Home Tudástár Természetvédelem, élőlények védelme Ki fog előbb szomjan halni? Száz év alatt negyedére csökkent az egy...

Ki fog előbb szomjan halni? Száz év alatt negyedére csökkent az egy emberre jutó ivóvíz mennyisége

forrás: Kossuth Rádió, Közelről

Van, ahol naponta 15-20 kilométert gyalogolnak a vízért, más területeken a források szennyezettségével van baj. Előrejelzések szerint az elkövetkező évtizedekben konfliktusokhoz vezethet a vízhiány.

A 20. század elején egy főre körülbelül 25 ezer köbméter víz jutott évente, azóta a népesedésnövekedés következtében ez negyedére, hatezer köbméterre csökkent. Ezzel párhuzamosan a vízhasználat kétszer nagyobb mértékben nőtt, mint a népesség száma, magyarázta el Somlyódy László akadémikus.

K_EPA20140322069Vízzel teli edényeket visznek a fejükön asszonyok Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi állam nyári fővárosában, Szrinagarban 2014. március 22-én, a víz világnapján. (MTI/EPA/Faruk Hán)

Előrejelzések szerint harminc-negyven év múlva több közel-keleti, dél-amerikai és európai ország is vízhiánnyal fog küzdeni, ami konfliktusokhoz is vezethet, a vízhiány pedig a 21. század egyik legsúlyosabb problémája lehet. Benkő Dániel, a WWF Magyarország szakértője azt mondja, lenne elegendő víz, csak nem megfelelően használjuk fel. Eljutottunk odáig, hogy egy korábban kimeríthetetlennek hitt erőforrás fogyásnak indult.

Az Ön böngészője nem támogatja a hanganyag lejátszását!

 


Kossuth Rádió, Közelről

Aggasztó tendenciák szerepeltek a Világgazdasági Fórum idei jelentésében is, mely szerint a vízhiány ma már minden kontinenst érint. Ausztrália a legszárazabb. Nemcsak hogy apadnak a folyók, hanem a kisebbek teljes kiszáradásától tartanak. Az ausztrál kormány a tengervíz édesvízzé átalakítását végző üzemet is telepített már, nagyüzemi szinten sótalanítanak. A tengervíz ihatóvá tétele azonban drága művelet; de az ivóvíz nagy távolságokra szállítása sem olcsó.

Afrika a második legszárazabb terület. Közel 300 millióan élnek olyan helyen, ahol egy főre évente kevesebb, mint ezer köbméter víz jut. A kontinens lakosságának legalább negyede naponta több mint fél órát gyalogol, hogy vízhez érjen, minőségéről pedig keveset sejt. A jelentés szerint a fertőzött víz és a nem megfelelő higiénés körülmények miatt óránként 115 ember hal meg.

Ezekről az egyébként is vízszegény területekről, amilyen Afrika is, a mezőgazdasági termékeken keresztül a nemzetközi kereskedelem révén évente körülbelül egy dunányi vizet helyeznek át Európába, ami tovább erősíti az afrikai vízproblémát erősíti, fejtegette Somlyódy László.

Egyfelől a folyamatos vízszennyezés, másfelől pedig az édesvíz hiánya támaszt globális problémát, amivel foglalkozni kell, emelte ki Tarrósy István Afrika-kutató, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa. Mindez a szubszaharai Afrika térségét és Dél-Ázsiát érinti leginkább, a demográfiai robbanás ráadásul óriási vízszükséglet-növekedést is produkált ezeken a területeken, és további vízproblémákat generál az urbanizáció, a nagyvárosi nyomornegyedek bővülése. Azokon a területeken pedig, ahol a klímaváltozás miatt elindult az elsivatagosodás, a föld alatti vizeket kellene feltárni, tette hozzá Tarrósy István.

Az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek nagyon komoly anyagi forrásokat biztosítanak, és rengeteg civil is dolgozik a probléma megoldásán.

 

Exit mobile version
Megszakítás