Közel 20 éves klinikai múlt után az utóbbi 20 évben alapvetően egészségpolitikával, szakmapolitikával foglalkozom, de a „politika” szót megpróbáltam egyre inkább a policy, és nem a politics értelemben használni, azaz szakmai elvek szerint, szakmaként szeretném művelni. Általában a dolgok sűrűjében, vagy közelében éltem, ennek lenyomatai is megtalálhatók e lapon. És a szakpolitikától könnyű a társadalom-politika felé sodródni, azaz a szakpolitika nem művelhető makrogazdasági, rendszerfilozófiai és szociológiai kitekintés, globális fogékonyság nélkül. Ezért is vagyok a „Piréz – Magyar Baráti Társaság” alapító tagja.
Bár ugyanarról a dologról nem tudok másként vélekedni köz- vagy magánemberként, az ezen a honlapon megjelenő gondolatok kizárólag saját felelősségűek, és nem tekinthetők semmilyen szervezeti, vagy hivatalos álláspontnak. Arra ott a „Közlöny”, ez amolyan „Magánlony”.
Honlapom közel négy évig szünetelt. Ennek oka a 2007 végi szerepvállalásom, ami rövid időre visszavitt a politikába. Bár szándékaim szerint szakpolitikusként dolgoztam, a politikai környezet és a közbeszéd állapota alkalmatlan volt arra, hogy ebben az időben magánemberként is megjelenjek. Ennek az időszaknak az értékelése távlatot igényel (és most inkább távolodunk a távlatoktól), de azt gondolom, hogy az akkori reform valós problémák megoldására tett reális kísérlet volt, ami a nagypolitikai játszmák felvonulási terepévé vált, így szükségszerűen elbukott. A bukás okai persze ennél persze összetettebbek, és bizonyosan nem is adnak felmentést minden alól. Legfőbbként a bukás ténye alól, mert -ma már egyre világosabb-, a reformra szükség lenne.
Most, hogy 2011 tavaszán újra indul a honlap, csak minimális karbantartást végeztem. Nincs múltrevízió, egyrészt mert nem lenne korrekt átírni a múltat, másrészt lustaságból. Amit írtam, gondoltam, vállalom, még ha ma más kontextusba is került pár dolog, és esetleg nem ezt, vagy nem ugyanígy írnám. De ez így kordokumentum. Mára talán eltelt annyi idő, hogy a régi oldalak újranyithatók, és előbb utóbb újak is születnek, újabb írások, képek kerülnek fel.
Az új névjegyem szerint foglalkozásom: magánember. Így már érdek és tét nélkül szemlélem a világot. Megint sokat fotózok, és a zene is újra fontosabb lett az életemben.
És az, hogy mostanában ennyire ráértek, talán így is van jól. Húsz éven át hittel, szakmai alázattal küzdöttem az egészségügy megreformálásáért. Azt gondolom, hogy az általam képviselt célok jók voltak, az új eszközök zömét is igazolta az idő, de a folyamat végeredményére – lássuk be – nem lehetek büszke.
Akkor most hadd próbálják meg mások és másként, és őszintén kívánok sok sikert ehhez.
Köszönöm, hogy felkereste oldalamat, remélem hasznos információkhoz jutott, vagy legalábbis elmosolyodott.
Véleményét, kérdését az alábbi címen juttathatja el hozzám: dr@kincsesgyula.hu
Forrás: Dr. Kincses Gyula
