A spárgavirágúak rendjébe, az amarilliszfélék vagy a liliomfélék családjába tartozó faj.
Nevét onnan kapta, hogy tavasszal a barna medvék előszeretettel fogyasztják a levélét és a hagymáját is, de a vaddisznók is kedvelik. Az utóbbi években felkapott lett az emberiség számára is.
Elterjedt egész Európában, Magyarországon a Dunántúlon fordul elő, Gerecsén, Bakonyban, Vértesben, a Soproni hegységben és a Mecsekben. Fehér, megnyúlt, buzogány alakú, hagymájából két nagy, hosszú nyelű, tojásdad tőlevelet hoz. A levélzet sötétebb zöld, a fonákjukat a Nap felé fordítják, a külső levél hüvelye hártyás. Virágrügyeit két hártyaszerű buroklevél védi. A kinyílt virágok hófehérek, tömött ernyőkben nyílnak, háromrekeszű toktermése van.
Évelő növény, az árnyas, nedves erdőkben érzi jól magát, enyhén savas talajt kedveli. Erősen fokhagyma illatú levelei tavasszal jelennek meg és a nyár közepére, a virágzást követő termésérés idejére elszáradnak. Április-májusban virágzik, a déli országrészben korábban, északabbra későbben. Tömegesen a gyertyános, bükkös vagy a tölgyes erdők aljnövényzetében található. Általában március elejétől hajtásai már látszanak. Tömeges tenyészhelye a Mecsek és a Zselic, ahol legkorábban Orfű környékén, illetve a Misina déli lejtőin jelenik meg.
Gyenge, kora tavaszi levelei a virágzás előtti időszakban szedhetők. Hagymája is gyógyhatású. Célszerű szabadföldbe, a kertbe telepíteni, kertészetekből beszerezhető. Napos helyre, homokos talajba ne ültessük, mert kipusztul.
Ne tévesszük össze a májusi gyöngyvirággal, mely hasonló körülmények között és hasonló időben díszlik. Levelei sprődebb tapintású és világosabb színű, melynek virágai csengettyűszerűen helyezkednek el a száron. A termése narancsvörös bogyó, gyökere tarackozó és nem hagymás, nincs hagymaillata. Fogyasztása szívmegállást válthat ki. Az őszi kikericcsel nehéz összetéveszteni, mert más az élőhelye, vagyis napfényes mezőkön, füves réteken található és ősszel virít.
A medvehagyma Nyugat-Európában régóta ismert és kedvelt fűszer volt, a tömeges gyűjtés veszélyezni kezdte az állományt, ezért védetté nyilvánították. Magyarországon csak a természetvédelmi területeken tiltott gyűjteni. Németországba tőlünk exportálják éttermek számára.
Gyógyhatásai: vérzés és vérnyomáscsökkentő, fokozza az étvágyat és az emésztőrendszer működését, bélfertőtlenítő, felső légúti megbetegedések megelőzése és a hurut csökkentése, lassítja a koleszterin lerakódását az érfalban, javítja a végtagok keringését.
Borogatásként, lemosóként jótékony hatású egyes gombás fertőzések esetében, megszünteti az ekcémát.
A tinktúra csökkenti a vércukorszintet, megszünteti a migrénes fejfájást.
Felhasználható levesekhez, szendvicsekhez, salátákban, burgonyás ételekhez. Mártás, szósz, főzelék, krémleves készülhet belőle. Adalékként süteményekbe, vagdaltakba használható. De tartósítva is felhasználható, pl. szárítva, aszalva, ecetbe, olajba mélyhűtőbe eltéve, vagy akár mézben és sóban eltéve.
Recept tipp! Medvehagyma tinktúra
200 ml 96 fokos alkoholban 100 g apróra vágott medvehagymát 8-10 napig ázatunk. Majd szűrjük le és tegyük jól zárható üvegbe. A cseppeket migrénes fejfájás esetében 20 cseppet vízben oldva fogyasszunk el.
Forrás: szepzöld
