Hejőkeresztúr község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Muhi puszta délnyugati peremén, a Bükk hegynyúlványaitól néhány kilométernyire az Alföld rónaságán fekszik.
A Muhi puszta elnevezés ma már csupán földrajzi fogalom. Négy sarkán Ónod, Nyékládháza, Hejőkeresztúr és Muhi települések találhatók.
A Sajó-Hernád folyók síkjának is nevezik ezt a területet. A Muhi puszta többször is történelmi pusztítások helyszíne volt, éppen ezért a lakosságnak gyakran kellett idegenbe menekülnie, hogy aztán újra és újra visszatérve felépítse régi lakóhelyét.
Az M30 -as autópályától néhány percre lévő falu ma elsősorban tiszta vizű kavicsbánya tavaival hívja fel magára a figyelmet.
Története
A terület már a honfoglalás korában is lakott volt, de először csak 1333-ban említik egy pápai jegyzékben, Keresztúr néven. Valószínűleg azonos a korábban Noszkád néven ismert településsel. 1333-ban már temploma is volt. Nagy Lajos király a Czudar családnak adományozta, ők pedig 1387-ben az általuk alapított pálos kolostornak adták. A török időkig a pálosoké volt, 1544-ben azonban a törökök felégették, a mezőkeresztesi csata után pedig elnéptelenedett a falu.
A Rákóczi-szabadságharc után a pálosok újra elkezdték betelepíteni a községet, felvidéki szláv telepesekkel. II. József 1786-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, és birtokaik, így a pálos rend birtokai, köztük Keresztúr is az államra szálltak. A falu csak 1848-ban szabadult meg a jobbágyi sorból.
1904-ben vette fel a Hejőkeresztúr nevet.
Látnivalók
Hejőkeresztúri kavicsbányató
A horgászat szerelmeseinek kellemes kikapcsolódást biztosít a terület.
Short Line Vízisport Egyesület
Cím: HejőkeresztúrPetőfi S. u. 56
Tel: +36 (46) 391 244
E-mail: onkormanyzat@hejokeresztur.hu
Web: http://hejokeresztur.hu/
