forrás: Kossuth Rádió, Közelről
Van, ahol naponta 15-20 kilométert gyalogolnak a vízért, más területeken a források szennyezettségével van baj. Előrejelzések szerint az elkövetkező évtizedekben konfliktusokhoz vezethet a vízhiány.
A 20. század elején egy főre körülbelül 25 ezer köbméter víz jutott évente, azóta a népesedésnövekedés következtében ez negyedére, hatezer köbméterre csökkent. Ezzel párhuzamosan a vízhasználat kétszer nagyobb mértékben nőtt, mint a népesség száma, magyarázta el Somlyódy László akadémikus.
Vízzel teli edényeket visznek a fejükön asszonyok Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi állam nyári fővárosában, Szrinagarban 2014. március 22-én, a víz világnapján. (MTI/EPA/Faruk Hán)
Előrejelzések szerint harminc-negyven év múlva több közel-keleti, dél-amerikai és európai ország is vízhiánnyal fog küzdeni, ami konfliktusokhoz is vezethet, a vízhiány pedig a 21. század egyik legsúlyosabb problémája lehet. Benkő Dániel, a WWF Magyarország szakértője azt mondja, lenne elegendő víz, csak nem megfelelően használjuk fel. Eljutottunk odáig, hogy egy korábban kimeríthetetlennek hitt erőforrás fogyásnak indult.
Kossuth Rádió, Közelről
Aggasztó tendenciák szerepeltek a Világgazdasági Fórum idei jelentésében is, mely szerint a vízhiány ma már minden kontinenst érint. Ausztrália a legszárazabb. Nemcsak hogy apadnak a folyók, hanem a kisebbek teljes kiszáradásától tartanak. Az ausztrál kormány a tengervíz édesvízzé átalakítását végző üzemet is telepített már, nagyüzemi szinten sótalanítanak. A tengervíz ihatóvá tétele azonban drága művelet; de az ivóvíz nagy távolságokra szállítása sem olcsó.
Afrika a második legszárazabb terület. Közel 300 millióan élnek olyan helyen, ahol egy főre évente kevesebb, mint ezer köbméter víz jut. A kontinens lakosságának legalább negyede naponta több mint fél órát gyalogol, hogy vízhez érjen, minőségéről pedig keveset sejt. A jelentés szerint a fertőzött víz és a nem megfelelő higiénés körülmények miatt óránként 115 ember hal meg.
Ezekről az egyébként is vízszegény területekről, amilyen Afrika is, a mezőgazdasági termékeken keresztül a nemzetközi kereskedelem révén évente körülbelül egy dunányi vizet helyeznek át Európába, ami tovább erősíti az afrikai vízproblémát erősíti, fejtegette Somlyódy László.
Egyfelől a folyamatos vízszennyezés, másfelől pedig az édesvíz hiánya támaszt globális problémát, amivel foglalkozni kell, emelte ki Tarrósy István Afrika-kutató, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa. Mindez a szubszaharai Afrika térségét és Dél-Ázsiát érinti leginkább, a demográfiai robbanás ráadásul óriási vízszükséglet-növekedést is produkált ezeken a területeken, és további vízproblémákat generál az urbanizáció, a nagyvárosi nyomornegyedek bővülése. Azokon a területeken pedig, ahol a klímaváltozás miatt elindult az elsivatagosodás, a föld alatti vizeket kellene feltárni, tette hozzá Tarrósy István.
Az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek nagyon komoly anyagi forrásokat biztosítanak, és rengeteg civil is dolgozik a probléma megoldásán.
