A község határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszÍrt nyugati végén találjuk a vár romjai.
A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, mintegy 60×70 m nagyságú vár első körfalai, a várudvart övező, a védőfalhoz támaszkodó fából készült lakó- és egyéb épületek a XIII. században épülhettek, melyeket feltehetően a XIV. században építettek át kőépületekre, mindenekelőtt az északi oldalon állt kápolnát. A XV. században készültek el a fal elé ugró külső tornyok, egy-egy nagyobb épület, a keleti, valamint a nyugati falnál a lakóépületek és más helyiségek. Lehetséges, hogy ekkor épült meg a lovagterem is. A vár udvarának északi részén állt a ma már alig felismerhető kút vagy ciszterna.
Az állandóan pusztuló várból csak a keleti oldalon egy négyszögletes torony, a hozzá délről és keletről csatlakozó kevés falmaradvány látható, míg az egykori épületek megmaradt alapfalai a föld alatt vannak.
A község nevét az Atyusz nemzetségből származó Bándtól, a XI-XII. század fordulóján élt birtokosától kapta. E család az 1233-as év előtt birtokát eladta a Komárom megyéből ide került Igmánd nembeli Andrásnak 120 márkáért. ő lehetett az, aki birtokainak védelmére a vár alapjait megvetette.
András később kegyvesztett lett, ezért birtokait elkobozták, és csak V. István király adta vissza fiának Miklósnak. Ennek fia Lőrinc vajda tovább növelte az uradalom területét, amely 1309-ig maradt a család kezén, amikor is Lőrinc fia összes javait a Lőrinte nemzetségből származó Lőrinte veszprémi ispánra és fiaira hagyományozta. Ebben az adománylevélben említik először a várat ,,castrum Scegh” néven, amely ezután gyakran fordul elő okleveleinkben. Így 1327-ben ,,castrum Seeg” néven, amikor Lőrinte fia Tamás mester kapta a várat megőrzés végett a vajda fiaitól, Miklóstól és Lőrinctől, akik kegyvesztettek lettek. 1334-ben ,,castrum Segwar”-nak nevezik, amikor már Zsigmond királyé.
III. Endre király halála után kitört trónviszály idején Lőrinte Károly Róbert pártjára állt, és amikor Kőszegi Henrik a király ellen harcolva e vidéket is megszállta, Essegvárát ostrommal elfoglalta, Lőrintét pedig lófarkon hurcoltatva végeztette ki. Essegvári János halála után 1391-ben a vár és tartozékainak egyharmada Essegvári János örököseinek, egyharmada Miklós öccse fiának Ferencnek és egyharmada Himfy Benedek özvegyének, Lőrinte fia Tamás leányának, Margitnak kezére került. A családok között a birtokért megindult háborúskodás során Mária királyné a néhai János kiskorú leányát, Fruzsinát, aki Rátóti Tamás fia János felesége lett, és a birtokot a várral együtt e családnak akarta átjátszani. Ez azonban nem sikerült, mert Zsigmond király a családot a vár használatától eltiltotta. Végül a király megunva a pereskedést, a családnak az 1401. évi királyellenes lázadásban való részvétele miatt Essegvárát elvette.
1410-ben Rozgonyi István bakonyi ispán volt Essegvár királyi várnagya, feltehetően zálogban is bírta. A XV. században a Rozgonyi és az Essegvári család birtoka volt. Albert király halála után 1440-ben a Szécsi-Czillei-Garai-liga hívei – kiknek élén a néhai Himfy Benedek és Essegvári Margit utódai, Debrentei Himfy Tamás veszprémi prépost és Balázs öccse állt – a várat ostrommal elfoglalták. A lázadást azonban még, ebben az évben Ulászló leverte, így a Himfyek kénytelenek voltak a várat visszaadni Essegvári Pálnak és Rozgonyi Jánosnak. Az Essegváriak ekkor felújították a régi sérelmeik miatti pert, mire a király 1450-ben a várban bírt részüket elvette és Rozgonyi Jánosnak adományozta, aki így egyedüli birtokosa lett Essegvárnak. V. Lászlótól 1457-ben Újlaky Miklós kapta adományba, amely még 1464-ben is birtokába volt. Végül hosszas pereskedés után 1472-ben Újlaky visszaadta Essegvári Györgynek a várat és uradalmát.
A várról a XVI. századi török harcok idején nem hallunk, és valószínű, hogy Veszprém elfoglalása után 1552-ben pusztulhatott el annyira, hogy használhatatlan lett. Ezután csak 1641-ben történik említés a várról, amikor Dömölki András az ellen tiltakozik, hogy őt Gorop Ferenc nagyprépost eltiltotta a romos Essegvár használatától. Ezután többé már nem szerepel.
Cím: Bándkülterület
Tel: (+36) 88 404-548
E-mail: veszprem@tourinform.hu
Web: www.band.extra.hu
