A falu története
E település ősidők óta lakott hely, amit az a lelet igazol, amelyet a falu határában találtak, s melynek korát háromezer évre teszik a szakemberek.
Az idők során többféle néven szerepel e falu: Glup, Kulup, Gulup, Galoph, Kolop. IV. Béla 1255-ben írt adománylevele szerint Mátyás szepesi prépost testvérének adja a birtokot, aki az első ismert őse volt a Golopy- családnak.
Golopnak nagyon sok ura és birtokosa volt az idők folyamán. A XVIII. században a Vay, Vécsey családok uralják a községet, akiken kívül az Ibrányiak és a Reviczkyek is birtokosai. Golop népe támogatta a Rákóczi szabadságharcot: Tokaj városnak például az 1703. évi blokádjaihoz élelmiszer-szállítmányt is küldött. Ezt követően a község fejlődésnek indult; a lakóházak száma nőtt, a lakosság gyarapodott. Az 1848-49-es szabadságharcban részt vettek a település lakói. Zászlóaljat szerveztek és harcba vonultak a magyar szabadságért. A történelem során a község életében sok olyan esemény történt, melyek hol fellendülést, hol hanyatlást eredményezetek.
A falu keleti szélén, egykor erősen mocsaras patakvölgy kisebb �szigetén� épült. Valaha jelentősebb park vette körül. Kisméretű, egyemeletes, egytraktusos, téglalap alaprajzú főtömbből s annak átlósan átellenes sarkain bástyaszerűen kiszögelő négyszögű fióktömbökből összetett, hajdan fallal-árokkal övezett épület. Jelenleg igen elhanyagolt állapotban.
A főtömb nyugati homlokzata háromtengelyes, déli homlokzata kéttengelyes, az emeleten nagyobb méretű, egykor reneszánsz tagolású kőkeretes, a földszinten kisebb, eredetileg élszedett kőkeretes ablakokkal, illetve a nyugati homlokzat északi végszakaszán egy korábbi ablak helyén kialakított hasábkeretes földszinti ajtóval. A további két – északi és keleti – homlokzat szabálytalan nyílásrendszert mutat. Az utóbbi előtt néhány éve még egy kisméretű kőkeretes ablakokkal megvilágított magtártoldalék állt. Egyszerű, részben korábbi nyílások átalakításával létrejött ablakok tagolják szabálytalan rendszerben a két sarokbővítményt is. Közülük az északnyugati, nagyobb bővítmény déli falában került elő a kastély legkorábbi, íves kőkeretes, később elfalazott bejárata.
Mind a főtömb, mind a saroktömbök alápincézettek, ezért a földszint kissé emelt járószintű. A főtömb a földszinten és az emeleten egyaránt nagyobb déli és kisebb északi térre tagolódik. Utóbbi foglalja magába a lépcsőfeljárót. E terek eredetileg sík mennyezetesek voltak. A földszintet később északon részben megosztották, és végig beboltozták. Az épülettel egyidős fiókos dongaboltozat csak a délkeleti saroktömb földszintjén volt. Az eredeti, később szélesített ajtónyílások a mai ajtók helyén voltak. Az északi lépcsős tér délkeleti sarkában az emeleten reneszánsz tagozású kőkandalló állt.
A kastélyt 1592 körül emeltette leírt formájában Golopi Gáspár. Utódai a 17. század végén az Ibrányiak örökölték, majd a 18. század elejétől a Vay család birtokában volt. Reneszánsz formájának első jelentősebb átalakítására Vay László idejében került sor, feltehetően az 1720-as években. Elsősorban a kőkeretes nyílások és a kandallók megszüntetése helyezhető erre az időre, de hozzá köthető az új bejárat, lépcsőház és a keleti �magtár� kialakítása is. Nem utolsó sorban ekkor kapta az épület a megjelenését az utóbbi időkig meghatározó vakolattagolásos architektúráját is.
1945 után megfelelő hasznosítására nem volt lehetőség, tetőzete leégett. Mai fedélszéke emeleti betonfödéme, az 1980-as évek elején megkezdett, de félbemaradt helyreállítás során készült. Ekkor került sor kisebb léptékű régészeti kutatásra, mely tisztázta eredeti formáját és építéstörténetének főbb szakaszait.
Az egykori parkban szabadon álló, klasszicizáló épület 1820 táján épült. Elnyújtott tömegét középen és két végén rizalitok tagolják.
Egyik hosszanti homlokzatán földszintes, míg a másikon a terep szintkülönbsége folytán magasföldszintes. Az előbbi oldalon a középrizalitot magasított oromzat emeli ki, aljánál keretelt félkörös padlásablak, s a 17 tengelyes épületet több lépcsőbejáró is tagolja. A hátsó, kerti homlokzaton a középrizalitban nyíló bejárathoz kétoldalról íves lépcsőfeljárat vezet. Azon az oldalon a támfalakkal megerősített és fél szinttel kiemelt pince folytán a homlokzat magasított lábazatként jelentkezik.
Az épületben általános iskola működik, a belső térlefedés sík födémes.
Az épület mögött terül el a hajdani Vay-park nagyobb része.
Cím: GolopFő u. 1.
Tel: +36 (47) 356 018
E-mail: pmhgolop@freemail.hu
Web: http://www.golop.hu/
