A vegyszerezés miatt hazánkban szinte teljesen a kihalás szélére sodródott.
A gyomnövény elnevezés nem tartozik a legbarátságosabb fogalmak közé, és nem korlátozódik a mezőgazdaságra: gyomnövények éppúgy megjelenhetnek a közterületeken és építési területeken, mint a természet lágy ölén. Ami sokak számára közismert, hogy a legádázabb ellenség közöttük a parlagfű.
Él ugyanakkor hazánkban egy olyan gyomnövény, mellyel egykor a népi gyógyászatban bőrbetegségeket kezeltek: ez a konkoly, másik nevén vetési konkoly. A gyomot – melynek minden része mérgező – régen a pipaccsal és a búzavirággal együtt a termőföld virágaként tisztelték, és a föld termékenységének jele volt.
A világszerte elterjedt vetési gyomnövény az 1968-ban kiadott Növényhatározó című könyvben „közönséges” gyomként szerepelt. Mivel a takarmány közé keveredett mérgező magvak veszélyt jelentettek a háziállatokra, és kenyérgabonával keveredve komoly veszélyforrást jelentettek az emberre, a mezőgazdaságban használt vegyszerezés hatására erősen megritkult.
A konkolyhoz több mondás is kapcsolódik:
- a konkolyos búza rossz minőségű,
- aki konkolyt hint mások közé, az a veszekedés magjait szórja el,
- nincsen búza, konkoly nélkül.
A vegyszerezés miatt a hazánkban szinte a kihalás szélére sodródott konkoly ma Magyarország egyetlen védett gyomnövénye. Eszmei értéke 5 ezer forint.
Forrás: 24.hu
Kiemelt kép: Wikimedia Commons
Képek: pixabay
