forrás: MTI
Kósa Lajos beszámolt arról, hogy a bizottság egy tartózkodás mellett – fideszes és KDNP-s képviselők szavazataival – támogatta az eljárások szigorításával kapcsolatos törvénymódosítást.
A politikus hangsúlyozta: a törvényjavaslat messzemenőkig betartja a schengeni és a dublini egyezményt, és minden visszaélés előtt lezárja a kiskaput.
Felidézte: az ellenzék is többször felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg ha valaki benyújtja menekültstátus iránti kérelmét a tranzitzónában, és 28 nap alatt a kérelme ügyében nem születik jogerős döntés, akkor az ország belsejébe irányítják egy nyílt menekülttáborba, ahonnan továbbutazik Nyugat-Európába. Mint mondta, ezzel a lehetőséggel tucatnyian visszaéltek, nem működtek együtt a hatóságokkal, megtévesztő adatokat adtak meg, és lassították az elbírálás folyamatát.
A Fidesz frakcióvezetője jelezte: a módosítás értelmében azonban amíg nem zárul le a kérelmező ügye jogerősen, nem léphet be az ország területére. Kósa Lajos szólt arról is, hogy a bizottság támogatta a szomáliai katonai misszióban való magyar részvétel meghosszabbítását. Mint mondta, Szomáliában polgárháborús állapotok uralkodnak, a magyar kormány pedig „oda viszi a segítséget” a katonai misszióval, hogy a helyi rendfenntartó erők el tudják látni a feladatukat. Ez is a migráció megelőzését szolgálja – hangsúlyozta. Elmondta, hogy a bizottság több közbeszerzés hatálya alóli mentesítést is tárgyalt, ezek alapvetően a déli határon történő védekezést szolgálják.
Akár ezer ember elhelyezésére szolgáló konténerek épülnek majd, illetve biztosítják az úgynevezett érzékeny csoportok – kísérő nélküli kiskorúak, kisgyermekesek, várandósok – elhelyezését is – ismertette. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítását a bizottság többsége támogatta. Kósa Lajos ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a déli és a keleti határ mellett a nyugati határon is fokozódik a migrációs nyomás, Ausztria ugyanis nem a visszatoloncolás országok közötti egyezményében meghatározottak alapján jár el, hanem egyszerűen a zöldhatáron át próbálja meg Magyarország területére visszaküldeni az illegális migránsokat.
A bizottság elnöke jelezte: márciusban a bizottság tárgyalni fogja Harangozó Tamás (MSZP) alelnök javaslatára a bőnyi rendőrgyilkosság ügyét, a Terrorelhárító Központnál történt hűtlenkezelés-gyanút, valamint a déli határon történt ételmérgezés ügyét. A politikus arra a felvetésre, hogy az ellenzék szerint indokolt lenne a letelepedési kötvény alapján az országba érkezők nemzetbiztonsági vizsgálata, kifejtette: a letelepedési kötvények vásárlói – még mielőtt engedélyt kapnának a kötvény vásárlására – komoly nemzetbiztonsági szűrésen esnek át. A vizsgálat el van végezve, az utólagos átvilágításnak semmi értelme – mondta Kósa Lajos.
Arra az uniós felmérésre, amely szerint a magyarországi régiók egyike sem éri el versenyképesség tekintetében az uniós átlagot, azt mondta: 2010-ben egy csődbevitt, tönkretett országot kezdtek el újjáépíteni, jelenleg több mutató – mint például a foglalkoztatási adatok, a GDP-növekedés, a reáljövedelem, a vásárlóerő – tekintetében Magyarország jobban áll, mint az uniós átlag. Számos dimenzióban Magyarország erősödött, javult, más dimenziókban kevésbé – mondta. Azzal kapcsolatban, hogy Paks 2 ügyében is népszavazást kezdeményez az ellenzék, Kósa Lajos azt mondta, a Kúria döntése szerint nem lehet országos népszavazást tartani az ügyben.
Megjegyezte: aki az atomerőmű ellen kampányol, az egy nagyon komoly áramárdrágulás mellett kampányol, mert jelenleg az atomerőműben előállított villamos energia a legolcsóbb. A KDNP lakásárverésekkel kapcsolatos javaslatáról azt mondta, házszabálytól eltérést kezdeményeznek, és akár már a jövő héten tudnak szavazni a javaslatról.