Hullámfürdő Pécs
Medencék száma: 4
Medencék
Típus Jelleg Hőfok Szám
hullám medence nyitott 1
tanmedence fedett 30 1
úszómedence 33 m nyitott 1
úszómedence 50 m fedett 1
Az 1935-ben alapított Pécsi Hullámfürdő a baranyai megyeszékhely szívében, a városon átvezető 6-os főút mentén helyezkedik el. A fürdő nevét strandunkon felszerelt hullámoztató révén kapta, amely 130 cm-es hullámokkal idézi fel a tenger hangulatát minden órában. Fürdőnk hullámmedencéje mellett egy 33 m-es úszómedence várja Önt. Forró nyári hétvégéken néha egy-kétezer fürdőző használja ki – a megyeszékhely belvárosához közel eső – létesítményeink adottságait.
A több mint nyolcezer négyzetméteres, gondozott pázsit mellett fajátékokkal, hintával, homokozóval felszerelt, árnyas családi pihenőpark nyújt nyári kikapcsolódási lehetőséget az ide látogatóknak. Fürdővendégeink a büfében és gondoskodhatnak étkezésükről. A nyári idényben a strandon egy további büfével bővül kínálatunk, amely hagyományos strandétkekkel és -italokkal – többek között palacsintával és lángossal – csábítja vendégeinket.
A fürdő története
Ráth utcai fürdő
A mai Hullámfürdő területén az 1800-as évek végén épült föl az első, az akkori utcanévről Ráth utcai fürdőnek nevezett létesítmény. Erről a strandról nem sokat tudunk, kép vagy más dokumentum nem maradt fönn róla. Az viszont egy korabeli térképről kiderül, hogy a közelében állt a Vasfürdő, ami az egyik első pécsi uszoda volt, és a szomszédságában álló Madarász-Szontágh féle vasgyár tulajdonosai hozták létre.
Maléter-fürdő
1926 áprilisában készült el dr. Maléter László ügyvéd beruházása, a modern nyári fürdő. A Madarász-fürdő akkori tulajdonosa hitelből építtette át a Hullám elődjét. A területet drávai homokkal szórták be, a medencét ötven méteresre bővítették. A vizet hetenként részlegesen, két-háromhetente teljesen fel kellett újítani. A strand homokjának tisztítását is megoldották.
A kabinok kérdése akkor igen fontos volt. Hogy mennyire, azt a Dunántúl egyik számában olvasottak jól mutatják: „a közös strandfürdő egy jókora adag érzékiség felszínre hozását vonja maga után,…” A szerző igényeit nem tudni mennyire elégítették ki az új szabályok, de a tömegöltöző helyett ekkor vezették be a deszka oldalfalakkal ellátott öltözőket, a személyre szóló szekrényt. 45 kabint alakítottak ki. A női öltöző ajtajára zsalu vagy szúnyogháló dukált. A homokos területen pedig deszka választotta el a férfiakat és a nőket.
A fürdés csak teljes fürdőruhában folyhatott, úszónadrágot mindössze hat éves kor alatt engedélyeztek az illetékesek – a fiúknak. A fürdőruha elhagyása tilos volt! Már akkor is le kellett zuhanyozni vízbe merülés előtt, a homokot és sarat pedig szintén tilos volt dobálni. És hogy a zsúfoltság elkerülhető legyen, mindenki legfeljebb egy órát tartózkodhatott a fürdőben.
Hullámfürdő
1935-ben alakult át a Maléter-fürdő Hullámfürdővé. Az akkor Pünkösd napjára eső június 6-án avatták föl a „tenger hangulatát idéző” fürdőt, ami az ország harmadik hullámgépezettel ellátott strandja volt. A hullámokat egy egyszerű megoldással dolgozó gép állította elő: két, vízszint alatti üregből egy-egy fémlemez préseli ki felváltva a vizet. Ez a megoldás – ha a gépezet nem is – a mai napig létezik, és egyben jól működik!
A Hullámfürdő egyik medencéjének lefedését 1973-ban kezdték el tervezni, és 1974. október 30-án adták át az úgynevezett „sátras” medencét, ami azonban vízszűrővel nem volt ellátva. 1975-ben készült el a fürdő első, 330 köbméter/óra kapacitású vízforgatója. A fürdő medencéinek felújítását 1982-ben végezték el. A mai fürdőépület 1987. november elsején nyílt meg, ahol végre kulturált öltözködési lehetőség nyílott a fürdőlátogatók számára.
1995-ben, a pécsi vízmű privatizációja idején alakult meg a Pécsi Fürdő Kft., amely azóta is Pécs önkormányzatának 100%-os tulajdonában van. Feladata a fürdő üzemeltetése, amelyhez később a jelenleg elhagyatott Balokányfürdő kezelését is hozzácsatolták. Ugyanebben az évben elkezdődött a fürdő egészségmegőrző, mai szóval wellness-részlegének kialakítása. Szoláriumot, szaunát, infravörös hőkabint, edzőtermet alakítottak ki. Ugyanekkor kezdett működni a Hullámfürdőben az Aktív Hullám vállalkozás, amelynek szolgáltatásai révén a Hullámfürdő a továbbiakban gyógyfürdő besorolást kapott.
1996-ban kezdődött el egy új uszoda építése, amelynek a sátorral fedett szabadtéri medence lebontásával teremtettek helyet. Az Abay Nemes Oszkár sportuszoda 1997 novemberére készült el: az első úszók november 5-én merülhettek a vízbe. Az uszoda átadása után a városlakók gyorsan rászoktak az úszásra, azonban ezzel egy időben a vízi sportok (úszás, vízilabda, szinkronúszás, vízi hoki, …) is virágzásnak indult a Baranya székhelyén. Ez a kettősség máig ható konfliktusokhoz vezetett, amelyek csak egy új uszodacsarnok megépítésével válhatnának megoldottá…
Forrás: termalfurdo.net
