomer sought to add evidence to the idea that whale migration is affected by solar weather.

nytimes.com

A napfoltok a Nap „felszínén”, a fotoszférában létrejövő erős mágneses tér koncentrálódása következtében a mágneses fluxussűrűség helyein keletkeznek. A napfoltok általában csoportosan jelennek meg, és körülbelül egy hónapig maradnak fönn.

A Napból a Föld légkörébe érkező mágneses impulzusok egy-egy napkitörés alkalmával olyan erősségűek is lehetnek, hogy mágneses viharokat okoznak. Ennek következménye például a sarki fény is. Mivel a napfoltok a Nap mágneses csomópontjaiként értelmezhetők, szoros összefüggés van a napfoltok gyakorisága, illetve a Földet érő mágneses zavarok között.

Current Biology tudományos lapban megjelent tanulmány szerint ez a jelenség összefügghet a bálnák partra vetődésével. A biológusok azt már megállapították, hogy sok állat érzékeli a Föld mágneses mezőjének vonalait, és ezt a tájékozódáshoz használják. A szürke bálnák, amelyek évente akár tizenhatezer kilométert is vándorolhatnak, valószínűleg hasonló érzékelésre támaszkodnak.

A partra vetődött egészséges bálnák esetében az egyik elmélet, hogy az állatok pusztán rossz irányba fordultak, az esetek pedig hasonló mintát mutattak a napfoltok megjelenésével.

A kutatók azt remélik, fel tudják tárni a mágneses alapú tájékozódási módszer részleteit, a napfoltokon kívül pedig más tényezőket is figyelembe vesznek. Az egyik, hogy a Föld mágneses tere hogyan torzul egy ilyen eseménynél.

A kutatásból úgy tűnik, a bálnák a mágneses viharok közben erősödő rádiófrekvenciás zajokra érzékenyek. Ha ez beigazolódik, az azt jelenti, hogy ez a zaj zavart kelt a bálnák mágneses érzékelésében. De nem zárható ki, hogy a naptevékenységek más élettani hatással is bírnak a bálnákra nézve.

A bálnák sok esetben nem élve, hanem már elpusztultan vetődnek a partokra, ez azonban valószínűleg nem a napfoltokkal magyarázható. Múlt évben különösen sok, összesen 123 ilyen esetet regisztráltak az Egyesült Államokban

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

Hasonló hírek

weblap4u banner