Kék oportó
A kék oportó portugál, más vélemények szerint osztrák származású, Magyarországon elterjedt szőlőfajta. Az Európai Unió szabályai szerint a kék oportó nevet a borospalackok címkéjén Magyarországnak ki kell vezetnie a piacról (mert helyre utal, akár a tokaji); a külföldön elterjedt portugieser név helyettesítheti.
Borát a hétköznapok vörösborjának tartják és sokáig azt gondolták, hogy az oportó semmiképpen sem veheti fel a versenyt például a Cabernet Sauvignonnal, de ez a vélemény (Polgár Zoltán 1999-es kék oportója után) változni kezdett.
Hasonnevei: Kék oportó, Portugizer, Blauer Portugieser, Portugieser, Porthogese, Portugalske modré, Modry Portugal, Portugais bleu.
Szinonim név: Portugais bleu, Autrichien, Blauer Portugiesi, Oportorebe, Portugalske modre, Porthogese nero. származása: ismeretlen, egyesek osztrák, mások portugál eredetűnek tartják, morfológiai bélyegei alapján c. orientális.
Termesztési értéke: korai érésű, erős növekedésű, bőtermő, termésátlaga 12-15 t/ha, államilag elismert (1956) vörös borszőlőfajta. Fekvés s talaj iránt közepesen igényes, inkább meleg fekvésbe való, téltűrése közepes, gombás megbetegedésekre, rothadásra érzékeny, viszonylag szárazságtűrő, kevés zöld munkát igényel.
Bora lágy karakterű, jellegzetes zamatú, színanyagban közepesen gazdag (gyenge évjáratokban szegény) minőségi vörösbor. Klóntípusa: Kt. I, további klónozása folyamatban van.
Felhasználási aránya 1973-1997 között: 2,3 %, az utóbbi években gyakorlatilag változatlan, telepített terület 1776,6 ha.
A hajtás: elterülő.
A vitorla: nyitott, lapított, sárgászöld vagy halványan bronzos zöld, csupasz, levelei kiterítettek-domborodók.
A szártag: a háti oldalon barnás zöld, a hasi oldalon zöld, csupasz, alig mintázott, nem hamvas.
A levél: szabálytalan alakú, nagy, olyan hosszú, mint széles, tölcséres vagy hullámos, sima, szövete könnyen szakadó. Fűzöld, fényes, zsíros, hasadt-osztott, karéjainak száma 3-5; vállöble határozatlan alakú, záródó, alapja ék alakú, melyet a lemez határol; oldalöblei határozatlan alakúak; széle csipkés, mélyen bemetszett; felszíne s fonáka csupasz; az erek töve vörös; a levélnyél barnás zöld, csupasz, nem mintázott, közép hosszú.
A fürt: vállas, tömött, közép nagy, átlagtömege 160 g; a bogyó gömbölyű, közép nagy, átlagtömege 2,2 g, pontozott, hamvas, kék; húsa puha, leves, olvadó; íze közömbös; héja vékony, olvadó.
Morfológiai szempontbó1 hasonló fajta: Kékfrankos, Blauburger, Rubintos, Zweigelt.
Forrás: vithor.; Wikipedia; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Apácatorna Kék oportó
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
